Lehetnek a Zöld TDK dolgozatok az interdiszciplinaritás motorjai? A Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék tanszékvezetőjével, Zilahy Gyulával erről is beszélgetünk.

A Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar a Műegyetem egyik legfiatalabb kara, tanszékei azonban ennél nagyobb múltra tekintenek vissza. Zilahy Gyula egyetemi tanár, a Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője elmondta, hogy „A tanszék elődje – a Környezetgazdasági Osztály – 1989-ben alakult, amelyet később, némi átszervezés után, a 90-es évek elején Környezetgazdasági és Mérnökjogi Tanszéknek neveztek el, amivel a tanszék az egyik első „környezetgazdaságtani tanszék” lett Magyarországon.  Szakmai tanácsadóként már az 1990-es években is aktívan részt vettünk a környezetpolitikai harmonizációs folyamatokban Magyarország EU-csatlakozása során. Karunk egyik meghatározó szervezeti egysége vagyunk a hallgatók létszámát és a kar tudományos tevékenységében betöltött szerepünket tekintve. Különösen fontos, hogy hallgatóink jelentős része a társkarok programjairól kerül ki.”

Zilahy Gyula

A tanszék kollégái a ma „zöldnek” nevezett témákkal már több, mint 30 éve foglalkoznak. Környezetmenedzsment témákban például 2013-ban 7, a következő évben már 10 Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) dolgozat született. A kari TDK dolgozatok számát tekintve a tanszék hagyományosan a második-harmadik helyen áll, ami egyaránt jól szemlélteti a téma népszerűségét és a kollégák rendkívül pozitív hozzáállását.

A tanszéken tanulmányokat folytató szinte valamennyi doktorandusz részt vett a TDK-n, sokan az OTDK-n is sikerrel szerepeltek. Ez azt jelenti, hogy a TDK nemcsak egy verseny, hanem a tehetséggondozás egyik legfontosabb módszere is.  Ezen a területen Kósi Kálmán tanár úr a legaktívabb, 2022-ben is 11 hallgató témavezetését végezte. Tevékenységét az egyetem a „TDK Munkáért” oktatói emlékéremmel ismerte el.

Buzási Attila egyetemi docens szerint sajnálatos, hogy 2022-ben nem születtek páros dolgozatok. Korábban több, jó helyezéseket elérő kétszerzős dolgozat született. A szerzőpárok egymást motiválták, alig volt lemorzsolódás. Véleménye szerint a többszerzős dolgozatok számát már csak a téma komplexitása miatt is növelni kellene. Az interdiszciplináris gondolkodásnak jelen kellene lennie az oktatásban.

Zilahy Gyula elmondta, hogy a tanszéken szerteágazó témákban születnek TDK dolgozatok, a környezetgazdaságtantól kezdve a vállalatok társadalmi felelősségvállalásán keresztül a regionális városfejlesztésig. Ezek egy része interdiszciplináris megközelítésben készül, ami szerencsére egyetemi szinten is egyre erőteljesebben jelenik meg.

Az interdiszciplináris megközelítés következő színtere az OTDK kellene legyen, egy ilyen szekció elindításában a Műegyetem akár úttörő szerepet is vállalhatna – tette hozzá Buzási Attila tanszékvezető-helyettes.

Buzási Attila

A tanszék a hallgatók komplex képzését a Zöld Bizonyítvánnyal is segíti. A bizonyítvány akkreditált végzettséget ugyan nem ad, de tájékoztat arról, hogy tulajdonosa elmélyült a környezetgazdaságtan, a környezetmenedzsment és kapcsolódó szakterületeken,valamint legalább öt ilyen témájú tantárgyat sikeresen teljesített. A Zöld Bizonyítványt elnyerő hallgatók között nemcsak a GTK, hanem valamennyi társkar hallgatói is szép számban megjelennek. Örvendetes, hogy a visszajelzések szerint a munkáltatók körében is egyre ismertebb lesz és egyre szívesebben alkalmaznak Zöld Bizonyítvánnyal rendelkező jelentkezőket.

Elsőre elsők

Két győztes, akiknek ez volt az első TDK dolgoztuk. Erőss Viktória Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakos hallgató a Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar „Zöld TDK — Térségi és ágazati fenntarthatóság” szekció́ első helyezettje lett. Dolgozatának „A Covid-19 „zöld hajtásai”: a járvány hatása a környezeti teljesítményre és a hazai ágazatok karbon lábnyomára” volt a témája. Vajda Péter István a Zöld TDK — Környezetmenedzsment szekció első helyezettje „A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának lehetőségei az építő- iparban” címmel írt dolgozatot.

