Műegyetemi hallgatók pénzügyi-üzleti tudatosságát és ezt elősegítő, az oktatásban bevethető lehetséges módszereket vizsgáltak a GTK kutatói.

„A műegyetemi tanórák keretében átadott gazdasági, pénzügyi, üzleti, menedzsment, jogi, vagy akár vállalatalapítási ismeretek jelentőségét a legtöbb végzett hallgató a képzésből kikerülve, saját bőrén tapasztalta meg. Kutatásunkból egyebek mellett az is kiderült, hogy több gyakorlati ismeret elsajátításával, és a BME-n végzett gazdasági szakemberek által tolmácsolt példákkal a hallgatók közelebb éreznék magukhoz a pénzügyi és üzleti tudatosságot elősegítő tantárgyakat” – árulta el a közelmúltban végzett feltáró munkájuk eredményeiről Orbulov Vanda, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének tanársegédje, valamint Geszten Dalma, a kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének tanársegédje. Tudományos munkájukat a BME és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közötti együttműködés keretében végezték. A fiatal kutatók arra keresték a választ, milyen módokon növelhető a műszaki felsőoktatásban tanulók pénzügyi és üzleti tudatossága, valamint a jelenlegi gazdaság- és társadalomtudományi képzések ezt milyen mértékben és minőségben segítik elő. Öt műegyetemi mérnökkarról kértek fel jelenlegi mérnökhallgatókat, végzett mérnököket, vezető oktatókat és kari vezetőket a kutatásban való részvételre.

A Műegyetemen, valamint a hazai műszaki értelmiség pénzügyi és üzleti képzésének területén is hiánypótlónak számító elemzés célja olyan egyetemi hallgatók pénzügyi és üzleti tudatosságának fejlesztése, akiknek tanulmányai nem közgazdaságtudományi, menedzsment- vagy pénzügyi fókuszúak, így esetükben ezen ismeretek szakmai alapjainak elsajátítását is eltérő megközelítéssel érdemes alkalmazni. Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbben fontosnak tartják a pénzügyi tudatosságot és a gazdasági ismereteket egy mérnök életében. Elsősorban az ipari tervezési munkáknál mérvadó gazdasági szempontokat hangsúlyozták, emellett sokan kiemelték, hogy a pénzügyi tudatosság egy későbbi vezetői pozícióban is kulcsfontosságú lehet. Néhányan azt is említették, fontos számukra a „saját piaci értékük” meghatározása – ennek tudatában megfelelően képviselhetik saját érdekeiket például egy bértárgyalási helyzetben.

Orbulov Vanda (egyetemi tanársegéd, Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék, GTK) kutatásaiban az újfajta szolgáltatásfejlesztési módszertanok oktatásba integrált gyakorlati alkalmazhatóságának lehetőségeit és e metódusok hatékonyságának mértékét vizsgálja. Elemzéseiben a valódi értékteremtő megoldások létrehozásán és gondozásán dolgozik, szem előtt tartva az ügyfélközpontúság és újszerű probléma-megközelítés szempontjait. Doktori tanulmányai kezdését megelőzően közgazdászként közel 10 éves tapasztalatot szerzett a közlekedési és energiaszektorban, főként szolgáltatás- és üzletfejlesztőként. Az iparból tért vissza az egyetemre, ahol a kutatásban szakmai perspektívát látott, jelenleg tudományos ambíciói megvalósítására törekszik. Oktatóként mindent megtesz azért, hogy a marketing és az üzletfejlesztés terén szerzett eddigi tapasztalatait a hallgatók számára hasznos és értékes módon adja át.

Geszten Dalma (pszichológus, egyetemi tanársegéd, Ergonómia és Pszichológia Tanszék, GTK) még hallgatóként kezdte meg első tudományos munkáját a kar Ember-Számítógép Interakció Kutatócsoportban egy virtuális valósággal kapcsolatos kutatásban. Ekkor ismerkedett meg a különböző adatfeldolgozási és –elemzési technikákkal, amelyekkel értelmezhető egy kutatás során gyűjtött nagy mennyiségű adathalmaz. A kutatócsoportban szerzett tapasztalatok inspirálták a doktori kutatása elkezdésére, amelyben a csapatmunkát támogató szoftverek használhatóságát vette górcső alá.

