Két műegyetemi mérnökhallgatói csapat budapesti területfejlesztési koncepciója is kiválóan szerepelt az IFK Talentum hallgatói ötletbörze felhíváson.

A XI. kerületi Tétényi úti üzletközpontot és környezetét, valamint Budatétény és a Hárosi-Duna partjának környékét alkotta újjá tervében egy-egy műegyetemi mérnökhallgatói csapat, akiknek munkáját díjazta az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). A jubileumi, 10. IFK Talentum díjat az Ingatlanfejlesztés Napja rendezvény keretében nyújtották át a tehetséges hallgatóknak.

A pályázaton első helyezést elért műegyetemi hallgatók a Tétényi úti üzletközpontot és környezetét gondolták újra „Bikás Corner” című koncepciójukban. „Személyes élmények fűznek minket a környékhez, amelyet jól ismerünk, és ezeket a tapasztalatokat használtuk fel a rehabilitációs javaslatunk megalkotásához. Nagyon összetett társadalmi, gazdasági és infrastrukturális problémára bukkantunk a pályázathoz végzett kutatások során, amire olyan megoldást szerettünk volna kínálni, ami a fejlesztői, a lakossági és az önkormányzati érdekeket is figyelembe veszi” – fogalmazott a nyertes hallgatói formáció. A fiatalok alaposan áttanulmányozták a környék demográfiai és gazdaságtörténetét, a vizsgált telek és épületek jogi státuszát és műszaki állapotát. A lakosság környékről alkotott véleményét és igényeit online kérdőívben mérték fel. Az így begyűjtött információk rendszerezésével a hallgatók a meglévő épületek lebontása mellett tették le voksukat. Ám a bontás nem jelentett egyet a környék jelenlegi szolgáltatásainak beszüntetésével: a hallgatók új létesítményekkel modern, letisztult és a városrész jelentőségéhez méltó környezetet teremtettek pályázatukban. Koncepciójukban új épületbe kerültek a környék kiskereskedelmi tevékenységei, és megjelentek a jelenleg még hiányolt szolgáltatások. „Egy új, működőképes és életteli városközpont megalkotására törekedtünk, ahol teret kívántunk biztosítani a jelenlegi szolgáltatások, kiskereskedelmi funkciók és a helyi Budapesti Művelődési Központ mellett a közösségépítő és a közösséget erősítő tereknek, funkcióknak (például zeneiskola, szabadtéri színpad, könyvtár, vásár helyszín, közösségi terek stb.)” – mutatták be terveik részleteit a díjazott csapat tagjai. Magasabb épületeket javasolnak a területre a projekt profitabilitása érdekében: ezekbe a fent bemutatott funkciókon kívül irodákat, a magasabb szintekre pedig a helyi szabályozásnak megfelelő mennyiségű lakást terveztek.

A hallgatók komplexen közelítették meg a tervezést: górcső alá vették a környék gazdasági, társadalmi és demográfiai problémáit, megoldásaikat pedig az így nyert tapasztalatok és ismeretek figyelembe vételével alkották meg. Ezt az összetett javaslatot, az ingatlanfejlesztői számítások részletességét, a fejlesztői érdekek szem előtt tartását és a tervek grafikai minőségét emelte ki a zsűri, amiért számukra ítélte oda az első díjat. „Sokrétű probléma megoldására vállalkoztunk, ám nem bántuk meg: a feladat jól tükrözte egy valós beruházás során is felmerülő dilemmákat, amiből nagyon sokat tanultunk” – árulták el az építészmérnök hallgatók, akik nagyon büszkék az elért eredményükre. „Sok munkát és energiát fektettünk a pályaművünk elkészítésébe. Reménykedtünk a jó eredményben, és nagyon örülünk, hogy végül az első helyen végeztünk. Egy ilyen szakmai elismerés jó pont egy pályakezdő mérnök életrajzában, és bízunk benne, hogy többen megismerték a nevünket és a munkánkat a pályázat révén.”

A felhíváson második helyezést elért műegyetemi hallgatói csapat a Budapest XXII. kerületében található Háros-sziget közelében lévő elavult ipari területet választotta dolgozatához. „Már csak a helyi adottságok miatt is megoldásért kiált a terület, amelyet a Duna közelsége és a közelben jól kiépített infrastruktúra is felértékel. Helyben adott egy vizes természeti környezet, a közelben hangulatos történelmi városrészek vannak, a meglévő kötöttpályás közlekedés pedig jó elérhetőséget biztosít a nagyvároson belüli kisvárosi atmoszférával rendelkező területnek” – jellemezték a fiatalok a területet, ahová a hárosi elavult ipari terület újrahasznosítását, benépesítését, valamint a nagyváros és kertváros közötti fokozatosság megteremtését javasolták. Lakhatási és szórakozási szempontból is vonzóvá szerették volna tenni a környéket, emellett kiemelték azokat a már meglévő értékeket, amelyekre a terület korábbi felhasználása árnyékot vetett. A lakókörnyezet kigondolásakor figyelembe vették a koronavírus-járvány miatt megváltozott, sok esetben távolléti és otthoni munkavégzésre berendezkedett munkakultúrát is. „A home office jelenségének elterjedésével felértékelődött az emberek számára a lakóhelyük természeti környezete, egyre fontosabbá vált a lakóház és a környezet, az erdő és a vízpart kapcsolata” – ecsetelték a hallgatók, akik egy olyan alközpont kialakítását szorgalmazták, ahol az emberek igényei és a környezet adottságai együttesen kerülhetnek fókuszba.

Egy természethez közel álló, barátságos, élhető és megközelíthető környéket álmodtak meg, amely alkalmazkodik a társadalom megváltozott igényeihez, miközben szem előtt tartja a tiszteletet a meglévő környezet iránt. Megadja a lehetőséget teljes generációk helyben maradásához, ám mindeközben esélyt is ad a térbeli mobilitásra, amely segíti a társadalom kohézióját. „Társasházi övezetünk átmenet lehet a kertvárosi hangulat és a belvárosi jellegű életvitel között azáltal, hogy olyan lakhelyeket kínálunk az embereknek, amelyek szoros viszonyban állnak a természetes környezettel, miközben felvázolják a közösség központjának képét. Célunk, hogy ez a város egy élmény legyen” – fogalmaztak a csapattagok, akik nagyon örülnek, amiért javaslatukkal második helyen végeztek a meglehetősen komplex pályázati felhíváson.

TZS-KJ

Fotók forrása: hallgatói csapatok pályamunkái