A mesterséges intelligencia kétoldalú „fegyver”: megfelelő kezekben a társadalom javát szolgálja, ám csak kellő óvatossággal és fenntartással higgyünk neki.

Széles spektrumon, a technológiai előadásoktól egészen a panelbeszélgetésig nyújtott betekintést a mesterséges intelligencia, a chatbotok és a ChatGPT világába a „Nagy nyelvi modellek és alkalmazásaik - ChatGPT és Mesterséges Intelligencia” című fórum, melyet a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) programsorozatának részeként rendeztek meg 2023. május 2-án.

Az I épület előadója zsúfolásig telt a mesterséges intelligenciában (MI, angolul artificial intelligence – AI) rejlő lehetőségek, veszélyek és a mindennapi életre gyakorolt hatásai iránt érdeklődő hallgatókkal, oktatókkal, a témában dolgozó szakemberekkel és külsős látogatókkal.

A rendezvény levezető elnöke, Varga Pál (tanszékvezető egyetemi docens, BME VIK TMIT) kifejtette: a tanszék által életre hívott rendezvény célja, hogy alaposabban megismertesse a közönséggel a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket és veszélyeket. Emellett górcső alá venni, hogy olyan aktuális témák - mint például a ChatGPT publikus megjelenése - milyen lehetséges hatással lehetnek a mindennap életre, különösen az oktatásra és az egyetemi kutatási perspektívákra.

„Mi a ChatGPT definíciója? A ChatGPT az, amiről ma mindenki beszél” – nyitotta meg e szavakkal a szakmai fórumot Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese, a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi tanára, valamint a mesterséges intelligencia témakörének nemzetközileg is elismert szakértője. „Fontos ismerni a ChatGPT és társai mögött lévő technológiát, vagyis a neurális hálózatokon alapuló prediktív algoritmust, a megerősítéses tanulást emberi visszacsatolással, valamint a nagy nyelvi modelleket. A Műegyetem kutatjuk, fejlesztjük és kezeljük ezeket az algoritmusokat és modelleket.” Prezentációjában kitért azokra a dilemmákra és kérdésekre, amelyek a chatbotok és mesterséges intelligencia kapcsán foglalkoztatják a szakembereket: többek között például az, hogyan kezeli a ChatGPT a tanulóhalmazban fellelhető irregularitásokat, azaz hogyan örökíti át az előítéleteket a válaszokban, vagy mennyire kerül veszélybe a ChatGPT miatt a kreativitás és az emberi munkahelyek. „Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs biztos válaszunk. Az egyetem feladata már évszázadok óta, hogy közvetítse a tudást a társadalom felé, emiatt felelőssége van abban, hogy ezt az élet számos területére hatással lévő technológiát megismerje, bevezesse az oktatásba, megismertesse a társadalommal, új csatornákat nyisson a tudás felé és minimalizálja a káros hatásokat. A téma kapcsán az egyetem két oldal között ’őrlődik’: a mesterséges intelligencia segítségével a termelés optimalizálásában érdekelt ipari szereplők, valamint olyan etikai és társadalmi kérdések között, mint például mi lesz a plágium kérdésével, vagy ki tudnak-e majd bontakozni mesterséges intelligencia mellett az emberi képességek” – hangsúlyozta előadásában Levendovszky János, aki szerint nem megoldás, ha az egyetem elutasítja az új, ám számos nyitott kérdést felvető technológiákat. „A ChatGPT nem kizárandó, hanem egy integrálandó eszköz, amelyet alaposan meg kell ismerni és meglátni benne azokat a lehetőségeket, amelyekkel az emberi életminőség - vagy akár az egyetemi folyamatok - jobbá tehetők.” A BME rektorhelyettese szerint a jövőbeli fejlesztéseknél fontos lesz a nyelvi adaptáció, a szaktudományosítás, ugyanakkor óvva intett a mesterséges intelligenciában érdekelt cégek kontrollálatlan versenyétől, valamint az antropomorfizációtól is. „A chatbotok és a mesterséges intelligencia csak limitált módon alkalmas emberi képességek imitálására, ám emberként hajlamosak vagyunk teljes személyiségi jegyekkel felruházni ezeket az alkalmazásokat. A ChatGPT mindig is ChatGPT marad, és nem lelki társ, terapeuta vagy beszélgetőpartner, amely nem pótolhatja az emberi kapcsolatokat.”

