Első helyezést ért el Kövecs Roland, a TTK elsőéves fizika BSc-szakos hallgatója, aki a digitális jegybankpénz pénzügyi rendszerbe implementálásának lehetőségeit vizsgálta a napjainkban elérhető technológiák alkalmazásával. Pontosabban a kriptovaluták jellemzőit alapul véve egy ilyen pénzügyi eszköz kiépítését javasolta a felhasználók biztonságának és kényelmének figyelembe vételével. Roland önálló hallgatói kutatásba fogott a témában, egyedi javaslatokat fogalmazott meg különböző technológiák ötvözésére és jobb kihasználására. „Mindig is érdekelt a technológia, a bankok világával már középiskolában is közelebbről megismerkedtem. Szerettem volna mélyebben megismerni a pénzügyi és tőzsdei folyamatokat, így tőzsdei témájú versenyen is kipróbáltam magam. A jövőben innovatív technológiák fejlesztésével szeretnék foglalkozni, legyen az akár alkalmazott fizikai, vagy gazdasági területen. Biztos vagyok, hogy mindkét területen lehetőségem lesz kamatoztatni az egyetemen szerzett természettudományi ismereteimet. Szívesen alapítanék egy fintech-kel foglalkozó technológiai startupot, ám ehhez még tovább kell bővíteni a tudásomat a kiberbiztonság és a pénzügyi szolgáltatások terén. Bízom benne, hogy műegyetemi hallgatóként erre is lesz lehetőségem. A mostani eredménynek nagyon örülök, megtisztelő, hogy ilyen fiatalon elismerték az ötleteimet, ebből biztosan inspirálódni fogok a jövőben” – árulta el a kategória legjobb pályamunkáját készítő hallgató.

Makai Milán, a VIK mérnökinformatikus MSc-szakos hallgatója második helyezést ért el a kategóriában egy blokklánc technológián alapuló, egyedi bizalmi index alapú konszenzus algoritmust alkalmazó rendszer kifejlesztésével és vizsgálatával. Az algoritmus az eddigi megoldásoknál költséghatékonyabb módon gondoskodik a felhasználók biztonságáról, a rendszer skálázhatóságáról és decentralizáltságáról. (skálázhatóság: a hálózatban végrehajtott tranzakciók számának nagymértékű növekedésével nem tapasztalunk teljesítményromlást; decentralizáltság: a hálózatot a rendszert használó kliensek alkotják és üzemeltetik együttesen (illetve egyenrangúan), tehát nincs központi egység/kliens/szerver) Milán protokolljának célja, hogy a lehető legkevesebb áramfelhasználással jusson konszenzusra a hálózatának minden tagja külső tényező befolyásolása nélkül. Az ezüstérmes hallgató pályamunkájában több szempont mentén vizsgálta a konszenzus algoritmus működését. Többek között arra szeretett volna rávilágítani, hogy létezhet olyan publikus blokklánc rendszer, amelynek sokszor hallott „bányászati” folyamata nem használ fel hatalmas erőforrásokat a decentralizáltságból eredő előnyök megtartása mellett. Milán az alapképzés utolsó évében ismerkedett meg a blokklánc technológia témájával, amely szinte azonnal magával ragadta, szakdolgozatait is e témában készítette el. Több blokkláncon alapuló rendszerrel is megismerkedett, és ezek során azt tapasztalta, hogy valamennyi esetén jellegében hasonló megoldandó problémával kell szembenézni: a blokklánc rendszerek fenntartása a decentralizáltságuk miatt költséges. Milán e rendszerek költséghatékonyabb működésére fejleszt megoldásokat. „Örömmel fogadtam a zsűri eredményét, amely megerősít abban, hogy elgondolásaimmal jó úton járok. A jövőben is tovább folytatom a kutatásomat, amelyben szeretnék megbizonyosodni arról, hogy az egyelőre elméletben tervezett rendszer éles környezetben is megállná-e a helyét. A blokklánc eddig még kiforratlan IT-technológiája sok lehetőséggel kecsegtet” – mesélt terveiről Makai Milán a bme.hu-nak adott interjúban