Erőss Viktória

Ez volt az első TDK dolgozata?

Erőss Viktória: Igen, ez volt az első alkalom, de a téma már a mesterszakra való jelentkezésemkor érdekelt.

Vajda Péter István: Igen, ez volt az első TDK dolgozatom és a versenyen való részvételem, viszont már korábban is foglalkoztatott a versenyzés. Másod- és harmadévesként is indultam a BME-MNB kutatási pályázatain, ahol mindkét alkalommal első helyezést értem el. A kutatási pályázatokon a zöld pénzügyek és zöld gazdaság kategóriákban indultam, és külön örültem, hogy az idei TDK-n is már megkülönböztetésre került a zöld szekció.

Vajda Péter István

Miért választotta ezt a témát?

Vajda Péter István: Azért választottam mert az építkezések, a felújítások az életünk, mindennapjaink része, folyamatos az utak és épületek építése, az infrastruktúra fejlesztése. Az építőipar működése az egyik legnagyobb környezeti terheléssel jár az ipar szektorai között. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásával való összekötését pedig főként az indokolta, hogy felelősségvállalási célkitűzéseket és tevékenységeket, például a textilgyártó vállalatok területéről, az élelmiszeriparból, vagy a pénzintézetek közül gyakran hallunk vagy olvasunk, azonban a témaválasztásomig szinte alig kerültem kapcsolatba az építőipari tevékenységekkel. Kihívásnak éreztem, hogy a CSR megvalósulását vizsgáljam az építőszektoron belül. A CSR és építőipar, mint kutatási témám, a szakdolgozatomban teljesedik ki, amely az ezen a területen végzett munkát összegzi.

Erőss Viktória: A COVID-19 olyan, korábban sohasem látott helyzetet teremtett, amellyel sokáig a világ fejlett országai sem tudtak mit kezdeni. Ezért úgy gondoltam, hogy ezzel a példa nélküli helyzettel érdemes foglalkozni. Amikor 2020-ban jelentkeztem a Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakra, elhatároztam, hogy ezzel fogok foglalkozni. Később ezt választottam a diplomamunkám témájául is. Többek között azért is, mert a járvány egyik oka, véleményem szerint a túlzott környezethasznosításra vezethető vissza. A kutatás pontos részletei az elmúlt másfél évben körvonalazódtak. A TDK dolgozat ötletét Dr. Pálvölgyi Tamás tanár úr vetette fel. Sajnos, a járvány „zöld hajtásai” egyértelműen rövid életűek voltak, és kimutathatóan csak a korlátozások idején voltak megfigyelhetőek. Ebben az időszakban a karantén miatt a villamosenergia vagy a földgáz felhasználás területén nemhogy csökkent, de nőtt a fogyasztás. Iparági vonalon egyértelműen voltak olyan területek, például az építőipar, vagy a közúti szállítmányozás, ahol visszaesés volt kimutatható. Tekintettel arra, hogy itt csak 2020-as adatokkal dolgoztunk, a hatás tartósságának megítélése miatt érdekes lenne megnézni a tavalyi számokat is.

Mennyi időt vett igénybe a dolgozat megírása, mennyire volt szüksége konzultációra?

Vajda Péter István: A dolgozaton közel fél évet dolgoztam, a megfelelő szakirodalmi kutatást követően az empirikus kutatáshoz kérdőíves felmérést alkalmaztam, majd ezt az eredmények értékelése és összegzése követte. A konzulensemmel, Dr. Csigéné Nagypál Noémivel folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, hetente egyeztettünk a haladásomról és nagyon hálás vagyok neki, hogy segítette a munkámat.

Erőss Viktória:

Összességében mintegy fél évet. Nagyon sokat köszönhetek konzulensem, Dr. Pálvölgyi Tamás tanár úr iránymutatásainak, támogatásának. A kiinduló gondolatom a hazai környezetnek, a környezeti teljesítménynek a vizsgálata volt, a levegő minőségére és az energiafelhasználásra fókuszálva. Ez később Pálvölgyi tanár úrral konzultálva egészült ki az iparági karbonintenzitás vizsgálatokkal. A szakirodalmi tudományos háttérkutatás során találtam nemzetközi kutatásokat, de konkrétan Magyarországgal kevés anyag foglalkozott, azok is inkább csak részterületeket fedtek le.

