A BME kutatónői a hölgyek tudományban betöltött szerepéről, a nőkkel kapcsolatos sztereotípiákról, a műszaki pálya nők számára tartogatott lehetőségeiről beszélgettek az MTA-n.

A "Nők a tudományban: A sokszínű műszaki tudomány a hétköznapokban” rendezvényen a Műegyetem négy karának kutatónői tartottak előadást tudományos eredményeikről.  A kerekasztal-beszélgetésen a nők szerepéről a tudományban, az akadémiai karriert, ezen belül is a mérnöki, műszaki pályát választó hölgyek lehetőségeiről, dilemmáiról és e téren a „gyengébbik” nemmel kapcsolatban máig élő sztereotípiákról cseréltek eszmét.

A rendezvény műegyetemi meghívott előadói és beszélgetőpartnerei voltak:

Benkő Melinda, a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) Urbanisztika Tanszék egyetemi docense;

Kiss Rita Mária, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (MOGI) tanszékvezető egyetemi tanára;

Toldy Andrea, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára;

Udvary Eszter, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi docense.

Az előadásoknak és a kerekasztal-beszélgetésnek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Díszterme adott otthont, a pódiumbeszélgetés az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság rendezvénye és egyben a novemberi Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) egyik állomása volt. A kerekasztal-beszélgetés moderátora Kollár László Péter, az MTA főtitkára volt. Köszöntőjében több ízben kitért arra, hogy még ma is velünk élnek a női kutatókat érintő sztereotípiák, ám emellett vannak olyan objektív nehézségek is, amelyekkel a hölgyeknek szembe kell nézniük. A Fiatal Kutató Akadémiájának (FKA) felméréséből kiderül, hogy a családalapítás jelentősen befolyásolja a kutatónők publikációs teljesítményét: a gyermekvállalást követő egy évtizedben a tudományos írásaik száma általában visszaesik, emiatt a hölgyek hivatkozásainak mértéke is kevesebb. Az MTA főtitkára hangsúlyozta, hogy a minőség értékelésekor nem szabad kizárólag a kumulatív számok alapján dönteni. Kifejtette azt is, hogy a mérnöki, műszaki tudományok minden ágában nemtől függetlenül komoly problémamegoldó-képességre van szüksége a szakembereknek.

Az első előadást Kiss Rita tartotta „Hogyan mérhető az emberi mozgás?” címmel. Olyan biomechanikai és mozgáselemzéssel kapcsolatos kutatási eredményeket mutatott be, amelyek kidolgozásában, megvalósításában női kutatótársakkal dolgozott együtt tanszékén. Prezentációjában egyebek mellett az emberi mozgás mérése terén eddig már elért eredményeket és a következetések alkalmazási lehetőségeit ismertette a közönséggel. A mai mozgásvizsgálatok során az optikai és ultrahang alapú mozgásvizsgáló berendezések a szegmentumok és az anatómiai pontok térbeli helyzetét határozzák meg, ebből számolja ki a rendszer a mozgás különböző jellemzőit. Ezek az értékek sikerrel hasznosíthatók például a diagnózisok felállításában, az ortopédiai kérdések és rehabilitációk összeállításában, ezenfelül alapul szolgálnak a különböző robotmozgások megtervezéséhez is. Kiss Rita kitért előadásában a legfrissebb kutatási eredményekre, köztük például arra, hogy a csoszogás és hangjának megváltozása segítheti a gyógytornászokat a gyerekkori és időskori preventív torna kialakításában és hatásának ellenőrzésében.

Toldy Andrea a „Tervezetten újrahasznosítható polimer kompozitok” című előadásában azokat a mechanikus, termikus és kémiai módszereket, technológiákat mutatta be, amelyekkel a főként repülőgépekből és szélkerekekből származó polimer kompozit hulladékokat hasznosítják újra. Ezek az összetett szerkezetű és rendszerű anyagok egy nagy szilárdságú erősítőanyagból és egy kisebb szilárdságú, nagy ütésállagú polimer mátrixból állnak. Kompozittá teszi őket az a tulajdonságuk, hogy ezek között az összetevők között még az igénybevétel magas szintjén is kitűnő adhézió van. Már az 1960-as évektől jelentős mértékben alkalmazzák őket a repülőgépiparban a fémek helyettesítésére. A jelenlegi kereskedelmi repülőgépek 55%-a polimer kompozitból épül fel. Másik felhasználási területük a szélerőművek: ezek turbinalapátjait üvegszál-erősítésű epoxigyanta kompozitból állítják elő, amely ellenáll a nagymértékű mechanikai terhelésnek. Toldy Andrea olyan kompozitokról is beszélt, amelyek életciklusuk végén könnyen újrahasznosíthatók. Előadásának második felében a tervezetten újrahasznosítható, hőre lágyuló, hosszúszálas erősítésű égésgátolt polimer kompozitok fejlesztésébe nyújtott betekintést.

