„Meghatározó szakmai élményeket szereztem mobilitás ösztöndíjasként”

Kutatásaikat segítő gyakorlati ismeretekre és új szakmai kapcsolatokra tehetnek szert már a rövid külföldi tanulmányutakon résztvevők is.

„Élőben, testközelből tapasztalhattam és tekinthettem meg azt a gazdag építészettörténeti, és építéstechnológiai szempontból is jelentős francia hagyatékot, amely már posztdoktori kutatásaim kezdete óta a tudományos tevékenységem fókuszában áll” – osztotta meg külföldi tanulmányútjáról Fehér Krisztina, a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének adjunktusa, aki az Erasmus+ Staff Mobility for Training program keretében két hónapot töltött el a Montpellier-i Paul Valéry Egyetem (Université Paul Valéry - Montpellier 3) Középkorkutató Intézetében (Centre d’Études Médiévales). A fiatal műegyetemi kutatónő elnyerte a Francia Kormány Államközi posztdoktori kutatói ösztöndíját is, így még egy további hónappal meghosszabbíthatta nyugat-európai tanulmányútját, amelynek értékes, jövőbeli kutatásait meghatározó tapasztalatairól számolt be a bme.hu-nak.

Az Európai Bizottság egyik legsikeresebb kezdeményezése az 1987-ben indult Erasmus program az Európai Felsőoktatási Térség egyetemi hallgatóinak, oktatóinak és nem-oktató munkatársainak más országok társintézményeiben való mobilitását segítő lehetőség, amely már több mint 10 millió egyetemi hallgató mobilitását segítette elő Európában.

A program keretében egyetemek és felsőoktatási intézmények közötti megállapodások alapján valósulnak meg a mobilitások, a jó gyakorlatok megosztása mellett. A mobilitás lehetőséget biztosít a megújuló oktatási rendszereknek a tanítás és tanulás új formáihoz való alkalmazkodásra. Az oktatás, a képzés és a nem formális tanulás fontos tényező a munkahelyteremtésben és Európa versenyképességének növelésében.

A mostani 2021-27-es új programszakasz már lehetővé teszi az Európán kívüli intézményekbe irányuló mobilitásokat is, melynek köszönhetően még jobban kinyílik a világ az érdeklődők számára. A résztvevők fejleszthetik nyelvtudásukat, szakmai kapcsolatokat építhetnek ki, más kultúrákat ismerhetnek meg.

A programot a BME-n a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság (BME NKI),  ezen belül az Erasmus Iroda,  országos szinten pedig a Tempus Közalapítvány, mint nemzeti iroda koordinálja.

A tanulmányi mobilitás (részképzés) keretében a hallgatók egy vagy két félévet tölthetnek a Műegyetem valamely partnerintézményénél, és az ott megszerzett krediteket beszámíttathatják itthoni tanulmányaikba. A csereprogram keretében a hallgatók tandíjmentesen tanulhatnak a fogadó intézményben, és emellé utazásra, lakhatásra és megélhetésre fordítható ösztöndíjat kapnak.

A szakmai gyakorlat lehetőséget biztosít minimum 2 hónapos időtartamban – a képzéshez kapcsolódó, azt kiegészítő – szakmai tevékenység végzésére, valamint az itthoni tanulmányokba is beszámítható. A fogadó intézményt a hallgató szabadon kiválaszthatja.

Az oktatói mobilitási program egyik célja, hogy elérhetővé tegye azt a tudást és tapasztalatot, amit egy másik európai egyetem oktatója nyújthat azon hallgatók számára is, akik nem tudnak részt venni a hallgatói mobilitásban; szolgálja a szakértelem és tapasztalat cseréjét, bővítését; illetve a képzési programok kínálatának és tartalmának gazdagítását.

A képzési célú munkatársi mobilitás az oktatók, adminisztratív és más, nem oktató munkakörben dolgozó munkatársak külföldi partnernél végzett tapasztalatszerzése, tudástranszfer vagy készségek fejlesztése céljából. A jelentkezők részt vehetnek nyelvi és egyéb szakmai képzéseken, kutatási tevékenységet folytathatnak, a partnerintézménynél hasonló munkakörben dolgozó kollégák munkáját ismerhetik meg, valamint jó gyakorlatokat sajátíthatnak el és implementálhatnak hazaérkezést követően.

