2022. december 16.
A Matematikai Intézet bevonásával tavaly ScienceCamp+ rendezvénnyé bővült a Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkör kétnapos őszi programja.
A BME kiemelt figyelmet fordít arra, hogy minél több kiváló képességű középiskolás ismerje meg a Műegyetemet, és válassza továbbtanulásakor a BME valamelyik karát. A középiskolásoknak kínált programok azonban tanév közben elsősorban a Budapest vonzáskörzetében lakó diákokat érik el. A Természettudományi Kar Science Camp nyári táborának hagyományait kibővítve, idén második alkalommal került megrendezésre a ScienceCamp+ rendezvény, mely egy kétnapos, távolról érkező diákok számára is vonzó tudományos program a középiskolai őszi szünet időszakában. A rendezvény a Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkörből nőtte ki magát: most már a fizika mellett matematika témájú foglalkozásokon is részt vehetnek a vendégek.
Az F épület előtt gyülekező fiatalok egy része már ismerősként tér vissza, de mint mindig most is vannak új érdeklődők. Török Tímea pályaválasztására 9 évvel ezelőtt döntő hatással volt a Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkör legelső foglalkozása. Ma a BME Fizikai Tudományok Doktori Iskola 4. éves hallgatója.
Mennyire volt meghatározó élmény a Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkör?
Az, hogy fizikus szeretnék lenni, már korábban megfogalmazódott bennem. Budapesten erre két lehetőség van, az ELTE vagy a BME. Amikor a Műegyetemen rátaláltam erre a szakkörre felkeltette az érdeklődésem, és eljöttem. A szupravezetés szakkörön vettem részt, az itt szerzett élményeim eredménye volt, hogy a BME-re jöttem fizikusképzésre, a képzésen szerzett tapasztalatok eredményeképpen pedig a doktori képzésen folytattam a tanulmányaimat.
Ha az ELTE egyik programját találja meg előbb, akkor ma ott tanul?
Középiskolásként voltam ELTE-s programokon is. A döntésem egyik fő oka az volt, hogy itt nagyobb számban lehet kísérleteket végezni, mint az ELTE-n. A képzés nagyobb hangsúlyt fektet a gyakorlatra és az alkalmazott irányra. Hamarosan indul a fizikus-mérnök szak is, ami szintén ezt az irányt erősíti.
Más minőségben, mint 9 éve, de ismét itt van a szakkörön, miért?
Tavaly óta szervezőként veszek részt a programban, korábban szupravezetés mérési szakkört tartottam a diákoknak. A tapasztalataim nagyon pozitívak, a diákok nagy kedvvel jönnek és érdeklődéssel várják, mit tanulhatnak, jól érzem magam és doktoranduszként is szívesen veszek részt a szakkör munkájában.
Ön szerint van valamilyen különbség a mai és a 9 évvel ezelőtti szakkörösök között?
Nem érzékelek nagy különbséget, mindenkinek megvannak a preferenciái, arra a mérésre jön, ami érdekli. Bár volt olyan is, aki a megjegyzésrovatba beírta, hogy már nagyon régóta mechatronika képzésre szeretne jönni, de ezt a középiskolásoknak szóló programot találta, és eljött, hogy kipróbálja ezt is. Ennek a szakkörnek az a nagy különlegessége, hogy olyan méréseket lehet elvégezni, amik messze túlmutatnak a középiskolai eszköztáron, olyan dolgokat tapasztalhatnak itt a diákok, amik már közelebb állnak egy kutatólabor méréseihez, mint ahhoz, amit középiskolában tanulnak. Annak idején ez fogott meg engem is.
Az idei szakkör programját Halbritter András, a Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkör elindítója ismerteti a diákokkal, kiemelve az ez évi új programot, a Semilab közreműködésével megszervezett félvezető-technológiai foglalkozást. A tanszékvezetővel az elmúlt évek tapasztalatairól, a szakköri munka fontosságáról beszélgettünk.
Kilenc évvel ezelőtt indult el a szakkör, a célkitűzések semmit sem vesztettek aktualitásukból, volt, amin változtattak az idők során?
