Éppen egy több mint egy évtizedes tudományos probléma igazolásán dolgozik Poppe László, a BME VBK Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjjal kitüntetett kutatója.

„A szakmai teljesítmény megbecsülését és a kutatói pálya iránti elkötelezettség elismerését is jelenti számomra ez a most elnyert díj. Egyben azt is jelzi, hogy a tudományos munkásságban nemcsak kizárólag akadémiai szakmai eredmények születnek, hanem ipari hasznosításra alkalmas, egyedi felfedezések is” – vallotta a nemrégiben Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjjal kitüntetett Poppe László, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (BME VBK) Szerves Kémia és Technológia Tanszék egyetemi tanára, az MTA doktora, a tanszékén működő Bioorganikus Kémiai Kutatócsoport vezetője. A műegyetemi szakembert a biológiailag aktív anyagok szintézisében, a biokatalitikus módszerek gyógyszerszintézisekben történő alkalmazásában, a kutatásokhoz kapcsolódó fiatal kutatóképzésben, valamint a különböző fehérjék megkötésére és elválasztására alkalmas módszerek fejlesztésében elért eredményeinek elismeréseként részesítették e kitüntetésben. Poppe Lászlót az MTA Köztestület VII. Kémiai Tudományok Osztálya terjesztette fel a nívódíjra.

„A biológia volt a kedvenc tárgyam középiskolásként, és dédelgettem az álmot, hogy majd ezen a téren szeretnék továbbtanulni. Az ELTE biológia szakára azonban pokoli nehéz volt bejutni akkoriban: kevesebb, mint egy tucat új hallgatót vettek fel, maximális pontszám alatt pedig labdába sem rúghatott senki. Nem akartam ekkora kockázatot vállalni, és készültem B tervvel is: a BME Vegyészmérnöki Karára jelentkeztem. A sors fintora, hogy maximális pontom lett a felvételin. A választást soha nem bántam meg, szerettem a Műegyetemen tanulni, és hallgatóként, majd kutatóként is megtaláltam itt a számításaimat” – fogalmazott pályaválasztásának emlékeiről Poppe László. Humboldt ösztöndíjas posztdoktorként több mint egy évet Karlsruhe-ban töltött, ahonnan a biokémia tanszék teázójának falára kifüggesztett, eredetileg kínai, ám német nyelvre lefordított bölcsesség szellemét szem előtt tartva tért vissza. A mondás lényege szerint az életre szóló boldogság egyik feltétele, hogy az ember szeresse a munkáját, szeresse, amit csinál. Poppe Lászlót egyebek mellett ez tartotta az egyetemen a diploma megszerzése után: „az alkotói és kutatói szabadság miatt maradtam a BME-n, magam választhattam meg a kutatási témámat, így valóban azt csinálhattam, ami érdekelt, amiben motivációt találtam. Éreztem, hogy jó helyen vagyok” – osztotta meg az okokat, amiért az ipar helyett az akadémiai-kutatói pályát választotta.

Poppe László többek között a szelektív szintézismódszerek és a biokatalízis folyamatában rejlő lehetőségeket vizsgálja, biotranszformációkat használ fel finomvegyszerek, valamint gyógyszerhatóanyag intermedierek hatékony előállítása során. E téren nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredményeket ért el kutatótársaival. A vegyészmérnök szakember több műegyetemi eredetű szabadalom kidolgozásában is részt vett: eredményeit olyan biológiai hatásokkal bíró anyagok, mint például a második generációs növényvédőszer-készítmények és a harmadik generációs növényvédőszerként felhasználható rovarferomonok előállítása során alkalmazták, olyan partnerekkel együttműködésben, mint az EGIS Gyógyszergyár. Kimagaslóan innovatív fejlesztései között szerepel még egy preparatív célokra felhasználható kromatográfiás oszlop kifejlesztése is, amely európai szintű szabadalmi oltalmat kapott, és az MTA Kutesz nemzetközi szinten is forgalmazta. Ugyancsak európai szabadalomként jegyezték be az általa kidolgozott, fehérjemegkötésre és tisztításra alkalmas hordozókat, melyeket a BME a Fermentia és a BIBUS Kft-vel közösen fejlesztett. A Bunge Zrt-vel együttműködésben részt vállalt - az egyes vizsgálatok szerint - szívbarát zsírsavnak minősülő konjugált linolsav-származék európai szabadalommal védett előállítási módszerének kidolgozásában. Legfrissebb kutatásaiban egy hazai gyógyszergyártó vállalat egyik originális húzóterméke előállítási folyamataiban értek el komoly hatékonyságbeli javulást, a fejlesztést nemzetközi szabadalomra terjesztették elő.

