Fontos klíma- és környezetpolitikai témákról alakult ki párbeszéd az országjáró konzultáció műegyetemi állomásán.

„A Műegyetemen a környezettudatosság a kutatás, a kutatás-fejlesztés és az oktatás középpontjában áll: 128 tantárgyunk nevében a környezetvédelem, 738-éban pedig a környezet szó szerepel, ami ugyancsak mutatja, érzékenyek vagyunk a témára. A BME képezi az országban a legtöbb környezetmérnököt, a kutatás-fejlesztésben pedig mind a nyolc kar foglalkozik olyan területekkel, mint például a hatékony energetikagazdálkodás, a zöldenergia vagy az újrahasznosítás kérdésköre” – köszöntötte a környezetvédelmi országjáró konzultáción a Rektori Tanácsteremben megjelent hallgatókat és szakembereket Czigány Tibor rektor.

Beszédében az egyetem céljai között említette a papírmentes ügyintézés rövid időn belüli megvalósítását, valamint az egyetem karbonkibocsátásának felmérését. Utóbbival kapcsolatos feladatokat segíti a klímasemlegességi célkitűzéseket támogató, 2021 tavaszán megalakult Zéró Karbon Központ (ZKK) is. (A témáról a bme.hu egy korábbi írásában tudósított – szerk.)

A rektor megerősítette, számos módon felhívják a diákok figyelmét a környezetvédelem fontosságára: a műanyaghulladék-menedzsment tantárgy laborgyakorlatán például a Dunából összegyűjtött PET palackból öntenek újra egy olyan kis tárgyat, amely arra emlékezteti a hallgatókat, hogy semmit sem szabad kidobni, mert minden újrahasznosítható.

Steiner Attila államtitkár köszöntő beszédében felvázolta a kormány zöld stratégiájának legfontosabb pontjait: fontos célként fogalmazták meg, hogy megvitassák a klímavédelem kérdéseit és az ehhez kapcsolódó programokat a hallgatókkal és a társadalom minél szélesebb körével. Kiemelte, az online és jelenléti konzultációval ötleteket is szeretnének gyűjteni a programok finomhangolására.

„A 2050-re elérendő klímasemlegességi célt deklaráltuk, ám ez harmincéves időtávlatot jelent: közelebb kell hozni a témát, hogy már ma olyan konkrét intézkedéseket tegyünk, amely nemcsak a kormány, hanem az egész társadalom, a civil szervezetek és az önkormányzatok számára elfogadható” – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, a klímasemlegesség legegyszerűbb meghatározása, hogy nem bocsátunk ki annál több káros anyagot, mint amit az erdőink semlegesíteni képesek. E célt a drasztikus kibocsátás csökkentés mellett az erdős területek növelésével kell elérni. Az államtitkár kiemelte, az agrárminisztériummal közösen évente egymillió fa ültetését célozták meg, 2030-ra pedig az erdős területek arányát a jelenlegi 22%-ról 27%-re kívánják növelni.

A károsanyag-kibocsátás tekintetében az uniós államok rangsorában Magyarország nem áll rosszul. A rendszerváltás után a kibocsátás csökkenését nagymértékben a szocialista ipar összeomlása okozta, de később már kormányzati döntések is szükségesek voltak a helyzet kedvezőbb alakulásához.

A tervek szerint 2030-ra a villamosenergia-termelés 90%-a széndioxid-kibocsátásmentes lenne, részben az atomenergiára, részben a megújuló energiára – napelemes rendszerekre – építve.

Az államtitkár a közönség kérdésére válaszolva rámutatott, a 2050-es klímacélok elérését többféle eszközzel igyekeznek elősegíteni. Ilyen például az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, amely az Európai Unió több mint 10 országában jelen van, és amely a hagyományosan ellenérdekelt energiaszolgáltatókat ösztönzi a fogyasztók energiafogyasztásának csökkenésére.

Steiner Attila kiemelte, meglepően jó tapasztalataik voltak a zöld kötvényekkel, sokszoros túljegyzést realizáltak: a vasút elektrifikációja jól mutatta a kötvénykibocsátás terén elért eredményeket.

Az államtitkár hangsúlyozta, a hulladékkezelés és a körfogásos gazdaság témaköre is kiemelt jelentőségű a környezetvédelmi stratégia megvalósításánál: a pandémia rávilágított a globális ellátási láncok sérülékenységére. Példaként említette: a tervek között szerepelt egy pályázati felhívás meghirdetése elektromos rásegítésű teherkerékpárok beszerzésére, ám a gyártók a járműveket alkatrészhiány miatt nem tudták határidőre leszállítani. Mindez megerősíti a körfogásos gazdaság megteremtésének szükségességét, amelyhez a korszerű hulladékgazdálkodás is kapcsolódik: ezáltal akkumulátorokat, napelemeket és ritkaföldfémeket lehetne újrahasznosítani.