Az első évben három kísérleti témánk volt: a szupravezetés, az atomi vezetékek és a holográfia. A hatalmas érdeklődésen felbuzdulva új méréseket kezdtünk el fejleszteni. Egyre bővült a paletta, folyadékkristályos kísérleteket vettük be a programba, bevontuk az Atomfizika Tanszéket, ahol nagyon izgalmas optikai és lézerekkel kapcsolatos kísérleteket lehet végezni, majd a Nukleáris Technikai Intézetet is csatlakozott, ahol egy kiterjesztett reaktorlátogatáson és egy reaktorszimulációs foglalkozáson vehetnek részt a diákok. Az idei „újításunk” egy új partner, a Semilab programba illesztése volt, ahol a diákok megismerhetik a félvezető-technológiát. Azaz jelenleg már hét foglalkozást tudunk kínálni.
Igazából még sok ötletünk van, csak legyen időnk a megvalósításhoz! A másik fontos változás a kétnapos szakköri foglalkozás bevezetése volt. A hagyományos szakköri alkalmaink péntek délutánonként vannak, ez azonban csak a budapestieknek, vagy a közelből érkezőknek megfelelő. 2018-ban találtuk ki, hogy az őszi szünetben szervezünk egy kétnapos szakkört, ahova eljöhetnek a vidékiek is. Hétfőn délben érkeznek, délután elvégeznek egy mérést, következő nap délelőtt újra részt vesznek egy foglalkozáson, közben előadást hallgatnak, vagy kötetlen beszélgetést folytatnak. Nagyon nagy volt a lelkesedés, tavaly csak Szegedről majdnem 10-en jöttek! Külön öröm számunkra, hogy idén nemcsak ők tértek vissza hozzánk, hanem hoztak magukkal új diákokat is.
Jópár éve van őszi szüneti szakkör, hogy lett belőle Science Camp +?
Tavaly beszéltük meg a matematikus programokat szervező Lázi Mártával, hogy a mi két napos fizika programunkat kiegészíthetnénk matematikai foglalkozásokkal, így született meg az őszi ScienceCamp+ rendezvény. A matematikus kollégák és a diákok is nagyon lelkesek voltak, ezért idén újra közösen rendeztük meg a programot.
Kilenc év alatt változtak-e a diákok, vagy aki érdeklődik a fizika iránt mindig ugyan olyan lelkesen teszi?
Az érdeklődés töretlen, és ha lehet mondani a kétnapos programunk vendégei még a hagyományos pénteki foglalkozások résztvevőin is túltesznek lelkesedésben. Maga az utazás, két nap a fővárosban is egy kaland ezeknek a diákoknak, és néhányan olyan helyről érkeznek, ahol kevésbé van lehetőség hasonló programokra.
A teremben ülők egyharmada lány, ez hasonló arány, mint a karon tanuló egyetemistáknál?
Bevallom, nem szoktam számolni az arányokat, de nem is lep meg, mert a kutatócsoportunkban is jelentős számban képviseltetik magukat a lányok.
Kiderül, hogy a felvettek korábban részt vettek-e a Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak szakkör munkájában?
Van egy kérdőívünk a gólyáknak, amiben rákérdezünk arra, honnan hallottak rólunk, és látszik, hogy többen a szakkörön kaptak kedvet a képzéseinkhez. Azonban az is látszik, hogy a szakkörrel nem csak a Természettudományi Kar, hanem általában a BME képzéseit népszerűsítjük, nagyon sok diák az izgalmas kísérletezésen túl általában a Műegyetemet szeretné jobban megismerni a foglalkozásainkon.
A középiskolások lelkesek, de péntek délután mennyire lelkesek a kísérletek szervezői, lebonyolítói?
A szakkör lebonyolításában rajtam kívül elsősorban doktoranduszok vesznek részt. Nagyon sok munka előkészíteni a méréseket, hogy tényleg jól működjenek, de mindannyian nagyon szívesen csináljuk, igazán lelkesítő érdeklődő középiskolásokkal foglalkozni!
Jövőre 10 éves a szakkör, mivel fogják megünnepelni ezt a kerek évfordulót?
Azt gondolom, hogy a szakkör tudományos része már így is megállja a helyét, de azért vannak még ötleteink a továbbfejlesztésre. Amiben még mindenképp kéne fejlődni, az a szakkör hirdetése, jó lenne, ha a jubileumi alkalom kiemelkedő érdeklődéssel párosulna.