A pályázás menete

Annak érdekében, hogy minél több hallgató és kolléga részesülhessen a külföldi tapasztalatszerzés adta előnyökből, az Erasmus Iroda folyamatos pályázási lehetőséget biztosít a szakmai gyakorlatos, az oktatói és képzési célú munkatársi mobilitásokra.

A 2020-22-es pályázati projekt keretén belül – mely a koronavírus okozta korlátozott utazási lehetőségek miatt kivételesen három szemesztert ölelt fel – 469 mobilitás valósult meg. A legnépszerűbb 387 fővel a tanulmányi mobilitás volt, ezt követte a szakmai gyakorlat 70 hallgatóval, valamint 12 oktatói és képzési célú mobilitás is létrejött.

A beutazó hallgatók számára a Műegyetem továbbra is kedvelt célpont résztanulmányok folytatására - az őszi félévre az Erasmus program keretein belül 340 fő érkezett.

A BME Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság fontos küldetésének tartja, hogy az Erasmus program megvalósításával hozzájáruljon a hallgatók és munkatársak szakmai tapasztalatainak bővítéséhez, nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítéséhez, új közös képzési programok kialakításához, ezzel is elősegítve a BME nemzetközi (el)ismertségét, a világ és regionális rangsorokban előkelő helyre kerülését és a jó pozíció megtartását.

A különböző mobilitási programokról a BME Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság honlapján, az alábbi elérhetőségeken  kérhető bővebb információ.

Carcassonne várának fala, Viollet-le-Duc 19. századi átépítése, Occitanie régió egyik leghíresebb műemléke, 1997 óta az UNESCO Világörökség része

Fehér Krisztina egy olyan európai uniós kezdeményezésben vett részt, amelyben a BME oktató és nem oktató munkatársai egy külföldi befogadó partnerintézménynél tett rövidebb tanulmányút során oktatási, kutatási tevékenységet folytathatnak és képzéseken is részt vehetnek. „Korábban is részt vettem rövidebb-hosszabb szakmai tanulmányutakon Franciaországban, ám ez a mostani program szakmai élmények és az ebben rejlő lehetőségek széles tárházát nyitotta meg előttem” – fogalmazott a középkori építéstechnológia, tervezéstechnika és e kor épületeinek örökségvédelmi kezelési lehetőségeit vizsgáló kutatónő, aki tanulmányútja során ezeket a résztémákat a francia viszonyok összevetésében vette górcső alá.

Egy különlegesen tanulságok boltozatokkal rendelkező templomrom, Notre-Dame-des-Oubiels (Portel-des-Corbières), Dél-Franciaország

A Franciaországban töltött negyedév alatt több mint 100 középkori épületet keresett fel fogadóintézménye régiójában, Occitanie-ban. „A helyszínbejárások során átfogó képet kaptam a térség középkori épületállományának építészettörténeti jellegzetességeiről. Főleg a technikai kérdések érdekeltek, többek között a boltozatok építéstechnológiája, amellyel már a doktori kutatásaim során is foglalkoztam. Akkor még hazai műemlékünk, a zsámbéki középkori templom állt a tudományos vizsgálataim fókuszában, és ezeket az ismereteket most összevethetem a tanulmányút során szerzett dél-francia tapasztalatokkal” – hangsúlyozta Fehér Krisztina, aki a személyes látogatások alkalmával a francia örökségvédelmi stratégiák gyakorlati megvalósulási lehetőségeit is nyomon követhette.  „Nagyon fontos kérdés, hogy hogyan őrizzük meg szakszerűen ezeket a felbecsülhetetlen értékű, pótolhatatlan történeti épületeket. A kiutazás során a gyakorlatban is láthattam az épített örökség szakszerű kezelésének, gondozásának korszerű nemzetközi eredményeit, amelyeket nemcsak kutatásaimban, hanem a műegyetemi oktatási tevékenységem során is hasznosítani tudok.”

