A Műegyetem prominens ünnepi rendezvényen és szakmai díjak átadásával ünnepelte oktatói és kutatói kiváló teljesítményeit. 

„Egy egyetem értékét, minőségét az olyan büszkeségei határozzák meg, mint Önök. Ezt példázza a minap megjelent HVG rangsor-különszám, ahol a Műegyetem az előkelő második helyen áll: ez köszönhető annak, hogy oktatóink 83%-a minősített, 9%-uk MTA doktor. A 150 magyarországi egyetemi karból 6 BME-s a legjobb 20 között van” – fogalmazott Czigány Tibor rektor az „Akikre büszkék vagyunk – tudományos kiválóságaink 2021” díjátadó ünnepségen, amelyen kiemelkedő munkásságú, tapasztalt kutatók és fiatal tehetségek tevékenységét egyaránt elismerték. Az egyetem vezetője kiemelte, az első hasonló díjátadó ünnepséget 2018-ban rektor elődje alapította, és az idei esemény bizonyítja, hogy a járványhelyzet sem akadályozta meg a kreatív alkotómunkát. A most elismerésben részesített fiatal kutatók számát és munkásságát tekintve a Műegyetem optimistán tekinthet a jövőre.

„Fontos, hogy csatlakozzunk a nemzetközi kutatásokhoz, amelyhez az Európai Unió keretprogramjai kiváló lehetőséget biztosítanak” – nyomatékosította Czigány Tibor.

Az ünnepi ülés elnökségét Czigány Tibor egyetemi tanár, a BME rektora, Nyulászi László egyetemi tanár, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHBDT) elnöke, valamint Levendovszky János egyetemi tanár, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese alkotta. A rendezvényen részt vett Kotán Attila kancellár és  Pálfalvi András kancellárhelyettes. Az ünnepség levezetője Mozsár Eszter, a Rektori Kabinet ügyvivő szakértője volt.

Az díjátadó ünnepségen a rangos hazai és nemzetközi pályázatok,  a Magyar Érdemrend lovagkeresztje elismerés, az MTA Lendület Program, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, az MTA Bolyai-plakett, az MTA Akadémiai Díj és a CELSA program műegyetemi nyerteseit köszöntötték, valamint tizenkettedik alkalommal díjazták a BMe kutatói pályázat 2021. évi nyerteseit is. Az ünnepségen a BME három új egyetemi tanára tartotta meg professzori székfoglaló beszédét.

Czigány Tibor rektor oklevelet nyújtott át Keglevich György professzornak, aki idén elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést. A díjazott a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) egyik legnagyobb egységét, a Szerves Kémia és Technológia Tanszéket 22 éven át vezette, csapatával 2005-2006-ban lebonyolított egy átköltözést, 2007-ben pedig egy tanszékegyesítést. A professzor létrehozta a gyógyszervegyész-mérnöki MSc-szakot, több mint 250 diplomamunkát, illetve szakdolgozatot irányított. Meghonosította azt a modellt, mely szerint hallgatók is részesei lehetnek publikációknak. Nemzetközi hírnevet szerzett a foszfororganikus és a zöldkémia témakörben, amit 20 PhD-fokozat, 570 közlemény és 4600 idézet fémjelez.

Az MTA Lendület Program a tehetséggondozás legfelsőbb szintje, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdetett meg első alkalommal. Fő célja a fiatal tehetségek hazai kibontakozásának segítése, továbbá a sikeres ifjú kutatók elvándorlásának mérséklése. „Rajtuk áll a tehetséges utánpótlás biztosítása, illetve az akadémiai kutatóintézet-hálózat és az egyetemek tudományos versenyképességének a növelése. E pályázati modell sikere nemzetközi mércével is meghatározó és példamutató: a program bővíti a kiválóságok előrelépési lehetőségeit, és növeli az ország tudományos potenciálját, amely Magyarországnak alapvető érdeke” – összegezte a támogatás előnyeit Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes.

Idén két műegyetemi kutató részesült a rangos támogatásban:

Kövesdi Balázs Géza dékánhelyettes, az ÉMK Hidak és Szerkezetek Tanszéke egyetemi docense az „Újgenerációs acélhidak elmélete” című kutatási tervével;

Makk Péter, a TTK Fizika Tanszéke tudományos munkatársa „Szintetikus korrelált fázisok hangolása van der Waals heterostruktúrákban” című kutatási tervével alakíthat Lendület-kutatócsoportot.