Albert Máté és Kiss-Beck Regina Szegedről a SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolából érkeztek.
Honnan szereztek tudomást erről a programról?
Tavaly a tanárunktól hallottunk erről a szakkörről, eljöttünk és nagyon tetszett, ezért idén visszajöttünk. A csapatból mindenki fizika illetve matematika orientációrval jött.
Hogy tetszik az idei program?
Albert Máté: Maga a BME nagyon. Az osztályból, köztük én is, ide szeretnénk jelentkezni. Ezért fontos, hogy így látjuk az egyetem működését, illetve személyesen tudunk beszélni a tanárokkal. Bemehetünk a laborokba is, ez szerintem sokat segít az egyetem, a kar vagy szak választásánál, abban is segítséget nyújt, hogy milyen irányban tanuljak tovább.
Kiss-Beck Regina: Tavaly egy kicsit szűkebb csapattal voltunk itt, de a jó tapasztalatok után idén többen jöttünk el. Most vagyunk végzősök, szeptemberben kezdjük az egyetemet. Ezt a mostani alkalmat kihasználjuk, hogy behatóbban megismerjük az egyetemet, információkat gyűjtsünk ahhoz, hogy jó döntést hozhassunk a továbbtanulással kapcsolatban.
Másik épület, más témák, de hasonló érdeklődéssel figyelő diáktekinteteket láthatunk a matematika szakkör résztvevőin. A második alkalommal megrendezett ScienceCamp+ a matematika rejtelmeibe való elmélyülésre is lehetőséget biztosít a középiskolásoknak. A program szervezőjével Lángné Lázi Mártával az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk
Honnan jött a ScienceCamp+ megrendezésének ötlete?
A kétnapos őszi Nobel-díjas kísérletek szakkör már évek óta sikerrel megy, ez is bátorított minket arra, hogy az őszi szünetben rendezzünk egy kétnapos matematika szakkört. A nyári Science Camp táborba jelentkező, nagyon jó diákok közül helyhiány miatt sokakat vissza kell utasítanunk. Szinte lelkiismeret-furdalásunk volt emiatt, nekik is szerettünk volna ezzel a szakkörrel valamilyen kárpótlást nyújtani. Tavaly belevágtunk és még engem is meglepett, hogy a milyen sok diák jött el, milyen kitartóak, érdeklődők, lelkesek voltak.
Hogyan választják ki az előadások témáit?
Az előadások témáját több szempont alapján választjuk ki, olyan legyen: amivel a középiskolában nem foglalkoznak, és olyan szinten tudunk foglalkozni vele, hogy ennek ellenére megértsék, vagy van valami aktualitása (pl. idei fizikai Nobel-díj), vagy olyan terület, amiben sikeresen kutatunk, publikálunk. Igyekszünk minél több érdekességet, többféle feldolgozásban bemutatni, és igyekszünk trendi témákat is választani. Idén például az adattudománnyal és a kvantuminformatikával kapcsolatos témáink is vannak.
A középiskolások lelkesedése érdeklődése érthető, az előadók is hasonlóan lelkesek?
Nagyon lelkesek, ezeken az alkalmakon többnyire valamilyen kedvenc témával foglalkoznak, és persze nagyon inspiráló élmény számukra az is, hogy a hallgatóság valóban érdeklődő. Sokat kérdeznek, őszintén rácsodálkoznak a dolgokra. A kollégák lelkesedése és aktivitása a siker igazi kulcsa. Végül is ők nyerik meg a diákokat a matematikának, a BME-nek.
Mennyire tartja sikeresnek az első két őszi tábort?
Igazán sikeresnek tartjuk, a létszámok is pont jók, sokfelől érkeznek diákok, a tanáraik tudnak róla, így többnyire beszámolnak az iskolában a látottakról- hallottakról, vagyis ők maguk a tanáraik ösztönzésével viszik a jó hírünket. Természetesen fontos mozgatórúgó az, hogy hallgatókat toborozzunk a matematikus képzéseinkre. Ezzel együtt örülünk annak is, hogy a programjainkra érkező diákok közül a legtöbben a BME más karaira készülnek.