Udvary Eszter a „Biztonságos optikai kommunikációs rendszerek és hálózatok” című előadásában a kommunikáció mikroszkopikus világába, a kvantumkommunikáció rejtelmeibe avatta be a közönséget. A jövőbeli kvantumszámítógépek lehetséges előnyei és lehetőségei mellett kitért azok hátrányaira és potenciális veszélyeire is. A kvantumszámítógépek az adatokra jelentik a  legnagyobb fenyegetettséget, ugyanis nagy számítási kapacitásuknak köszönhetően képesek túllépni az információtitkosítás eddigi határain. E potenciális veszély ellen a megoldást a biztonságos titkosítás jelenti, amelyre jelenleg a kvantumkommunikációban látják a megoldást. Az ún. szimmetrikus kulcs, kvantumkulcs-szétosztás egy jó alternatíva lehet a titkosításra, amely a kutatók elképzelései szerint még a végtelen számítási kapacitással rendelkező támadók számára is feltörhetetlen. Ezen újszerű kommunikációhoz szükséges optikai hálózatok biztonságosabbá tételéről beszélt Udvary Eszter, bemutatta a hálózat egyes szegmenseinek igényeit és elemezte a különböző megoldási lehetőségeket.

Benkő Melinda a „A modern urbanisztika öröksége – lakótelep-sors” című előadásában a lakótelepek, mint a 20. század urbanisztikai „termékeinek” helyzetét, sorsát vette górcső alá. Hangsúlyozta, hogy a lakótelepek nem feltétlenül szépségeik miatt jelentős építészeti témák, hanem a mai, például magyar városi rendszerekben az egyetlen nyitott részek, méghozzá területi és térbeli határok nélkül, amelyre egyszerre tekinthetünk értékként és problémák generálójaként. Kettős természetük ellenére a kutatónő szerint a lakótelepek helyzete olyan fontos téma, amellyel foglalkozni kell. Felhívta a figyelmet a városforma és térhasználat, a fizikai feltételek és a teret használó ember közötti kapcsolatra, amely hatással van a környezet minőségére is. Benkő Melinda többek között arra is választ keresett, hogy a kötelezően multidiszciplináris urbanisztika, amely az élhető és szerethető kortárs város titkát kutatja, milyen szempontok mentén értékelheti újra ezeket az örökölt városépítészeti együtteseket, a mai modern ember hogyan élhet jobban a világ különböző pontjainak lakótelepein.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen saját kutatási témáikkal kapcsolatos további szakmai kérdések után a műegyetemi kutatónők megerősítették a sokszínűség fontosságát, legyen szó bármilyen közösségről. Szó volt az skandináv államokban már bevezetett kvóták nyújtotta lehetőségekről, ebben a témában megoszlott a hölgyek véleménye. A nők vezetői tisztségekben való megjelenésével véleményük szerint akár teret nyerhet a lágyabb vezetési stílus is. A beszélgetés további témái voltak az akadémiai, kutatói életpálya iránti érdeklődés felkeltésének fontossága a fiatalok körében, a család és a karrier, valamint a munka és magánélet egyensúlya, továbbá a kisgyermeket nevelő kutatók (nők és férfiak egyaránt) nehézségei, valamint annak jelentősége, hogy a hölgyek tudják és merjék láttatni az eredményeiket.

Az MTA Dísztermében tartott előadások és a kutatók kerekasztal-beszélgetésének felvétele az MTA YouTube-csatornáján visszanézhető.

TZS-KJ

Fotók forrása: Szigeti Tamás/mta.hu