A GTK kutatóit témaválasztáskor foglalkoztatta annak ténye is, hogy a hazai banki, pénzügyi és üzleti szektorban egyre több műszaki, informatikai és természettudományi végzettséggel rendelkező diplomás helyezkedik el. „Ezek a fiatalok jobb eséllyel indulnak ezekért az állásokért, ha már az egyetemi képzés alatt kitekintenek a legújabb gazdasági, közgazdasági és társadalomtudományi gyakorlati eredményekre. Ilyenek például a műszaki fejlesztések humán kapcsolódásai, a környezeti és fenntarthatósági kérdések, a jogi és a pénzügyi működés alapvetései, a nemzetközi versenyképesség jelentőségének megértése vagy az innovációk piacra vitelének és üzleti sikerességének biztosítása.”

A kutatópáros a hagyományos megkérdezési technikák és módszerek alkalmazása mellett egy újfajta megközelítést, az ügyfélélményt, az érintett szereplők bevonását, a közös alkotást és az empátia jelentőségét is hangsúlyozó ún. „design thinking” holisztikus szemléletű módszerét is bevetette tudományos vizsgálatához. „A résztvevők bevonásával meghatároztuk a megoldandó problémát, majd közös erővel valós ügyfélkörnyezetben életképes javaslatokat fogalmaztunk meg annak orvoslására. Kreatív, intuitív, vizuális technikákhoz és aktív részvételt elősegítő módszerhez folyamodtunk” – hangsúlyozták a GTK szakemberei, akik tudatosan törekedtek arra, hogy semmilyen konkrét, a végeredményre hatást gyakorló alternatívával ne befolyásolják a kutatás alanyainak véleményét (pl. új oktatási módszertan vagy kurzus bevezetése, tananyagok frissítése stb.). „Ehelyett minden olyan megoldásra és megoldás-kombinációra nyitottá váltak a bevont érintettek, amely spontán vagy előre nem tervezhető módon alakulhat ki a közösség véleménye alapján.”

A mérnökhallgatók ötletelési online platformja (ideation), priorizálással, műhelymunka

A kutatók a személyes interjúkon többek között olyan kérdéseket feszegettek, mint az interjúalanyok saját pénzügyi tudatosságának megítélése, a fogalom jelentése, véleményük a gazdaság- és társadalomtudományi tantárgyak mennyiségéről, minőségéről és képzésbeli időzítéséről, a választott szakkal kapcsolatos előzetes elvárásaik teljesülése, a megkérdezettek jövőképe, a képzésben tapasztalt élményeik, preferenciáik és javaslataik. „Az oktatók és a hallgatók által képviselt különböző fókuszterületek ellenére is kirajzolódtak olyan mintázatok, amelyek érdemi kiindulópontjául szolgáltak a további közös gondolkodásnak. A személyes beszélgetések, válaszok és vélemények megosztása pozitív hatással volt a hallgatók és a mérnökkari vezetők, oktatók bizalomközpontú együttműködésére.”

A résztvevőkkel készült interjúk hanganyagait tartalomelemző szoftverrel dolgozták fel, emellett közös gondolkodásra ösztönző műhelymunkákat is szerveztek a felmérésben résztvevőknek. Ezeken a workshopokon valamennyi csapatot 7-7 más-más mérnökkarról érkezett hallgató alkotott, akik a kutatókkal közösen, több vizuális technikát alkalmazva tárták fel a pénzügyi és üzleti tudatosság oktatásban megvalósuló mértékét, az észlelt hiányosságokat és a javasolt megoldásokat. „Közös erővel feltártunk a műszaki képzésben fellelhető, kifejezetten a mérnökhallgatók részére adaptálható oktatási módszereket és eszközöket, amelyek elősegítik az üzleti tudatosságot, és hosszútávon integrálhatók a képzési rendszerbe.”