Középkori freskók megmentése a pusztulástól. A Santa Coloma templom (Andorra) falképei immár védett helyen a számukra létrehozott kiállítótérben (Espai Columba)

Tanulmányútja során Dél-Franciaország mellett Andorra műemlékeit is megismerte. Egyik meghatározó szakmai élménye volt, hogy élőben láthatta azokat a műemlékvédelmi beavatkozásokat, amelyeket a Santa Coloma templom román kori falképeinek konzerválására és bemutatására végeztek el a szakemberek. A 11. századi templom freskóit további állagromlásuk elkerülésére, megőrzésük és konzerválásuk érdekében az olasz strappo eljárással leválasztották. E beavatkozás nélkül az unikális freskók elpusztultak volna. Az eredeti falképeket egy kifejezetten erre a célra létrehozott kortárs múzeumépületben (Espai Columba) helyezték el és mutatják be a közönségnek a középkori templomtér szentélyének formai leképezésével. A középkori templomot a múzeum megtekintése után idegenvezető társaságában kereshetik fel az érdeklődők. Az eltávolított falképek vakolt helyén panorámavetítést alakítottak ki, amellyel az eredeti szerkezet károsodása nélkül, hitelesen mutatják be a középkori templombelső jellegét, a színek élénkségét.

Franciaországi útja során a műegyetemi építészmérnöknő megfigyelte, hogy a felkeresett régióban szakterületének kutatásai (elméleti vizsgálatok, régészeti feltárások, épületfelmérés, épületkutatás, épületarcheológia stb.), valamint az örökségvédelmi beavatkozások is jelentős anyagi támogatást élveznek. „A történeti értékek ismerete, felismerése és megőrzése nemcsak társadalmi igény, hanem a belföldi és külföldi turizmus egyik jelentős motorja is” – hangsúlyozta Fehér Krisztina, aki a bejárt helyszínek legnagyobb részén a már folyamatban lévő vagy éppen tervezett műemléki beavatkozásokról bőséges, közérthető tájékoztatással találkozott. Az itt közzétett információk mellett a műemlékekhez kapcsolódó történeti és kulturális háttérismereteket digitális, virtuális eszközök különféle alkalmazásával tették még érthetőbbé, élményszerűbbé (például okostelefon applikációkkal, interaktív videóanyagokkal, vetítésekkel, VR és 3D modellekkel, tabletes idegenvezetéssel). „A 3D grafikai és a különféle digitális megoldások a történeti és épületkutatásban, valamint a helyszínbemutatások muzeológiai megoldásaiban is mindennaposak. A digitalizáció adta technológiai lehetőségek mellett a városi fejlesztéseket is átfogó, több évre előre megtervezett stratégiák mentén, tudatosan készítik elő” – részletezte a megtapasztalt szakmai élményeit az ÉPK oktató-kutatója.

A Montpellier-i Paul Valéry Egyetem gipszszobor-másolat gyűjteményének múzeuma (Musée des Moulages, Université Paul Valéry Montpellier 3), amely idegenforgalmi jelentőségén túl restaurátor, művészettörténész és történészhallgatók oktatási tereként is szolgál.

Beleláthatott a Paul Valéry Egyetem és a régió örökségvédelemmel foglalkozó szervezeteinek működésébe is. A Montpellier-i fogadóintézményében mintegy negyedszáz oktató-kutató szakember dolgozik a dél-francia középkori épületek elméleti és gyakorlati kutatásán. Kollégái támogatásával megtekinthette az egyetem archívumainak (pl. gipszgyűjtemény, levéltár, lelettár) legszebb darabjait, és bevezették ezen gyűjtemények kezelésének és jövőbeli fenntarthatóságának mikéntjébe is. „Az itt szerzett gyakorlati tapasztalatok azért is tanulságosak, mert az Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken építészoktatás-történeti és építészettörténeti szempontból jelentős rajz-, fotó- és diatárat is gondozunk” – nyomatékosította az ösztöndíjas építészmérnöknő. A kint töltött hónapok alatt időt szakított az irodalomkutatásra és anyaggyűjtésre is, amelyhez nagyobb francia könyvtárállományok tanulmányozásába fogott bele.

