2022. április 21.
A történelmi múlt feltörhetetlen titkosírásairól, a kockáról, mint a térformálás alapeleméről és az építészeket ihlető természeti formákról szóltak az ismeretterjesztő előadások.
„Különleges és kevésbé a mainstream vonalba tartozó, ritkábban hallott, ám nagyon érdekes, és több tudományterületet is érintő témákkal vártuk a Gyerekegyetem Plusz tavaszi előadásainak látogatóit, a pandémia kitörése óta első alkalommal végre újra személyes jelenlét mellett” – árulta el a 2022. évi tavaszi eseményről a szervezők nevében Lángné Lázi Márta, a BME TTK Matematika Intézet Analízis Tanszékének egyetemi docense. „A most bemutatott témákkal arra is szerettünk volna rávilágítani, hogy az emberi tudományos gondolkodás milyen mélyen gyökerezik, az egyszerű, hétköznapinak tűnő dolgokból a régből eredő tudásra alapozva messzemenő következtetések vonhatók le, amelyhez a természettudományok, például a matematika segítséget nyújthat. Megerősítettük azt is, hogy bár a mai kor technológiája, köztük az informatikai eszközök sokrétű alkalmazási lehetőséggel kecsegtetnek, ám az emberi gondolkodás továbbra sem nélkülözhető része a tudományoknak.”
Híres történelmi szereplők titkosírásairól tartott előadást Láng Benedek, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK) Filozófia és Tudománytörténet Tanszék egyetemi tanára. A fiatalok számára a történelemkönyvekből ismert magyar és külföldi írók, tudósok, uralkodók kódolt leveleiről és titkosírással ellátott naplóbejegyzésiről osztott meg érdekes információkat. Szó esett arról, hogy e történelmi szereplők kódolási módszerei a mai technikai fejlettség mellett mennyire elavultnak számítanak, ugyanakkor a rendelkezésre álló matematikai eljárások ellenére mégis nehézséget jelent a tudósok számára, hogy megfejtsék ezen írásos tartalmak valódi jelentését. A műegyetemi szakember előadásában kitért arra is, hogyan lehetséges, hogy ezek a titkosírások és az előállításukhoz használt módszerek mégis kifognak a mai kódfejtőkön.
Az egyik természeti elem, a föld, valamint az egyik szabályos (platoni) test, a kocka viszonyáról esett szó Domokos Gábor, a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék, továbbá a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi tanára, az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője bemutatóján. „A láthatatlan kocka” című előadásában kifejtette, hogy 2500 évvel ezelőtt az ókori Görögországban úgy vélték, hogy a világot 5 fő elem alkotja: a tűz, a víz, a föld, a levegő és a kozmosz. Platón ezeket az elemeket 5 szabályos (platóni) testtel azonosította: tetraéder, kocka, oktaéder, ikozaéder, dodekaéder. Elméletét sokan, köztük Werner Heisenberg és Frank Wilczek Nobel-díjas fizikusok is az atomisztikus világkép hajnalának nevezték, ám az emberiség mégis inkább metaforaként, hasonlatként tekintett Platón ezen gondolataira. A Gömböc műegyetemi feltalálója előadásában az egyik elem, a föld és a hozzá kapcsolódó test, a kocka viszonyáról beszélt hallgatóságának. Többek között arról, hogy a kocka esetében Platón gondolatai nem csak jelképes vagy minőségi (kvalitatív) értelemben tükröződnek a természetben. Rávilágított a jelenség térformálási összefüggéseire is, amelynek egyik alapeleme a kocka, és amelyhez az építészek sokszor a természeti formákból merítenek ötletet, intuíciót.
„Egy olyan program életre hívása volt a célunk, amellyel év közben is tarthatjuk a kapcsolatot azokkal az általános iskolás diákokkal, akik érdeklődnek a természettudományi és műszaki érdekességek iránt, már részt vettek a BME Gyerekegyetem egy hetes táborában, és továbbra is bővíteni szeretnék ismereteiket ezeken a tudományterületeken. Várjuk azokat az érdeklődő kísérőket, szülőket, nagyszülőket, barátokat, iskolatársakat és tanárokat is, akik egyébként nem vehetnek részt a nyári programokon” – foglalta össze a Gyerekegyetem Plusz célját Lángné Lázi Márta.