A mérnökhallgatók ún. fordított gondolkodással (reverse thinking) elkészített ötletelési ábrája

A GTK kutatópárosa az interjúkon és workshopokon tapasztaltak elemzéséből vonta le következtetéseit. „A megkérdezett fiatalok számára kivétel nélkül fontos, hogy ’közel érezzék magukhoz’ a pénzügyi tudatosságot elősegítő kurzusokat, szakmailag releváns példák és feladatok révén könnyen kapcsolódhassanak a témákhoz, emellett olyan gyakorlati és kézzelfogható ismeretekre vágynak, amelyeket rövid időn belül hasznosíthatnak. Mindezt olyan referenciaszemélyek bevonásával képzelik el, akik mindennapi munkájuk során alkalmazzák a pénzügyi és üzleti ismereteket” – ecsetelte kutatásuk eredményeit Orbulov Vanda és Geszten Dalma. A hallgatók azokat a kurzusokat tartották kifejezetten hasznosnak, amelyeket egyéni szakmai szempontból értékesnek éreztek, függetlenül attól, mennyire volt nehéz teljesíteni az adott tantárgyat. A mérnökképzéshez szorosan nem kapcsolódó kurzusok közül azok voltak a legkedveltebbek, amelyeken a szakmai céljaik megvalósításához szükséges ismeretekre tehettek szert. A legtöbb megkérdezett hallgató a személyes, hétköznapi pénzügyek terén szeretne fejlődni, például a költségvetés-tervezésben és olyan alapvető fogalmak megértésében, mint az adózás vagy a hitelek témaköre. Többen nyitottak a befektetési lehetőségek, kiemelten a részvényekben rejlő perspektívák megismerésére, illetve gondolkodnak egyéni vállalkozói pályában vagy saját vállalkozás beindításán, amelyhez szükségük lesz az alapvető pénzügyi, gazdasági ismeretekre.

A kutatók olyan szolgáltatásként tekintenek a felsőoktatásra, amelynek formálódására valamennyi résztvevő hatással van. Úgy vélik, az ügyfélélmény és a partnerek számára létrehozandó értékkínálat a profitorientált szektorok mellett a felsőoktatásban is jelen van. Emellett azt látják, kutatásuk egyik legfontosabb eredménye lehet, amikor egy szervezet felismeri és elfogadja ezt a szolgáltatói szerepkörét, valamint ügyfelei igényeinek, problémáinak, vágyainak, értékrendjének, motivációjának és kialakult véleményének létjogosultságát. „Bár a felmérés a minta nagysága és összetettsége miatt nem reprezentatív, ám a témában közvetlenül és közvetetten érintettek élményén alapul. Ez a vélemény az értékajánlat kialakításában és tudatosításában is releváns szerepet játszhat.”

A mérnökhallgatók által a workshopon készített prototípus és legjobb ötletek bemutatása

A GTK oktatói első lépésként a 2021/2022 tavaszi szemeszterben a karon oktatott tantárgyak egy részénél kísérleti jelleggel és éles üzemben is elindítanak szimulációs játékokat, amelyek révén a kurzusok tudásanyagát a felmérésben felszínre került igényeknek megfelelően, a gyakorlatiasság szempontjait még inkább figyelembe véve, a hallgatókhoz „közelebbi” formában adnak át.

A kutatópáros a jövőben tovább folytatja a megkezdett tudományos munkát: „folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az érintettekkel és olyan eredmények feltárására törekszünk, amellyel fejleszthetjük a GTK által biztosított oktatási szolgáltatást. Emellett bízunk abban is, hogy kutatásunk lendületet adhat a műegyetemi karok közötti további szorosabb együttműködésre az oktatásfejlesztés terén” – zárta a bme.hu-nak adott interjút Orbulov Vanda és Geszten Dalma.

A szakemberek kutatásáról a közelmúltban egy magyar nyelvű konferenciakötetben jelent meg összefoglaló.

Jelenleg közösen dolgoznak egy angol nyelvű nemzetközi tudományos folyóiratcikk elkészítésén kifejezetten oktatási tematikájú lapot célozva.

A kutatás nem valósulhatott volna meg a Magyar Nemzeti Bank, valamint Nemeslaki András tanszékvezető, egyetemi tanár, a BME-MNB együttműködési projekt egyetemi koordinátorának szakmai támogatása és a kutatásba vetett bizalma, elkötelezettsége nélkül.

TZS-HA

Fotók forrása: Geszten Dalma és Orbulov Vanda