A Keleti Pireneusok egyik legrégibb, még ma is működő kolostora, Saint Martin de Canigou látványa a hegyek között

Tanulmányútjának egyik legszebb és legemlékezetesebb élménye volt, hogy eljutott a Pireneusokban található Saint Michel de Cuxa 10-11. századi kolostorába, ami a kora-román szakrális építészet egyik egyedülálló térszervezésű példája. „Már régóta nagyon érdekelt ez az épületegyüttes. Minden évben itt rendezik meg a középkorkutatás egyik legjelentősebb franciaországi konferenciáját, amelynek tudományos kiadványait már a doktori kutatásaim során is sokat használtam.”

Fehér Krisztina tudásának gyarapítása mellett a BME-t, az itt zajló szakmai munkát, és szakterületéhez kapcsolódóan a műegyetemi kampusz páratlan építészeti értékeit is népszerűsítette francia kollégái körében: előadást tartott a BME-n folyó építészettörténeti, örökségvédelmi kutatásokról és oktatásról, ami rendkívül felkeltette a kutatóközpont igazgatója, Thomas Granier professzor és oktató-kutató munkatársa, Geraldine Mallet professzorasszony érdeklődését, akiket elbűvölt a BME kampuszának szépsége.

Moissac bencés kolostorának kerengője, amely páratlan román kori faragványaival és épületegyüttesével az UNESCO Világörökség részét képezi a Compostellai Szent Jakab zarándokút részeként

„A nemzetközi tapasztalatszerzés, a tudáscsere és a kapcsolatépítés is további előnyei a program nyújtotta lehetőségeknek. A korábbi, többek között szintén Erasmus+ mobilitások által ápolt szoros partneri együttműködéseknek köszönhető számos, a tanszéken, a hallgatók bevonásával és részvételével megvalósuló program. Ilyen volt például a műegyetemi építészmérnök hallgatóknak eddig három alkalommal megrendezett örökségvédelmi workshop a franciaországi l’Isle-sur-la-Sorgue-ban, a Budapesti Francia Intézettel közösen szervezett Épített Örökség és Fenntarthatóság (Gestion Durable du Patrimoine Bâti) konferencia és kerekasztal-beszélgetés, számos tematikus TDK szekció és egy diplomatéma meghirdetése” – ecsetelte Fehér Krisztina, akit arról is kérdeztünk, hogyan boldogult ösztöndíjasként egy idegen országban, más kultúrában.

„Ez a tanulmányút is tartogatott kihívásokat. A hétköznapi boldoguláson túl szakmailag és nyelvileg is helyt kellett állnom egy szakterületemen elismert, magas presztízsű helyen, ahol tanszékemet, karunkat és az egész egyetemet is képviseltem. Olykor nehezek, embert próbálóak, ugyanakkor nagyon inspirálóak is ezek a helyzetek” – fejtette ki Fehér Krisztina, aki saját gépjárművével vágott neki ösztöndíjasként a francia útnak, ez által sokkal kötetlenebbül közlekedett a régióban, és még több műemlék személyes megtekintésére adódott lehetősége.

A kint töltött idő nagyon hasznos volt számára, a francia partnerintézménynél szerzett tapasztalat pedig véleménye szerint túlmutat a kiutazás időtartamán. „Bízom benne, hogy a fennmaradó szakmai kapcsolat akár gyümölcsöző közös kutatásokhoz vezethet, emellett olyan, már korábban is megvalósult programokhoz (pl. nyári felmérőtáborok, workshopok, konferenciák, TDK-pályamunkák), amelyekbe a hallgatókat bevonva inspirációt, új perspektívát nyújthatunk a fiatalok tanulmányaihoz, és akár doktori kutatásokra is motiválhatjuk őket.”

 

TZS-HA

Fotó: Geberle B. és Fehér Krisztina