Az érdekes természettudományi és műszaki témákat feldolgozó előadások mellett a program részeként egyszerű, és látványos kísérletekkel egybekötött bemutatkozást tartott több műegyetemi szakkollégium is, köztük a Gillemot László Szakkollégium (BME Gépészmérnöki Kar), a BME Szent-Györgyi Albert Szakkollégium (BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar) és a Wigner Jenő Szakkollégium (BME Természettudományi Kar).
|
A tudományos és műszaki pálya izgalmas világát bemutató BME Gyerekegyetem elnevezésű kezdeményezés 2015 nyarán indult a Műegyetemen. A nyári táborokban résztvevő 8-14 éves korosztály bepillantást nyerhet az egyetemi életbe, nagy előadótermekben különleges előadásokon vehetnek részt, kísérletezhetnek, és eddig szinte csak filmekben látott tudományos jelenségekkel és mérnöki vívmányokkal is találkozhatnak. A táborok mellett a szervezők évente 2 alkalommal ismeretterjesztő előadásokat kínálnak a fiataloknak a Gyerekegyetem Plusz keretében. A bemutatókon a hazai tudományos és innovációs élet elismert alakjai interaktív, a gyerekek által is jól érthető módon számolnak be a legújabb technológiai fejlesztésekről, tudományos eredményekről, sikerekről.
A szervezők 2017-től egy speciális pontrendszert vezettek be a diákok motivációjának fenntartása érdekében. A nyári táborban történő részvétel a feltétele a pontgyűjtésnek, és további előnyre tehet szert az, aki részt vesz az évközi szemináriumokon is. A nyári táborok 9, míg egy-egy szeminárium 3 pont megszerzését jelentik. A 30 pontot összegyűjtött diákok Ezüst Bagoly, míg a 45 pontot összegyűjtők Arany Bagoly minősítésű jelképes diplomát vehetnek át a kezdeményezés életre hívóitól. A pandémiás időszak online bemutatóin és a mostani személyes jelenlét mellett megtartott előadásokon is folytatódott a pontgyűjtő program. Az online időszakban 33 tanuló teljesítette az Ezüst Bagoly, míg 16 diák az Arany Bagoly diploma feltételeit. A tudományos érdeklődésükért járó okleveleket a tanulók már megkapták postai úton, ám a tavaszi rendezvényen név szerint is megemlékeztek a legaktívabb résztvevőkről, akik közül többen személyesen is jelen voltak a legújabb előadáson.
A rendezvény szervezésében többek mellett részt vállaltak: Dallos Györgyi, Farkas László, Hornyánszky Gábor, Lángné Lázi Márta, Lukács Mónika, Minkó Dávid |
„Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben, több korosztálynak – köztük az általános iskolásoknak is – játékos, interaktív formában bemutassuk a természettudományokat, valamint rávilágítsunk azok műszaki, mérnöki, sőt, gazdasági és humántudományi összefüggéseire is. Ebben a korban a tanulók különösen fogékonyak, ezért a most megszerzett élmények alapvetően meghatározhatják a műszaki és természettudományokhoz való viszonyukat. A Gyerekegyetem célja az is, hogy bemutassa a Műegyetem nyújtotta továbbtanulási lehetőségeket, a kiváló oktatói-kutatói gárdát, az akadémiai és mérnöki, műszaki karrier perspektíváit” – zárta a bme.hu-nak adott interjút Lángné Lázi Márta.
A 2022. évi BME Gyerekegyetem tervezett időpontja: 2022. július 4-8.
A nyári tábor előkészítését a szervezők már megkezdték, a regisztrációkat ideiglenesen lezárták a Gyerekegyetem Információs Rendszerben. Tervezetten 2022. április végén lesz lehetőség az újbóli regisztrációra.
A 2022. tavaszi Gyerekegyetem Plusz rendezvényről a SPOT készített fotókat.
TZS-HA
Fotók forrása: SPOT