Ön szerint milyen hasznuk van a TDK dolgozatoknak?

Vajda Péter István: Szerintem a TDK nem csak egy verseny. A dolgozatom megírása sok időt vett igénybe, közben pedig sok új ismeretre tettem szert. Több terület is elkezdett komolyan érdekelni az írás közben, például az energiaszegénység és a lakhatási válság problémája. Emellett a dolgozat bemutatása az előadói és tárgyalói készségeimet is fejlesztette, továbbá mások prezentációját hallgatva is bővültek az ismereteim.

Erőss Viktória: Számomra alapvető volt, hogy a témaazonosság miatt segített a diplomamunka határidőben való megírásában. Maga a megmérettetés, az elért helyezés önbizalmat adott. Az elismerés büszkeséggel tölt el, egyben erős motivációt is jelent számomra.

Ön szerint a környezetvédelmi témákban hasznos lenne-e több szerző bevonása, interdiszciplináris megközelítés, tekintettel arra, hogy a környezetvédelem is komplex feladat?

Vajda Péter István: A környezetvédelmi problémák és kihívások nagyon összetettek, összefüggenek egymással és a gazdasági és társadalmi kérdésekkel. Egy probléma nem megfelelő kezelése egyéb, nem kívánt következményekhez vezethet, vagy újabb környezeti, társadalmi-gazdasági problémát idézhet elő. Azt gondolom tehát, hogy a komplex megközelítés elengedhetetlen, mivel mindannyian máshonnan közelítjük meg a problémákat és ahhoz, hogy a megoldási lehetőségek közül az optimálisat találjuk meg, nem lehet egyedül gondolkodni.

Erőss Viktória: Mindenképpen hasznos lenne, de én most a tanulmányaimhoz kapcsolódóan dolgoztam fel ezt a témát.

Mit tart ma a környezetvédelem legfontosabb feladatának?

Vajda Péter István: Nehéz lenne egy feladatot kiemelni, hiszen a környezeti problémák kivétel nélkül összefüggenek, kapcsolódnak egymáshoz. Napjaink egyik legnagyobb problémája kétség nélkül az energiaellátás biztonságának garantálása. Ennek a problémának a megközelítése sem egyszerű azonban. Az ellátás biztosítása az elsődleges szempont, ezzel szemben a környezetvédelem másodlagos, és a klímavédelmi céloktól eltekintve próbálják az országok az energiadiverzifikációt és autonómiát megvalósítani. Fontos lenne, hogy az ellátás biztosítása során a környezetvédelmi célkitűzések ne kerüljenek háttérbe, illetve azokkal összehangoltan és innovatívan valósuljon meg a probléma megoldása.

Erőss Viktória: Nehéz kiemelni egyet a megoldásra váró rengeteg feladat közül. Én a szemléletformálást tartom a legfontosabbnak. A belső késztetés kialakítása nélkül nagyon nehéz bármilyen változást elérni, mert a változásnak a fejekben kell elkezdődnie.

Személy szerint ön mit tesz a környezet védelméért?

Erőss Viktória: Van esővíz gyűjtőm, szelektíven gyűjtöm a szemetet. Hat éves kislányommal nagyon sokat beszélgetünk a környezetvédelemről. Tudom, ezek apró dolgok, de ha mindenki megtesz hasonlókat, akkor lesznek eredmények is.

Vajda Péter István: Igyekszem csökkenteni a hulladékom mennyiségét, akár egyes dobozok, üvegek újrafelhasználásával, akár azzal, hogy csomagolóanyagmentes termékeket vásárolok. Lehetőség szerint próbálom a hazai termelésű gyümölcsöket, zöldségeket választani, figyelembe véve a szezonalitást, az elektronikus eszközöket pedig úgy használni, hogy ne kelljen idő előtt lecserélnem azokat, ha pedig mégis, akkor a régit vagy továbbadom, vagy pedig újrahasznosításra adom, nem pedig őrizgetem a fiókban. Az energiaproblémák miatt a lakásomban az izzókat energiatakarékos változatra cseréltem, és figyelek arra, hogy feleslegesen sehol ne hagyjam felkapcsolva őket, illetve a fűtésszezon kezdete előtt a termosztátom is lecseréltem egy programozhatóra, ezzel is megelőzve a pazarlást. A közlekedés szempontjából elsődleges számomra a séta és a tömegközlekedés, próbálom a vásárlásaimat személyesen lebonyolítani és nem a kiszállítást választani.

KJ

Fotók forrása: Geberle B.