Távközlés és Mesterséges Intelligencia a Magyar Tudomány Ünnepén

2022. december 22.

A Magyar Tudomány Ünnepe keretében megrendezett workshopon az aktuális kutatási eredmények bemutatása mellett a közeljövő lehetőségei és tudományos kihívásai kerültek terítékre.

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék első ízben rendezte meg a BME-n a Távközlés és Mesterséges Intelligencia Workshopot.

A rendezvényt házigazdaként Varga Pál, a Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (BME-TMIT) tanszékvezetője nyitotta meg. Legelőször Kozma László professzorra, a tanszék alapítójára, a kar későbbi dékánjára emlékezett, aki idén 120 éve született. Varga Pál kiemelte, hogy a tanszéken működő négy nagy kutatócsoport mindegyike hangsúlyosan foglalkozik távközléssel és mesterséges intelligenciával – ahogyan ez a rendezvény előadásaiból ki is derült. Az ipar és az akadémia együttműködését ezen az ünnepi alkalmon is láthatjuk: az előadások felét egyetemi, másik felét pedig az ipari szakértőktől hallhatjuk. A reguláris előadások során felszólalt Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja is, aki a BME VIK kutatási irányait mutatta be.

„Korábban a Magyar Tudományos Akadémia Távközlési Tudományos Bizottságával közösen volt már ilyen rendezvényünk, de a mostani a BME-n ez az első ilyen, általunk szervezett esemény. A Magyar Tudomány Ünnepe kapocs az MTA, az egyetemek, az ipar innovátorai és a tudományos előrehaladás iránt „civilként” érdeklődők között. Ilyen tekintetben egyedülálló ez a rendezvénysorozat, nagy érdeklődés övezi. Úgy látjuk, a BME az ország egyik vezető műszaki kutatóhelyeként természetes módon szerepet kell, hogy vállaljon mind a rendezvények szervezésében, mind pedig a minőségi tartalom kialakításában. A Távközlés és Mesterséges Intelligencia (MI) egy olyan terület, amelynek a legfrissebb kutatási eredményeire széles körű érdeklődés mutatkozik, így éltünk az adódó lehetőséggel, hogy a Magyar Tudomány Ünnepének részeként adjunk számot az eredményeinkről.” – mondta el Varga Pál tanszékvezető.

Levendovszky János rektorhelyettes köszöntőjében kiemelte, hogy mennyire fontos alkalom ez a Magyar Tudomány Ünnepe és a tanszék múltja szempontjából is: feleleveníteni azokat a kiválóságokat, amik a mostani minőséget megalapozzák. A Távközlés és Mesterséges Intelligencia kapcsolatáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy üzleti potenciáljuk külön-külön is óriási, azonban a távközlés az, ami a leggyorsabban adaptálja a mesterséges intelligencia technológiákat - elég a chatbotokra, a hálózat-optimalizálásra, vagy a prediktív karbantartásra gondolni. Levendovszky János szerint a MI szerteágazó felhasználási területei nagyszerű alkalmat adtak arra, hogy a Műegyetemi karok között újabb együttműködések alakuljanak ki. Mint mondta, akkor tudjuk a MI transzformatív erejét a leginkább kihasználni, ha a karok közötti kapcsolati háló teljes gráffá alakul.

A Távközlés és Mesterséges Intelligencia kutatás-fejlesztésének több évtizedre visszavezethető összefonódásai vannak. A gépi beszédkeltés és a beszédfelismerés a távközlési lánc kezdő és végpontján alkalmaz a mesterséges intelligencia technológiai körébe tartozó megoldásokat. A kommunikációs hálózatok erőforrásainak tervezése, a komplex útvonal-tervezési feladatok, a hálózati vezérlés optimalizálása, a szolgáltatások hibaok-analízisa mind-mind olyan feladatok, amelyekre az elosztott rendszerek kutatási területén az első működő megoldások a távközlésből érkeztek. Ezek a megoldások néhol szabály-alapú modelleken keresztül, vagy statisztikai alapokon, máskor pedig a gépi tanulás változatos megoldásain keresztül születtek meg. A BME és az ipar együttműködéséből mindig is nagyszerű innovációk láttak napvilágot. Ezekre a távközlés és mesterséges intelligencia területén rengeteg példa van, a MÁV menetrend-bemondó alkalmazásától a Posta címzés-azonosító rendszerén keresztül az 5G mobilhálózatok teljesítményének optimalizálásáig.

„A workshop előadásai kitértek a tanszék, a kar, az egyetem és az ipar együttműködésének néhány nagyszerű eredményére, többek között az innen induló Gravity R&D ajánló-rendszerére, amit a Netflix is használ, vagy épp az Ericssonnal való együttműködésre, ahol a távközlési felhő-optimalizációval jelentős energia-megtakarítás érhető el a hálózati igények teljes kiszolgálása mellett is. A panelbeszélgetésen az MI kutatás új irányai, a nemzeti MI stratégia és a mérnökképzés jövője is terítékre került. Mire, vagy MI-re oktassuk a jövő mérnökeit? A végszó stílusosan a „problémamegoldás” lett.”- mondta el Varga Pál.