Steiner Attila a hallgatóság kérdésére – miszerint hogyan integrálható a biomassza alapú gazdaság a körfogásos gazdaságba – rámutatott, elsősorban a napenergiát részesítik előnyben, a biomassza-technológia – hasonlóan a hazai geotermikus lehetőségekhez - főként lokális megoldásként jöhet szóba, több ezer megawattos nagyságrendben kevésbé hatékony. A kérdéskört bonyolítja a bioüzemanyagokkal kapcsolatos uniós szabályozások változása is.

Az államtitkár a szélenergiával kapcsolatos kérdésre válaszolva leszögezte, a magyar energiamixnek jelenleg mindössze 2%-a szélenergia, ami regionális összehasonlításban nem jelentős, a földrajzi lehetőségeinket csak kis mértékben tudjuk hatékonyan a továbbiakban kiaknázni. A szomszédos országokkal való energiapiaci együttműködés azonban kiegyenlíti az energiahiány és -többlet okozta anomáliákat.

A villamosenergia-hálózat technológiai rugalmatlanságát firtató kérdésre az államtitkár elmondta, e nem speciálisan magyar problémát uniós források felhasználásával igyekeznek orvosolni. E nehézséget csökkentheti a megtermelt energia lehetőség szerint helyi felhasználása, akár a kis települések szintjén kialakított energiaközösségek révén.

Az államtitkár rámutatott, számos kihívást támasztanak az illegálisan elhelyezett hulladékok. A közelmúltban bevezetett hulladékradar applikáció segít a megtalálónak eljuttatni a GPS koordinátákat az illetékesekhez. Több mint 30 ezer tonna hulladékot térképeztek fel ilyen módon az utóbbi időben. A „Te szedd – önkéntesen a tiszta Magyarországért” akcióban több mint 90 ezren vettek részt. Az online konzultáció eredményeképpen az illegális hulladéklerakás elleni erősebb szankciók igénye is megfogalmazódott a döntéshozókban.

Bihari Péter oktatási rektorhelyettes a Műegyetem szerepével kapcsolatban kifejtette, az intézmény nem csak mérnöki tudást teremt, hanem szemléletet is ad, és felelős generációt nevel. A BME az intézményfejlesztési tervének keretein belül már számos programot elindított, amelyek segítenek, hogy fenntartható pályára állítsák működését. Ilyen az irodai folyamatok egyszerűsítése, energiatakarékossági beruházások és épületkorszerűsítés. E projektek folyamatosan zajlanak. Az egyetem példát mutat és a külvilág felé is közvetíti a környezettudatos gondolkodás üzenetét.

Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület elnöke nyomatékosította: a szerveződés két évvel ezelőtt alakult a környezetvédelemmel foglalkozó lokális erők segítésére. Az utóbbi időben olyan új jelenségek és betegségek is megjelentek a fiatalok körében, mint például a globális problémák miatti ökoszorongás. „Mi ezt az ökoszorongást pozitív energiává szeretnénk alakítani: a pszichológus felkeresése helyett a fiatalok cselekedjenek. A közös szemétszedéssel például nemcsak a bolygóval tesznek jót, hanem társaságban is vannak” – emelte ki Király Nóra, hozzátéve, akcióterveikkel elsősorban a 18-25 év közötti fiatalokra, valamint a kisebb korosztályra támaszkodnak.

A másik célcsoportot a fiatal családok jelentik: tudatosítani szeretnék a szülőkben a baba jövőjének fontosságát. A nevelés hosszú folyamat, amelyhez össztársadalmi összefogásra van szükség. A kormányprogramokon kívül cégeknek, egyéneknek, intézményeknek, civil szervezeteknek, iskoláknak és óvodáknak is felelősségük van az összefogással megvalósuló szemléletformálásban. Az elnökasszony kihangsúlyozta, a lakosságot kell edukálni, ám ez ma már sok esetben azt jelenti, hogy a gyerekek tanítják a szülőket és a nagyszülőket.

Király Nóra elmondta, az ötletpályázattal párhuzamosan a zöld minősítő programot is elindították, ahol a cégeket e szempontból értékelik.

Zsabka Zsolt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke kiemelte, a kis- és középvállalkozóknál dolgozik a munkavállalók több mint 70%-a. A kamara egyik feladata, hogy hidat teremtsen a vállalkozók, a kormányzat, a lakosság és a diákok között.

A szakember hangsúlyozta, a környezeti kérdések a vállalkozásokat nagyon sokféle módon érinthetik. Példaként említette azt az általuk is menedzselt programot, amelyben a taxisok a kevesebb károsanyagot kibocsátó elektromos autókra cserélhették a diesel járműveiket. Hasonlóan komplex terület a KKV-k sokaságát éltető turizmus: szinte minden vállalkozói tevékenység kapcsolatban állt a környezeti lábnyommal.

Zsabka Zsolt rámutatott, bár a nagyvállalatoknak általában külön környezetvédelmi programjuk van, a kisvállalkozásoknál ez még kevésbé jellemző. A Construma építőipari szakkiállításon például külön pontként szerepelt a környezetvédelem: a BKIK tervezi a különféle szakmák környezetvédelmi szakstratégiáinak megalkotását.

HA-TZS

Fotó: Víg Johanna