(Makk Péterrel a bme.hu  készített interjú a Lendület Program keretében létrehozott kutatócsoportjáról – szerk.)

 

Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj programját Nyulászi László, az EBDTH elnöke mutatta be. A felhívásra a 45 évnél fiatalabb kutatók pályázhatnak, akik bármely tudományágban PhD-fokozattal rendelkeznek. A legjobban teljesítők egy alkalommal újra jelentkezhetnek a kezdeményezésre. A kutatás-fejlesztési teljesítmény növelését és annak elismerését szolgáló támogatás egyik fontos célja, hogy az MTA doktora és az egyetemi tanári cím megszerzésére ösztönözze a nyerteseket. 2021-ben 169 fiatal kutató részesült az ösztöndíjban, 38-an kapták meg másodszor az elismerést.

Az ösztöndíjasok tudományos tevékenységét a Kuratórium folyamatosan figyelemmel kíséri, és a zárójelentésükkel kiemelkedő minősítést elérő ösztöndíjasok számára Bolyai Emléklapot adományoz. Közülük a legkiválóbbak elnyerik a Bolyai-plakettet, melyet maximum 15 főnek ítélnek oda.

2021-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert műegyetemi oktató-kutatók:

Aradi Szilárd egyetemi docens, Közlekedés-és Járműirányítási Tanszék (KJK)

Bachrathy Dániel egyetemi docens, Műszaki Mechanika Tanszék (GPK)

Balogh-Weiser Diána adjunktus, Szerves Kémia és Technológia Tanszék (VBK)

Balogh Zoltán tudományos munkatárs, Fizika Tanszék, Fizikai Intézet (TTK)

Bécsi Tamás tanszékvezető-helyettes, egyetemi docens, Közlekedés-és Járműirányítási Tanszék (KJK)

Csapó Tamás Gábor tudományos munkatárs, Távközlési és Médiaiformatikai Tanszék (VIK)

Danka István egyetemi docens, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék (GTK)

Demeter Gyula egyetemi docens, Kognitív Tudományi Tanszék (TTK)

Esztergár-Kiss Domokos tudományos főmunkatárs, Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék (KJK)

Groniewsky Axel Domonkos egyetemi docens, Energetikai Gépek és RendszerekTanszék (GPK)

Gyarmati Benjámin Sándor egyetemi docens, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék, Lágy Anyagok Kutatócsoport (VBK)

Horváth Miklós adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék (GPK)

Höltzl Tibor tudományos főmunkatárs, Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék (VBK)

Mészáros László egyetemi docens, Polimertechnika Tanszék (GPK)

Pasic Alija adjunktus, Távközlési és Médiaiformatikai Tanszék (VIK)

Szabó Zsolt Péter egyetemi docens, Ergonómia és Pszichológia Tanszék (GTK)

Tamás- Bényei Péter adjunktus, Polimertechnika Tanszék (GPK)

Toka László adjunktus, Távközlési és Médiaiformatikai Tanszék (VIK)

 

MTA Bolyai-plakettet vehettek át:

 

Bárány Balázs tudományos munkatárs, Sztochasztika Tanszék (Matematika Intézet, TTK)

Majorosné Lublóy Éva Eszter egyetemi docens, Építőanyagok és Magasépítés Tanszék (ÉMK)

Makk Péter tudományos munkatárs, Fizika Tanszék (Fizikai Intézet, TTK)

 

„Az európai uniós kutatás-finanszírozási lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása, fontos nemzeti érdek. Ezért csatlakozott a Műegyetem a Central European Leuven Strategic Allience-hez (CELSA), amely a Leuveni Katolikus Egyetem kezdeményezésére 2016-ban jött létre. A Celsa Research Fund előfinanszírozást biztosít az EU-s sikerekkel kecsegtető közös projektek számára. Ennek keretében a Leuveni Katolikus Egyetem és a BME, valamint további hat európai egyetem együttműködést írt alá. A támogatás célja, hogy a nyertes kutatócsoportok a projekt végére olyan szintre jussanak, hogy esélyessé válnak rangos európai pályázatokban való részvételre. E támogatás műegyetemi elnyerése a kapcsolódó kutatások nemzetközi kiválóságát is jelzi” – összegezte Levendovszky János.

 

A CELSA program idei nyertesei:

 

Balogh György Tibor egyetemi docens, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék (VBK)

Paál György tanszékvezető egyetemi tanár, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék (GPK)

 

A Magyar Tudományos Akadémia osztályai számos szakmai díjat ítélnek oda a kiemelkedő tudományos teljesítményekért. Az elismerések hátterét Nyulászi László ismertette.

