Szakmai kitüntetéssel ismerték el a BME KJK régi-új tanszékének vezetőjét, aki a vasúti szakterület társadalmi és tudományos elismertségének növelését tűzte ki céljául.

„Meglepődve, ám annál nagyobb örömmel fogadtam ezt az elismerést, amire úgy tekintek, mint eddigi eredményeim nagyrabecsülése, ugyanakkor arra is sarkall, hogy tovább folytassam azt a nagyszabású szakmai munkát, amelyet a nemrégiben újjá alakított tanszékünkön kezdtünk el” – fogalmazott a Közlekedésért Érdemérem idei egyetlen műegyetemi kitüntetettjeként Mándoki Péter, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (BME KJK) Vasúti Járművek és Járműrendszeranalízis Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a kar korábbi dékánja, jelenleg gazdasági dékánhelyettese. A műegyetemi szakembert Palkovics László technológiai és ipari miniszter kiemelkedően eredményes szakmai tevékenységéért részesítette a Közlekedésért Érdeméremben.

Mándoki Péter közlekedés és vasút iránti szeretete részben családi indíttatásból fakad: gyermekkorában sok időt töltött vasutas nagyapjával és nagyszülei Soroksári úti szolgálati lakásában. Érdekelte a városi közlekedés, ám a vasút mindig is közelebb állt a szívéhez. Fiatal korától kezdve a magánéletében is preferálta ezt a közlekedési módot, idén nyáron csak az ő kedvéért vonattal utazott a család Svájcba nyaralni, ahol nagy álma vált valóra azzal, hogy fogaskerekűvel juthatott fel a Pilátus-hegy csúcsára. „Az elmúlt évben egy új időszak kezdődött az életemben: két évig a kar dékánjaként a főként szervezetfejlesztési, igazgatási teendőim mellett kevés lehetőségem maradt az inkább szakmai jellegű feladatokra. Ráadásul kétéves dékáni ciklusom egybeesett a pandémiával sújtott, oktatók és hallgatók számára egyaránt nehéz időszakkal, amikor a kollégáimmal próbáltuk becsülettel állni a sarat, és a nehézségek ellenére számos oktatásfejlesztési kezdeményezést indítottunk el. Az egyik, hogy több, immáron nagy kari hagyományokkal rendelkező szakterületet egy új tanszék (BME KJK Vasúti Járművek és Járműrendszeranalízis Tanszék) égisze alatt egyesítettünk, és vállaltam, hogy tanszékvezetőként tovább egyengetem az új szervezeti egység útját. Rendkívül sokféle, egymáshoz valamelyest kapcsolódó, ám mégis önálló területek összefogására vállalkoztunk. Megvoltak az alapok, ám egy teljesen új struktúra, új csapat, új tantervek, új beszerzések, új laborfejlesztések vártak ránk, nem beszélve az ipari kapcsolatokról, amelyeknek ismét lendületet szerettünk volna adni az új tanszék által kijelölt szakmai irányokkal. Két év kari vezetői beosztás után az új vállalás nem bizonyult kisebb kihívásnak, sőt! Ám a kezdeti nehézségek ellenére abban bízom, hogy új kapuk és lehetőségek nyílnak meg a műegyetemi oktatás és kutatás előtt” – fogalmazott szakmai pályájának és terveinek részleteiről Mándoki Péter.

A kitüntetett műegyetemi szakember egyik legfőbb jelenlegi feladataként tekint arra, hogy segítse a nemrégiben újraszervezett tanszék különböző szakterületeinek további integrálását. Emellett úgy véli, a tanszéknek törekednie kell arra is, hogy mind a vállalati partnerek, mind a leendő mérnökgeneráció számára világossá tegye, a vasúti terület számos ígéretes kutatás-fejlesztési lehetőséggel kecsegtet. „Küzdünk azzal a sztereotípiával is, hogy a mérnöki pályát választó fiatalok java része szerint a vasúti témák nem elég vonzók, kevés potenciált látnak bennük. Holott számos olyan hazai és nemzetközi intézkedés van kilátásban, ami a vasúti terület fejlődését vetíti előre. A szomszédos visegrádi országok például egy V4 projekt keretében célul tűzték ki, hogy együttműködnek a nyugat-európaihoz hasonló nagysebességű vasút létrehozásában. Ez nemcsak a közép-európai közlekedésben jelent hatalmas fejlődést, hanem olyan szakembergárda igényét vetíti elő, akiknek a Műegyetemen adhatja meg a legkiválóbb elméleti tudást és naprakész gyakorlati ismereteket” – fejtette ki a szakterületét érintő várakozásokról Mándoki Péter. Hozzátette, a jövő mérnökgenerációjának hozzáállásán túl a vasúti terület társadalmi elfogadottságán is szükséges változtatni: „jövőbe mutató technológiák alkalmazásával, izgalmas és iparközeli projektlehetőségekkel tehetjük vonzóbbá ezt a témát a mérnökhallgatók szemében. Az új tanszéken gőzerővel dolgozunk azon, hogy minél inkább előmozdítsuk a vasúti témák renoméját”.