A fenilalanin ammonia-liáz aktív helye (az általunk közölt  kristályszerkezetben – PDB: 6HQF, DOI: 10.2210/pdb6HQF/pdb; ACS Catal. 2021, 11, 4538-4549,DOI: 10.1021/acscatal.1c00266) szubsztrátum analogonnal komplexálva – az egyik kulcs a MIO-enzimek működésének megértéséhez

„A szabadalom kérdése mindig kétélű fegyver. Ha egy kutató felfedez valamilyen új összefüggést, két dolgot tehet: közzéteszi, ebben az esetben ő a leggyorsabb, az első olyan személy, aki az adott jelenségről már annak megismerésekor publikál. Hátránya, hogy a közzétett tudományos eredményekből már nem lehet szabadalom. A másik eset, hogy a felfedezést a kutató nem hozza nyilvánosságra, kidolgozza, körbejárja minden aspektusát, majd elindítja a hosszadalmas, nemzetközi szinten pedig már jelentős anyagi költségekkel járó szabadalmaztatást. Ilyenkor megvan a veszélye annak, hogy valaki ’megelőzi’ a kutatót, ám a sikeres szabadalom egy olyan tudományos szenzáció, amely az akadémiai szférában és az ipari partnereknél is új lehetőségeket nyithat meg számára. Ez egy olyan dilemma, amelyet minden kutatónak magának kell mérlegelnie” – osztotta meg gondolatait az újdonságok felfedezése kapcsán Poppe László.

„A kutatások során számos olyan új ismeret lát napvilágot, amelyről kezdetben még nem is tudjuk, mikor válik igazán hasznossá” – fogalmazott Poppe László, hozzátéve, hogy jelenleg egy olyan enzimet vizsgálnak, amely működésének megértéséhez egykori karlsruhei professzora, Rétey János eredetileg tévesnek vélt tanulmányát, valamint Oláh György Nobel-díjas professzor kationokkal kapcsolatos elgondolásainak elemeit ötvözik. „Még nagyjából egy évre van szükségünk ahhoz, hogy a ’papíron már működő’ elméletünkhöz szükséges gyakorlati vizsgálatokat és számítógépes elemzéseket elvégezzük. Ám ha sejtésünk bebizonyosodik, akkor egy több mint negyven éve kutatott enzimcsalád egyik tagjának a működését tisztázzuk. Szenzációs érzés, hogy részt vehetek egy több évtizedes puzzle utolsónak tűnő darabjainak beillesztésében. Siker esetén a két említett professzornak dedikálom a tudományos publikációt” – árulta el várakozással teli munkája részleteit a díjazott szakember.

Két külső, a csőtengely mentén axiális vagy forgó mozgású állandó mágnessel kevert, folyamatos áramlású csőreaktort hoztunk létre mágneses nanorészecskéken rögzített enzim reakcióáramon belüli keverésére. Az enzim-MNP biokatalizátor a forgó rendszerben bizonyult a leghatékonyabbnak a belső keverés miatt. (A munkát közlő szám címlapképe – Copyright RSC: DOI: 10.1039/D2RE00507G, React. Chem. Eng., 2023, 8, doi:10.139/D2RE00507G).

Kutatócsoportjával a biokatalizátorok és enzimek alkalmazásaihoz kapcsolódóan egy olyan továbbfejlesztett eljáráson is dolgoznak, amelyben mágnessel manipulálható nanorészecskékre katalizátorokat rögzítenek bizonyos reakciók irányított végrehajtására. A vegyészmérnök szakemberek a nanorészecske katalizátorok felhasználására egyedi, moduláris megoldású mikroreaktorokat fejlesztenek, ahová irányítottan betölthetők, bent tarthatók, illetve kiengedhetők ezek a részecskék. Elgondolásukat hosszútávon a gyógyszeripari termékek hatékonyabb előállításához használhatják fel. A fentiek mellett a Bioorganikus Kémiai Kutatócsoportban kémiai eljárásokkal és analitikai módszerekkel is foglalkoznak. Mindezeken túl a kutatócsoport fiatal tagjai enzimekkel kapcsolatos egészségmegőrző, főként emésztést segítő, minél hatékonyabb zsírbontó enzimtaralmú készítmények, illetve enzimpótló anyagok kifejlesztését is végzik.

Poppe László szívesen dolgozik együtt fiatalokkal, az Oláh György Doktori Iskola vezetőjeként sok lendületes és elhivatott ifjú kutatóval találkozik, akikkel értékes szakmai diskurzusokban vesz részt. Tudományos munkája mellett egyike volt azon műegyetemi oktatóknak, akik szorgalmazták a nagy információs adatbázisokhoz, kutatói szakirodalomhoz való hozzáférés fontosságát, ezzel segítve, hogy mára a BME-OMIKK koordinálásával egy jól működő, önszerveződő szakirodalmi hozzáférési rendszer alakult ki a Műegyetemen.

TZS-KJ

Fotók: Poppe László, Philip János, Royal Chemical Society RCE (részleteket lásd illusztrációknál)