Az 1960-ban alapított Akadémiai Díjat az MTA Elnöksége adományozza a Tudományos Osztályok javaslata alapján évente 10-12 kiemelkedő tudományos tevékenységet végző kutatónak vagy kutatócsoportnak az utolsó öt évben elért, már értékelhető, kiemelkedő kutatási eredmény, szakkönyv, publikáció, közlemény elismerésére. Ebben az évben Kiss Rita Mária, a Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (MOGI - GPK) tanszékvezető egyetemi tanára, a Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpont igazgatója kapta az elismerést.

Az életmű elismerésére szolgáló Eötvös József Koszorú díjazottja jogosult a „Laureatus Academiae” cím használatára. A kitüntetést az MTA Elnöksége adományozza olyan 70. életévüket betöltött MTA Doktora címmel rendelkező kutatóknak, akik nem tagjai az MTA-nak. Évente legfeljebb 7 díj ítélhető oda, idén Hegedűs István, a Hidak és Szerkezetek Tanszék (ÉMK) egyetemi tanára kapta műegyetemi díjazottként az elismerést.

Az MTA Kémiai Osztálya 1999 óta a Richter Gedeon Nyrt. felajánlásából a szerves kémia tudományterületen egy fődíjat és egy ifjúsági díjat adományoz. A Bruckner Győző fiatal kutatói díjat Kupai József, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék (VBK) egyetemi docense, míg a műszaki kémia területén elért kimagasló eredményeket elismerő Varga József egyetemi díjat pedig Nagy Zsombor Kristóf, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék (VBK) tanszékvezető-helyettese, egyetemi docense vehette át.

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) egy 2019-ben alapított, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közfeladataival összhangban működő, alulról szerveződő tudományos társaság, mely a fiatal kutatók hangja kíván lenni Magyarországon. Célja, hogy a tudományos osztályokkal és az MTA testületeivel szorosan együttműködve részt vegyen az MTA tudományos tevékenységében, segítse a fiatal kutatók szakmai fejlődését, valamint a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítését. A testületnek jelenleg 48 tagja van. Idén Pach Péter Pál, a Számítástudományi és Információelméleti Tanszék (VIK) egyetemi docense és Toldy Andrea, a Polimertechnika Tanszék (GPK) egyetemi docense lett tagja a választott szervezetnek.

Az ünnepségen elismerték a tudományos diákkörben végzett kiemelkedő oktatói-mentori tevékenységet az 1997-ben alapított mestertanári díjjal, melyet Levendovszky János mutatott be. Mint fogalmazott, a TDK a tehetséggondozás felső szintje - és a doktori témavezetés előszobája – ahol a témavezetők komoly tudományos eredmények elérésében segítik a hallgatókat, igazi versenyközegben.

„A Junior Prima Díj a fiatal tehetségek elismeréséről szól. Az alkotói életpálya kezdetén fontos a visszacsatolás és a megerősítés a tudományos eredmények minőségét illetően. Az ekkor kapott motiváció pályán tart, a kitűzött stratégiai célok melletti kitartásra ösztönöz, ami az igazán értékes életművek az előfeltétele” – összegezte a rektorhelyettes.

 

Mestertanári kitüntetésben (OTDT) részesült:

 

Bóna Krisztián tanszékvezető egyetemi docens, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék (KJK)

Insperger Tamás tanszékvezető egyetemi tanár, Műszaki Mechanikai Tanszék (GPK)

Koós Krisztiánné Szilágyi Brigitta egyetemi docens, Geometria Tanszék (Matematika Intézet, TTK)

Vörös András egyetemi docens, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (VIK)

 

A Junior Prima Díj „Magyar tudomány” kategória díjazottjai:

 

Józsa Viktor egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék (GPK)

Nagy Péter tudományos munkatárs, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék (VBK)

 

„A BMe Kutatói Pályázatot 2010 óta minden évben az Egyetemi Habilitációs Bizottság és a Doktori Tanács (EHBDT) hirdeti meg. A pályázók a különböző kutatási projektekben tevékenykedő BME doktoránsok. A pályázat célja a kiemelkedő és egyúttal közérthetően prezentált műegyetemi kutatási eredményeknek a BME portálján való angol és magyar nyelvű bemutatásával széles körben láthatóvá tenni az intézmény magas színvonalú kutatási potenciálját” – összegezte Nyulászi László.

