Átadták a József Nádor-díjakat a Műegyetemen

2023. április 25.

Ünnepélyes keretek között megkoszorúzták József nádor, a Műegyetem névadója mellszobrát, és a legkiválóbb hallgatóknak Habsburg-Lotaringiai Pál átadta a József Nádor-díjakat.

Negyedszázada koszorúzták meg először József nádor, a BME névadójának újra felállított mellszobrát a Műegyetemen. A mostani bensőséges hangulatú megemlékezésen Habsburg-Lotaringiai Pál a család, míg Czigány Tibor rektor, Verseghi-Nagy Miklós kancellár a Műegyetem képviseletében helyeztek el koszorút a BME központi épületében József nádor mellszobránál. Az ünnepségen részt vettek a rektorhelyettesek, a dékánok, valamint a 2023-ban József Nádor-díjjal kitüntetett hallgatók.

Czigány Tibor rektor köszöntőjében elmondta, hogy „ilyen alkalmakkor, mint amilyen a mai, nemcsak névadónk személyére emlékezünk, hanem az egyetem egész történelmére, múltjára, a 240 év sikereire. Névadónk, József nádor, soha nem adta fel elveit, mindig segített a magyaroknak. Tudjuk róla, hogy ő volt a legmagyarabb Habsburg. A rektornak is haladnia kell a korral, ezért tegnap megkérdeztem a ChatGTP-t, mit mond József nádorról. Csak pozitív dolgokat sorolt fel, melyek közül egyet kiemelnék: ha nem lett volna József nádor, ma nem lenne Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.” A rektor beszédében köszöntötte azt a nyolc kiváló hallgatót, akik a karokról a legmagasabb pontszámmal nyerték el idén a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat, így a legjobbak között is a legjobbaknak bizonyultak. „A Műegyetem hallgatói hetente érnek el kiváló eredményeket különböző versenyeken, pályázatokon. Egy doktorandusz hallgatónk a közelmúltban közös munkára és publikálásra kapott lehetőséget a Nobel-díjas Novoszelov professzorral” - biztatta műegyetemi pályafutásuk folytatására a József Nádor-díjjal kitüntetett fiatalokat Czigány Tibor.

„Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy ma itt lehetek. A magyar szellemi képességekben gazdag, kutatási kíváncsisággal teljes nemzet. Őseim sok évvel ezelőtt azért támogatták és segítették a Műegyetem megalapítását, mert értették, hogy egy műszaki egyetem segítheti ezeknek a nagyszerű tulajdonságoknak a kibontakozását. Az elmúlt évtizedekben számos kiváló öregdiákja volt az egyetemnek, és biztos vagyok benne, hogy ti, nyolcan, a kiváló Magyarország szíve, agya, jövője vagytok azok, akikből a következő híres öregdiákok kerülnek ki. Megtiszteltetés, hogy átadhatom nektek ezeket a díjakat” - köszöntötte Habsburg-Lotaringiai Pál főherceg a díjazott hallgatókat.

József nádornak három feleségétől öt gyermeke maradt életben (további három kiskorában meghalt). Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő volt, másodszor Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnőt vezette oltár elé (tőle született István fia, aki Magyarország utolsó nádora volt 1847-1848-ban). Harmadik házasságát Mária Dorottya württembergi hercegnővel kötötte, ebből a frigyből származik Habsburg Mihály dédnagyapja, József Károly Lajos főherceg, aki 1869-1905-ig a Magyar Királyi Honvédség főparancsnokaként szolgált.

Tavaly óta az ünnepségeken a család képviseletét Habsburg Mihály unokaöccsei, Habsburg-Lotaringiai József és Habsburg-Lotaringiai Pál látják el.

A hagyományokhoz híven József Nádor-díjat ítélnek oda az egyes karokon azoknak a hallgatóknak, akik a legmagasabb pontszámot érik el Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj pályázati felhíváson.

Az emlékérmet, az oklevelet és a „Műegyetem – A történeti Campus” című könyvet a díjazottak Habsburg-Lotaringiai Pál főhercegektől vették át. A hallgatóknak Radácsi Kristóf, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke is gratulált, és egyben köszönetét fejezte ki az egyetem vezetésének, akik nélkül az intézmény nem lehetne ilyen sikeres.

Az ünnepség levezetője Mozsár Eszter a Rektori Kabinet ügyvivő szakértője volt.

A József Nádor díj nyertesei 2023-ban:

Petresevics Fanni	Építőmérnöki Kar
Markovics Dávid	Gépészmérnöki Kar
Szondi Máté Álmos	Építészmérnöki Kar
Szabó Renáta	Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
Békési Gergő Bendegúz	Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Domaniczki Viktória Szonja	Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar
Boldis Bercel	Természettudományi Kar
Katona Boglárka	Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

József nádor 1847. január 13-án hunyt el. Az 1796-os pozsonyi országgyűlésen választották meg a rendek közfelkiáltással a Magyar Királyság nádorává, ami annak idején a király utáni legmagasabb közjogi méltóságnak számított. A reformok mellett elkötelezett és magyarul is beszélő nádor már életében a Habsburg-család legnépszerűbb tagja volt hazánkban.

V. Ferdinánd 1844. június 12-én írta alá az Ipartanoda létrehozásáról szóló rendeletét, amelyet a mindvégig buzgón pártoló nádorról neveztek el. Az ezt kérvényező levélben a pestiek így fogalmaztak: „...az egész birodalomra nézve szerzett tündöklő érdemei a pesti műipartanoda s illetőleg ez intézet számára felállítandó épületnek Nádor Ő Fensége magas nevével díszítése által is örökíttessenek.” 1846. november 1-jén József Ipartanoda néven nyitották meg az intézményt, amely 1856-tól József Polytechnicum néven működött. Az 1871/72-es tanévet a Műegyetem önálló intézményként, Királyi József Műegyetem névvel kezdte meg.

1934-ben a Műegyetemet összevonták a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskolával, az Állatorvosi Főiskolával, a Tudomány Egyetem Közgazdasági, illetve Mezőgazdasági Karával. Az így létrejött intézmény neve 1949-ig Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lett.

József nádor mellszobrát 1912-ben avatták fel a központi épületben. A műalkotás, amelyet Turi Jobbágy Miklós szobrászművész készített, a második világháború idején eltűnt, és csak jóval később, 1997-ben bukkantak rá véletlenül az egyetem pincéjében. A letört és elveszett márványfejet Bodó Csaba szobrászművész, a BME OMIKK néhai munkatársa alkotta újra a Pro Progressio Alapítvány támogatásával. A mellszobrot 1999-ben ünnepélyes keretek között helyezték vissza régi-új helyére. Azóta a család és az egyetem minden évben megemlékezik József nádorról, aki „Habsburgnak született és magyarnak halt meg.”