Első helyezést ért el Vajda Péter, a GTK műszaki menedzser BSc-szakos hallgatója, aki dolgozatában egy új gazdasági modellt vett górcső alá: a zöldgazdaság műszaki és üzleti innovációin belül a természet ciklikus modelljének működésére alapozó körforgásos gazdaságot elemezte. E modellben a fenntarthatóság elveinek érvényesülése közben a környezet további károsítása nélkül valósul meg a termelés és a hulladékgazdálkodás. Vajda Péter a hulladékgazdálkodás résztémájára fókuszálva bemutatta a körforgásos gazdálkodásra való átállás okait, céljait és helyzetét Magyarországon, részletezte az indikátorok szerepét a gazdasági átállás folyamatában. Kitért azokra az Európában már bevált hulladékgazdálkodási stratégiákra, amelyek a magyar gazdaságpolitika számára is innovatív példaként szolgálhatnak az újrafelhasználás, a hulladékmegelőzés és –kezelés terén. „A napjainkban egyre növekvő mértékű hulladéktermelés, a nem megfelelő hasznosítás vagy ártalmatlanítás komplex, látképet csúfító és súlyos környezeti károkat okozó problémája régóta foglalkoztat. Témaválasztásommal arra is szerettem volna rávilágítani, hogy manapság a hulladéknak nevezett tárgyaknak megújulásra van szükségük, tőkévé kell válniuk a gazdasági körforgásban. Dolgozatomban e lehetőségek alternatíváit vizsgáltam” – fogalmazott a díjazott hallgató, aki a jövőben is e témával szeretne foglalkozni. Műszaki menedzser képzésében is olyan kurzusok elvégzésére koncentrál, ahol e téren megszerzett ismereteit tovább bővítheti.

A zöldgazdaság kategória ezüstérmese lett Papp Ábrahám, a GPK energetikai mérnök MSc-szakos hallgatója, aki az elavult lakó- és egyéb épületek mélyfelújításához elengedhetetlen követelményeket (pl. hőigény lecsökkentése, gépészeti megoldások), és az energiahatékonyságot szolgáló beruházások finanszírozási környezete javításának lehetőségeit vizsgálta. Gépi tanulás technológiájával a rendelkezésre álló modelleket és elgondolásokat elemezte, majd a felújításoknál is bevethető saját matematikai modelleket készített. „Nagyon örülök az eredménynek és egyben hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy pályamunkámat a legjobbak között tartotta számon a zsűri. A pályamű elkészítése közben további szakmai kérdések is felmerültek bennem, amelynek műszaki hátterét szeretném a jövőben, új kutatások keretében feltárni” – mesélt jövőbeli terveiről Papp Ábrahám.

A zöld kötvények kibocsátásának lehetőségeiről írt harmadik helyezést elért pályamunkájában Németh Ádám, a GTK műszaki menedzser BSc-szakos hallgatója, aki a különböző fenntarthatóságot szolgáló beruházások finanszírozási módjaira keresett alternatívákat, valamint a zöldkötvények pénzügyi, gazdasági és társadalmi előnyeit vette számításba. Részletesen elemezte az MNB Zöld programját, a magyar állami zöld kötvény keretprogramját és a vállalati kötvénykibocsátások szerepét is. „A jövő fenntartható gazdasági fejlődésének megteremtése új üzleti modellek, stratégiák és intézkedések meghozatalát szorgalmazza, amelynek egyik alternatívája lehet a zöld kötvények piaci megjelenése. Jelenlegi kutatásaimban e téma feltérképezését folytatom: az önkormányzati zöld kötvények kibocsátásával és lehetséges modelljeinek megismerésével foglalkozom. Munkámban inspirál, hogy a zsűri méltatta témaválasztásomat, emellett arra buzdított, hogy mélyítsem tovább e téren megszerzett ismereteimet.”