A BMe kutatói pályázat díjazottjai:

 

I. helyezés

 

Kollarics Sándor doktorandusz, Fizika Tanszék (TTK)

Pauer Gábor doktorandusz Gépjárműtechnológia Tanszék (KJK)

 

II. helyezés

 

Molnár Csenge Andrea doktorandusz, Műszaki Mechanikai Tanszék (GPK)

 

III. helyezés

 

Jäger Bettina Szimonetta doktorandusz, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék (GTK)

Jian Guo doktorandusz, Irányítástechnika és Informatika Tanszék (VIK)

Mustafa Ehtasham doktorvárományos, Villamos Energetika Tanszék – Nagyfeszültségű Technikai és Berendezések Csoport (VIK)

Nagy Boglárka doktorandusz, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (Természettudományi Kutatóközpont)

Szabó Edina doktorandusz, Szerves Kémia és Technológia Tanszék (VBK)

 

Az ünnepélyes díjátadó után a BME idén kinevezett egyetemi tanárai tartották meg székfoglaló előadásaikat.

 

Koczkáné Csiszár Emília nemzetközi rektorhelyettes, a Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék (VBK) egyetemi tanára „Biopolimerek: a természetes szálaktól a nanotechnológiáig” címmel tartott székfoglaló előadást. Kiemelte, tudományos érdeklődésének régóta a középpontjába kerültek a biopolimerek, amelyek jelenleg a polimerkémia és -technológia legígéretesebb anyagai közé tartoznak.

Kifejtette, a természetes polimerek felhasználásának egyes vegyszer- és energia-intenzív folyamatai helyettesíthetők enzimekkel; és ma már számos ipari technológia bizonyítja az enzimes folyamatok eredményességét. A nanobiopolimerek pedig – mint például a nanocellulózok – ígéretes új nanoanyagok, szokatlan és változatos alkalmazási lehetőségekkel.

Az intézmény új egyetemi tanára hangsúlyozta, fontosságuk miatt a biopolimerek a Műanyag- és száltechnológiai mérnöki mesterszakon (MSc) – mind a magyar, mind az angol képzésben – külön tárgyként képezik a kötelező tananyag fontos részét.

Fleiner Tamás, a Számítástudományi és Információelméleti Tanszék (VIK) egyetemi tanára „Stabil párosítások általánosításai a kombinatorikus szemével”címmel tartott előadást. A kutató kiemelkedő tudományos eredményekkel gazdagította kutatási területét, a stabil párosítások és általánosításaik problémakörét. A kiválasztási függvény általa bevezetett fogalmának segítségével a stabil párosítás létezésének eldöntésére vonatkozó klasszikus eljárások egy messzemenő általánosítása adódik. Példákon keresztül mutatta be, hogy a stabil párosítást megtaláló Gale–Shapley-algoritmus helyessége Knaster és Tarski fixponttételéből is következik. A stabil párosítás témakörében született klasszikus eredményeknek az általánosabb esetekre való kiterjesztésével párhuzamosan új alkalmazási területeket is felismert, többek között a kvótákkal korlátozott felvételi rendszert.

Varga István dékán, a Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék (KJK) egyetemi tanára „A közúti járműforgalom becslése és irányítása” címmel tartott székfoglaló előadást.

Prezentációjában kiemelte, a közúti forgalom növekedése okozta nehézségek a laikusok számára is közismertek: járműveinkkel a meglévő infrastruktúrát kell hatékonyan használni, mivel az nem bővíthető korlátlanul. A professzor kutatói célkitűzése volt, hogy feltárja a közúti közlekedésben meglévő irányítási problémákat és megoldásokat kínáljon a modern irányításelmélet segítségével. Véleménye szerint a közúti közlekedés sajátosságai miatt elsősorban a korszerű, robusztus irányítási algoritmusok szolgálhatnak megfelelő minőségi megoldásokkal.

A szakember konkrét kutatási eredményeként mutatta be a torlódásdetektáló szűrőt, valamint a célforgalmi mátrix becslését.

„Köszönöm új professzorainknak a bemutatkozásukat, a díjazottaknak, hogy öregbítették egyetemünk hírnevét és mindenkit hívok, hogy folytassuk ugyanilyen lendülettel és igényességgel, nemzetközi lehetőségeket is kihasználva a megkezdett munkát 2022-ben is!” – zárta az ünnepséget Czigány Tibor rektor.

 

HA-TZS

Fotó: Geberle B.