A BME klímastratégiáját és egy megújuló energiával működő világjáró lakókocsit is megismerhettek a BME Klímadélután első, hagyományteremtő és szemléletformáló rendezvényén.

Az egyetemi klímastratégia főbb elemeivel, a Műegyetem elektromobilitás terén végzett kutatásaival, valamint az ipar és egyetem együttműködéséért felelős BME FIEK tevékenységével is megismerkedhettek az érdeklődők az első BME Klímadélutánon. A BME Zéró Karbon Központ szemléletformáló rendezvényének egyik különleges programpontjaként begördült a Műegyetem rakpartra a világot járó Solar Butterfly, az első elektromos autó vontatta, 100%-ban megújuló energiával működő lakókocsi.

„Egy olyan átfogó gondolkodás kezdődött meg az egyetemen, amelynek részben célja, hogy a BME ’a zöld energia élő laborjává’ lépjen elő. Ennek keretében a Műegyetem lehetőséget teremt a zöld átállásra, valamint az energiakrízisre választ jelentő megoldások és innovációk fejlesztésére, tesztelésére, oktatására és demonstrációjára is” – hangsúlyozta a BME Klímadélutánon tartott megnyitó beszédében Kaderják Péter, a hazai klímacélok elérésének elősegítésére létrejött BME Zéró Karbon Központ vezetője. Kiemelte: a Műegyetem felismerte, hogy az oktatási és kutatási tevékenységén túl saját működésével is követendő példát mutathat a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Csiszár Csaba (egyetemi docens, BME KJK), Kaderják Péter (vezető, BME Zéró Karbon Központ), Joó Attila (igazgató, BME FIEK)

A Műegyetem saját klímastratégiát készít, melynek fókuszában többek között az épületek energiafogyasztásának csökkentése, a hulladékgazdálkodás és a közlekedéssel kapcsolatos kibocsátások csökkentése áll.

„A célunk egy fenntartható, zöld egyetem létrehozása, ez ma egy egzisztenciális kérdéssel, a működéshez szükséges finanszírozható rezsiköltségekkel is összekapcsolódik. Ez egy tudásintenzív kihívás és egy optimalizációs feladat, amelyhez tudományos kompetencia szükséges. Fontos, hogy a BME kutatóinak és oktatóinak tudásvagyonával hozzá járuljon e problémák megoldásához, valamint az is, hogy a tudásvagyon hasznosulása az egyetemi szinten túl az oktatás révén társadalmi és egyéni szinten is megjelenjen” – mutatta be a BME Klíma- és Zöld Stratégiájának főbb elemeit Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes.

Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes

A komoly műegyetemi kutatási hagyományokkal rendelkező elektromobilitás jelentőségét az elmúlt évek eseményei tovább erősítették. A témáról Csiszár Csaba a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (BME KJK) Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék egyetemi docense osztotta meg gondolatait a hallgatósággal: „globális szinten az üvegházhatású gázkibocsátások egynegyedéért felel a közlekedési szektor. Az elektromobilitás fejlődésére a járműpiac változása, valamint az energiarendszer igényei, átalakulása együttesen hatással vannak. A BME Elektromobilitás kutatócsoportjának kutatásai ezért kiterjednek a töltőinfrastruktúra-telepítés optimalizálására, az elektromos járművek felhasználói elvárásainak feltérképezésére, az elektromos autóbuszok üzemeltetésének optimalizációjára, autóbérlésre és tulajdonlásra vonatkozó döntések vizsgálatára”. Hozzáfűzte, hogy további egyszerű eszközökkel is támogatják a felhasználók döntéshozatalát: létrehoztak egy, az egyetemi honlapon is elérhető e-autó költségkalkulátort. Ugyanakkor oktatóként azt is hangsúlyozta, hogy egyfajta tudásformálásra van szükség, amelynek a kikerülő mérnökök a legjobb alanyai.

Az egyetemi tudástranszfer folyamatairól tartott előadást Joó Attila László, a BME FIEK igazgatója, aki szerint országosan egyedülálló az egyetemen zajló innovációs tevékenység. „Célunk, hogy a BME elősegítse e tudás minél jobb hasznosítását, és neves nyugati egyetemekhez hasonlóan önfenntartóan tudja működtetni innovációs tevékenységét. Ehhez a FIEK iparjogvédelmi irodát, Z10 inkubációs teret, Kutatói kompetencia térképet, Horizon Europe irodát és átfogó pályázati menedzsmentet nyújtó infrastruktúrát üzemeltet. Végül a dekarbonizációs témát kiemelten kezelve egy külön tudásközpontot, a Zéró Karbon Központot is felállította.”

Louis Palmer (projektvezető, Solar Butterfly)

A BME Klímadélután műegyetemi szakmai előadásait követően Louis Palmer magyar származású feltaláló bemutatta a Solar Butterfly nevű projektjét. Egyedülálló kezdeményezésével és konkrét megoldásokat bemutatva a Párizsi Klímaegyezményben rögzített kibocsátás-csökkentési célok fontosságára, valamint a megújuló energiákban rejlő lehetőségekre szeretné felhívni a figyelmet. Projektje, a Solar Butterfly az első, elektromos autó vontatta, napelemekkel felszerelt, 100%-ban megújuló energiával működő lakókocsi. A környezetvédelmi kalandor elképzelései szerint a következő 3,5 év alatt 90 országot meglátogatva, 200.000 km-t autózva kerüli meg bolygónkat, hogy 2025 decemberében, a Párizsi Klímaegyezmény aláírásának 10. évfordulóján érkezzen vissza a francia fővárosba. A Solar Butterfly-t a Központi épület előtt, a Műegyetem rakparton tekinthették meg az érdeklődők.

A Solar Butterfly a BME Központ épülete előtt

TZS-KJ

Fotók forrása: Geberle B.