2023. március 27.
Talajművelő szerszám és a talaj kölcsönhatását vizsgálta kutatásaiban a műegyetemi gépészmérnök és mérnökinformatikus hallgatói páros.
„Titkon reménykedtünk benne, hogy elismerik majd a szakmai eredményeinket, ám igazi meglepetés volt, hogy elnyertük a mesterképzéses kategória első helyét. Annál is inkább, mert agrárium témájú versenyen nem szokványos, hogy egy gépész-informatikus páros ilyen kiemelkedő helyezést ér el” – fogalmaztak Szabó Bence, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) gépészeti modellezés, valamint ipari terméktervező mérnök, valamint kutatótársa, Wágner Árpád, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) mérnökinformatikus mesterképzéses hallgatók. A páros első helyezést ért el a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterhallgatóknak kiírt kategóriájában (pályamunkájuk címe: „IMU alapú elmozdulásmérő eszköz fejlesztése és ennek alkalmazása talajáramlások vizsgálatában, diszkrételemes modellek kalibrációjához”).
Szabó Bence (BME GPK) és Wágner Árpád (BME VIK)
|
A K&H csoport nyolcadik alkalommal hirdette meg pályázatát, amelynek célja, hogy anyagi támogatással segítse az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését szem előtt tartó hallgatók tanulmányait és kutatómunkáját. Alap-, mester- és PhD-képzésben résztvevők megoldásait várták a felhívásra, emellett idén először elismerésben részesült a legeredményesebb hallgatókat jelölő felsőoktatási intézmény is.
Az idei díjazott dolgozatok témái többek között a környezetvédelemmel, a körforgásos gazdaság jelentőségével, és a vegyszercsökkentés fontosságával foglalkoztak, emellett a pályázó fiatalok a biodiverzitás megőrzésének új, innovatív lehetőségeit is górcső alá vették.
K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat MSc kategóriájának 2022. évi nyertesei A pályázat kihirdetésével kapcsolatos közlemény szerint a hazai agrárium egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe. A szektor vállalkozásainak a fő kihívást jelenleg az infláció, az energiaköltségek növekedése és a megfelelő munkaerő hiánya jelenti. A várakozások szerint a következő termelési ciklusra várhatóan megemelkednek a beszerzési árak, emiatt az agrárium működőtőke szükséglete egyre intenzívebb lesz. A gazdák fejfájását idén a tavalyi aszályos nyár után a rendkívül enyhe tél csak tovább fokozta. „Ebben a helyzetben nem lehet halogatni a szükséges beruházásokat, ugyanis csak modern, innovatív eszközökkel tudnak hatékonyabban, fenntarthatóbban és a fogyasztói igényekhez igazodva termelni a cégek” – hangsúlyozta a témával a kapcsolatban Demeter Zoltán, a K&H Agrár fejlesztési főosztály vezetője. A 2023-2027-es Európai Uniós támogatási ciklus nagyjából 3000 milliárd forint fejlesztési támogatásának nagy részét már fenntarthatósági kritériumokhoz kötötték. „A közös agrárpolitika (KAP) egyik meghatározó eleme ugyanis a zöld fenntarthatóság elérése, ami magába foglalja a környezetvédelmet, illetve a tájkép és biodiverzitás megőrzését, a vegyszerhasználat csökkentését és a környezetkímélő technológiák alkalmazását. Mindez egyértelműen mutatja az irányt, hogy az agrárium fejlesztéseinek a fenntartható fejlődést szolgáló megoldások felé kell mozdulnia. Ennek megvalósításában és alkalmazásában meghatározó szerepe van a fiatal, a fenntarthatóságra és innovációkra nyitott agrárszakembereknek” – emelte ki Demeter Zoltán az ösztöndíjpályázat átadóján. |
Szabó Bence és Wágner Árpád fizikai mérésekkel és numerikus szimulációk révén vizsgálták a talajművelő szerszámok és a talaj kölcsönhatását. „Arra világítottunk rá, hogy a talajművelés egy nagyon energiaigényes folyamat: sokszor kárba vész az a jelentős mennyiségű energia, amelyet a talaj felesleges mozgatásához használnak fel a gazdák. Pályaművünkben kifejtettük a talaj-szerszám kölcsönhatásában a talajmozgás vizsgálatának jelentőségét. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a talajművelő szerszámok geometriájának és talajművelési paramétereinek optimalizálásával jelentős mennyiségű energiát takaríthatnak meg a gazdák munka közben” – mutatták be tanulmányuk fókuszát a műegyetemi fiatalok.
Szabó Bencét témavezetője, Tamás Kornél (egyetemi docens, Gép- és Terméktervezés Tanszék, BME GPK) ismertette meg a szakmai témával, majd bíztatta, hogy vágjon bele hallgatói kutatásba. Bence korábbi tudományos munkája során is együtt dolgozott mentorával, örömmel fogadta szakmai tanácsait. Az új kutatásban megtalálta az őt inspiráló motivációt is: Bence egy olyan módszer kifejlesztésére vállalkozott, amellyel a tervezőmérnökök optimalizálhatják a talajművelő szerszámok kialakítását, beállításait és a talajművelés folyamatát.
A hallgatók saját mérési környezete a BME Ipar 4.0 Technológiai Központjában, mely alkalmas talaj-szerszám kölcsönhatásának vizsgálatára.
A közös hallgatói kutatómunka során Wágner Árpád egy elmozdulásmérő rendszert tervezett, amely magában foglalja az adatgyűjtő eszközt és a gyűjtött adatok feldolgozására szolgáló szoftvert. (A témában konzulense Kovács László, az Ipar 4.0 Technológia Központ vezetője volt.) „Egy projekttantárgy keretében találkoztam először a témával az egyetem Ipar 4.0 Technológiai Központjában. E kurzus keretében már sikerült véghezvinni egy technológiai fejlesztést: az adatgyűjtő eszköz segítségével rövidebb elmozdulás esetén elfogadható pontossággal tudtuk rekonstruálni a megtett utakat. E módszert pontosítottuk, emellett új megoldásokkal is kísérletezünk.” Árpád úgy véli, a téma még számos olyan mérnöki kihívást tartogat a NYÁK megtervezésétől egészen a mesterséges intelligencia bevonásáig, amelyekben szívesen részt venne.
Nyomkövető eszköz, mely képes adatot szolgáltatni saját mozgásáról a talajban talaj-szerszám kölcsönhatás közben.
A páros most azon dolgozik, hogy gyakorlati eredményeiket minél szélesebb körben a nyilvánosság elé tárják. Emellett tervezik az adatgyűjtő eszközük és az adatfeldolgozási módszer továbbfejlesztését is a közeljövőben. „Egy nagyon aktuális, komoly környezetvédelmi és energetikai problémára is megoldást jelenthetnek az elgondolásaink. Gőzerővel dolgozunk az eredmények publikálásán, a jövőben pedig szeretnénk hangsúlyt fektetni arra, hogy a tervezési gyakorlatban is alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát és a diszkrét elemes módszereket” – árulták el a jövőbeli kutatási törekvéseikről a műegyetemi fiatalok. Jó érzéssel tölti el őket, hogy párosuk kutatását a szakértői zsűri kiemelt helyezéssel díjazta egy olyan témában, ahol főként agrár területen tanuló hallgatótársakkal versenyeztek. A mostani elismerés még inkább megerősíti őket abban, hogy az az agrárium terén szükség és igény van az övékéhez hasonló jövőbemutató technológiai megoldásokra.
TZS-KJ
Fotók forrása: K&H csoport, interjúalanyok