Idén egynapos lett az őszi tábor, mi ennek az oka?
Az őszi szünet eltörlése, a fűtéshiány miatt a kétnapos szakkör egy naposra szűkült, nem akartunk csalódást okozni, így- ha egynaposan is - de megtartottuk. Nem akartuk azt, hogy másokhoz hasonlóan a mi tehetséggondozó programjaink, rendezvényeink is elmaradjanak, mert az ilyen élmények nagyon sokat segítenek a pályaválasztással kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalában, ami azután hatékonyabb, sikeresebb egyetemi tanulmányokhoz vezet.
Ön szerint mire lenne szükség ahhoz, hogy többen jöjjenek?
Ennek nagyon sok összetevője van. Speciális helyzetünknél fogva nem tudunk (nem is akarunk) csak a potenciális fizikus, matematikus hallgatók számára programokat szervezni. A matematika, fizika minden műszaki, természettudományos pálya iránt érdeklődő számára hívogató és fontos. A korábbi tapasztalataink alapján úgy látom, hogy a létszám több okból sem növelhető korlátok nélkül, de a jelenleginél intenzívebb, összehangoltabb kampánnyal valószínűleg nagyobb létszámot el lehetne érni.
Az előadások szünetében beszélgettünk a középiskolásokkal.
Sőregi Kinga a Hatvani Bajza József Gimnázium 11. osztályos tanulója, Sinka Márton a Budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium természettudományos profilú osztályba jár.
Először vesznek részt ezen a programon?
Sőregi Kinga: A matematika tanérnőmtől hallottam a Science Camp táborról, ő adta az ajánló levelet is, így idén nyáron részt vettem a Science Camp-ben, most pedig örömmel jöttem vissza.
Sinka Márton: Én is jelentkeztem a Science Camp-ra, csak nem vettek fel, úgy hogy erre a rendezvényre jöttem el. A BME-re szeretnék jelentkezni, azt hogy melyik szakra azt még nem döntöttem el.
Hogy tetszik a program?
Sinka Márton: Nagyon jók voltak az eddigi előadások.
Sőregi Kinga: Nagyon érdekesek voltak, és szerintem a következő is az lesz. Nagy valószínűséggel én is ide a Műegyetemre fogok jelentkezni villamos, vagy gépész szakra, de a fizikusi képzés sem áll messze tőlem.
Önök szerint hogyan lehetne minél több középiskoláshoz eljuttatni a szakkörök hírét?
Sőregi Kinga: Akik eddig voltak terjesszék az ismerőseik körében, mondják el, hogy milyen jó, mert aki eljön, az ezt tapasztalja.
Sinka Márton: Szerintem nem elég eljuttatni az információt a mi korosztályunkhoz, hanem érdekessé is kell tenni a számunkra, így majd maguktól akarjanak részt venni.
Kocsis Kata Veszprémből, a Vetési Albert Gimnázium 12-es diákja, Benavidesz Szebasztián a Budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulója.
Honnan szereztek tudomást a ScienceCamp +-ról?
Benavidesz Szebasztián: Nekem az osztálytársam, Sinka Márton mesélt a táborról, és persze érdekelt, mert ilyen irányban szeretnék továbbtanulni, ezért jöttem el.
Kocsis Kata: Nekem a barátnőm szólt, már tavaly is voltam, akkor is nagyon tetszett, és az idei is nagyon érdekes. Szeretem a matekot, de továbbtanulni más irányba fogok, valószínűleg szociális irányban.
Szebasztián: Másra számítottam, de nagyon tetszett, nagyon érdekes volt. Olyan témákat hallgattunk meg, amikről keveset lehet hallani. Itt jobban beleláhatunk a témákba, és mindezt igazán hozzáértő előadóktól, nagyon érthetően tehetjük.
Kata: Én is ugyanígy gondolom, ilyen hozzáértéssel, mint itt, senki nem mesélt nekünk ezekről a témákról az iskolában. Nekem külön öröm volt az a nagy lelkesedés, amivel az előadók megtartották az előadásaikat.
A ScienceCamp+ a tervek szerint jövőre is megrendezésre kerül, tovább erősítve a középiskolások és a Műegyetem kapcsolatait.
KJ
Fotók forrása: Geberle B.