2022. december 29-én elhunyt Ádám József, akadémikus, a BME Építőmérnöki Kara korábbi tanszékvezető egyetemi tanára, Széchenyi-díjas professor emeritusa.

Ádám József 1950-ben született a Pest Megyei Kocsér községben. Már gyermekkorában érdeklődött a geodézia iránt, elbűvölték a szülőfalujában elhelyezkedő IV. rendű geodéziai alapponton mérő földmérők és műszereik. Az 1960-as évektől sokat olvasott a műholdakról, ami később is meghatározta szakmai munkáját. Már elsőéves egyetemista hallgatóként, 1968-ban csatlakozott a BME űrkutató csoportjához. 1974-ben végzett okleveles építőmérnökként földmérő szakon a BME-n, majd 1977-ben summa cum laude minősítéssel szerezte meg egyetemi doktori fokozatát. 1974-1992 között a Földmérési és Távérzékelési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának tudományos segédmunkatársa, munkatársa majd főmunkatársa. A BME-vel és az oktatással ez idő alatt is fenntartotta a kapcsolatát, óraadóként, adjunktusként, majd címzetes egyetemi docensként segítette a Felsőgeodézia Tanszék munkáját. Szakterülete a geodéziai alaphálózatok, azon belül is a műholdas helymeghatározási eljárások hazai meghonosítása és alkalmazásai a geodéziai  alaphálózatok létesítésében és pontosításában, a globális vonatkoztatási rendszerek kialakításának kérdései. 1989-1990 között az Ohio-i Állami Egyetemen, a műholdas geodéziai kutatások egyik vezető intézményében a NASA Goddard Űrrepülési Központja számára végez kutatásokat az Űr-VLBI mérések felsőgeodéziai célú hasznosítása, a geodéziai vonatkoztatási rendszerek pontosítása érdekében. Kutatásai kiterjedtek a geoid magyarországi felültedarabjának meghatározásával kapcsolatos elméleti kérdések vizsgálatára, felsőrendű geodéziai alaphálózataink pontosságának és vonatkoztatási rendszerének vizsgálatára kozmikus geodéziai adatok felhasználásával csakúgy, mint a GPS technika alaphálózati alkalmazásával összefüggő kutató- és fejlesztő munkákra.

1991-ben MTA doktora fokozatot szerez, majd 1994-től előbb a BME Építőmérnöki Kar Felsőgeodézia, majd az Általános és Felsőgeodézia Tanszékének egyetemi tanára. 1995-1999 között a Felsőgeodézia, 2001-2014 között az Általános és Felsőgeodézia Tanszék tanszékvezetőjeként irányítja a felsőgeodézia és a geodézia oktatási, kutatási feladatait a Műegyetemen. Külön ki kell emelnünk iskolateremtő képességét és a hazai geodézia nemzetközi együttműködéseinek elősegítéséért tett erőfeszítéseit. Hallgatóként társaival 1971-ben megalapította a kollégiumi Földmérő Kört, amely a mai Zielinski Szilárd Építőmérnöki Szakkollégium elődszervezete. Oktatóként számos TDK dolgozat, doktori kutatás témavezetője. Témavezetésével négy doktorandusz hallgató szerzett fokozatot. Meghatározó alakja volt az Európai Vonatkoztatási Rendszer (EUREF) kialakításának, 1993-tól a technikai munkacsoport tagja. Tanítványai nemzetközi szinten is helyt álltak, többek között a Kyoto-i, a Müncheni Műszaki, az Ohio-i Állami, a Karlsruhe-i Egyetemen végeztek tudományos kutatásokat. Évtizedek óta aktív tagja volt a nemzetközi geodéziai közösségnek, az IAG több nemzetközi kutatócsoportjának tagjaként hozzájárult a geodézia tudománya jelentős fejlődéséhez az elmúlt évtizedekben. 2003-2019. között a Nemzetközi Geodéziai Szövetség (IAG) irányító bizottságának tagja, a Kommunikációs és Ismeretterjesztési Bizottság elnöke.

1993-tól az MTA X. Földtudományok Osztálya tanácskozási jogú tagja, 1998-tól az MTA levelező, majd 2004-től az MTA rendes tagja. 1999-től az Osztály elnökhelyettese, majd 2005-2011. között elnöke. Akadémiai munkáját ugyanolyan lelkesedéssel és odaadással végezte, mint egyetemi feladatait. 1991-től hazánk nemzeti képviselője a Nemzetközi Geodézia Szövetségben (IAG).

A szakmai közélet aktív és elismert tagja. Kiemelten fontosnak tartotta a magyar geodéziai szaknyelv ápolását, az új fogalmak hazai meghonosítását és szakmánk és az egyetem történetének kutatását. Aktív szerepet vállalt a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság munkájában, 2011-től annak elnöki teendőit is ellátta.

Munkásságát hazánkban Szádeczky-Kardoss Elemér díjjal, Lázár deák emlékéremmel, Szent-Györgyi Albert díjjal, Fasching Antal díjjal, Széchenyi-díjjal, a Magyar Érdemrend középkeresztjével is elismerték, a Nemzetközi Geodéziai Szövetség pedig Fellow-á fogadta. Életművét a BME József Nádor Emlékéremmel ismerte el.

A szakmai sikerek mellett életét az egyetemi hallgatók, a geodéták képzése és a jövő nemzedékeinek oktatása, nevelése tette ki. Tanszékvezetőként a kollégák személyes fejlődését kiemelten fontosnak tartotta. Témavezetőként, professzorként, egyetemi kollégaként egy mindig nyugodt, türelmes és segítőkész embert ismerhettünk meg benne, akire mindig számíthattunk, aki a legnehezebb időkben sem vesztette el lelkesedését, pozitív gondolkodását. Halálával az Általános és Felsőgeodézia Tanszék és a hazai geodézia is egy meghatározó egyéniségét veszítette el ezen a szomorú napon.

Ádám József Professzor Urat a BME saját halottjának nyilvánította. Nyugodjék békében!