Mándoki Péter elárulta, hogy a tanszék első éveiben ipari partnerek (pl. MÁV, Siemens) közreműködésével laborinfrastruktúra-fejlesztés is elkezdődhetett; folytatódtak, illetve indultak újszerű kutatások többek között járműkonstrukciós, járműfenntartási és járműüzemeltetési területeken nemlineáris és sztochasztikus modellstruktúrák, továbbá numerikus szimulációs módszerek és szoftvereik alkalmazásával. Új lehetőségekkel kecsegtet az MG épület laborjában található, egész Európában egyedülálló, 1:1 arányú vasúti fékpad berendezés is, amely képes egy valós méretű komplett vasúti kerék befogásával, annak féktulajdonságainak, súrlódási, kopási és károsodási jellemzőinek vizsgálatára. A tanszéken kutatják a vasúti pálya / járműrendszer dinamikáját, a vasúti kerék és a sín gördülő kapcsolatának kontaktmechanikai törvényszerűségeit, erőtani vizsgálatokat végeznek, és szimulációs módszerekkel a kerék- és sínkopási folyamatok előrejelzésére tesznek kísérletet. A tanszéki kutatók górcső alá veszik a hajtás- és fékrendszerek szerkezeti feszültségét, prognosztizálják a kifáradási élettartamot. Jelenleg Szolnokon található az a vasúti mérőkocsi, amellyel további diagnosztikai vizsgálatokat terveznek. Szintén vizsgálják a vasúti kocsik fékezése közben hallható, gyakran túl hangos fémes hang eredetét, megoldási alternatívaként szóba jött a fém féktuskók helyett a polimer alapú fékek alkalmazása is.

A szakmai díjjal kitüntetett tanszékvezető örömmel számolt be arról, hogy több Stipendium Hungaricum (SH) ösztöndíjban résztvevő hallgató is foglalkozik anyagtechnológiával és járműkutatással, egyre több a vasúti terület iránt érdeklődő posztgraduális ifjú kutató, ám a szakterület népszerűsítéséhez további lendületre van szükség. Ennek egyik része az intenzívebb és láthatóbb kommunikáció, másrészről Mándoki Péter közel jövőbeli terve egy olyan pályázható ösztöndíj létrehozása is, amellyel a vasúti területen végzett tudományos munkát, projektfeladatok vállalását szeretné elősegíteni az alap- és a mesterképzéses hallgatók körében. A részleteken a Központi Tanulmányi Hivatallal és a hallgatói képviselettel közösen dolgoznak majd.

A tanszék egészét tekintve szeretné bővíteni a senior, tapasztalt és a pályakezdő kollégák számát egyaránt. A tudományos utánpótlás jegyében olyan demonstrátorokban gondolkodik, akik nyitottak a kutatómunka iránt: „a fiatalok lendületessége, nyitottsága és teherbírása reményeink szerint a tanszéki kutatásra is üdítőleg hat majd”. A hallgatók tanulmányi előmenetelének megkönnyítésére és részben meghallgatva a fiatalok visszajelzéseit, néhány helyen strukturális átalakításban gondolkodik: elsősorban a nagy létszámú tárgyak esetében a tananyagot egy könnyebben áttekinthető és elsajátítható formára szeretné átalakítani.

Mándoki Péter örömmel számolt be a tanszék folyamatosan gazdagodó ipari kapcsolatairól is: „a hazai vasúti terület meghatározó piaci szereplői (pl. Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft., MÁV-START Zrt., MÁV Zrt., evopro Innovation Kft., BKV Zrt. stb.) mára már számolnak szakértői tudásunkkal több projekt, illetve ipari eredetű probléma felderítése során. Minél több lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy szakmai portfóliónkat bővíthessük”.

„Egy tanszék felépítése, egy új szakmai közösség összekovácsolása valamennyi értelemben óriási élmény. Egyrészről nehéz feladat a különböző érdekek mederben tartása, másrészről ez a sokszínűség lehetőséget teremt arra, hogy az egymástól távolabbinak tűnő területek között szinergia alakuljon ki, ami közös kutatások alapjául szolgálhat. Hosszú út áll még előttünk, ám bízom benne, hogy idővel mind ipari, mind akadémiai berkekben a vasúti területek meghatározó kompetenciájaként tartanak minket számon” – foglalta össze szakmai törekvéseiről a BME KJK szakmai díjjal kitüntetett tanszékvezetője.

TZS-KJ

Fotó: Geberle B.