A szakmai fórumon egyetemi kutatók és ipari partnerek tartottak előadást a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legfrissebb eredményekről, várható kutatási irányokról, és azokról a dilemmákról is, amelyeket a téma felvet.

Váradi Tamás a Nyelvtudományi Kutatóintézet képviseletében bemutatta a ChatGPT nyelvtudományi hátterét, és kitért arra is, hogy a BME-MILab együttműködésében már kezdeményezték a „magyar ChatGPT” fejlesztését.

A Műegyetemen zajló kutatások és innovációk széleskörű repertoárját is tálalták a közönségnek. A BME VIK TMIT tanszék SmartLabs laborjainak munkatársai az ottani és leendő tudományos munkát mutatták be: Gyires-Tóth Bálint egyetemi docens a tervezett magyar ChatGPT technikai és technológiai hátteréről beszélt, Mihajlik Péter tudományos főmunkatárs előadásának címe: „Mikor beszélhetünk magyarul a ChatGPT-hez?”, míg Csapó Tamás szintén tudományos főmunkatárs a beszéd artikulációjának megfigyeléséhez és az agyi jelek vizsgálatához alkalmazható beszédinterfészek és szenzorok alkalmazásának lehetőségeiről tartott előadást. A BME-FIEK és a BME U[S]3 szervezeti egységeket Borbély Viktor, a BME FIEK innovációs szakértője képviselte, aki a mesterséges intelligencia innovációkban betöltött jelentőségéről és hasznosításáról osztotta meg gondolatait.

A délután sokak által várt panelbeszélgetést Varga Pál vezette, a kerekasztal résztvevői voltak: Mérő László matematikus, Charaf Hassan BME VIK dékán, Gyires-Tóth Bálint egyetemi docens és Vágújhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke.

A diskurzus során szóba került, hogy a mesterséges intelligencia valamilyen – kezdetleges – formája már régóta létezik. Egy olyan folyamatosan fejlődő technológia, amelyben régebben az ember rakta össze az adott kérdés megválaszolásához szükséges modellt, ám a legújabb trendek szerint már az MI állítja össze modelleket, amelyhez az ember szolgáltat adatokat. Minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezi a mesterséges intelligencia legújabb eredményeit, és ez a nagymértékű társadalmi népszerűség még inkább a figyelem középpontjába helyezi a fejlesztéseket – az utóbbi időben például a ChatGPT-t. Mérő László fogalmazott úgy, hogy az emberiség egyik fele feltörhetetlen kódokat gyárt, a másik fele azon dolgozik, hogy ezeket feltörje, és ebbe a folyamatba most beszállt a mesterséges intelligencia is.

A panelbeszélgetés résztvevői kitértek arra is, milyen lehetőségeket látnak a ChatGPT-ben: a válaszadók úgy vélték, nem lehet és nem is szabad megakadályozni, hogy az oktatási rendszer része legyen az alkalmazás. Ám ennek használatára edukálni kell a fiatalokat, és tudatosítani, hogy tekintsék az eredményt kiindulásnak, amelyhez az emberi tudás és az emberi nyelv (érzelmi) sokszínűsége hozzáadhat.

Az előnyök között Charaf Hassan kiemelte a proaktivitást: vannak olyan felületek, ahol a ChatGPT keresi fel a felhasználót, elébe menve a felmerülő igénynek. Úgy véli, egy „plugin” formában fejlődő, sokak által már most elérhető alkalmazásról van szó, amely köré rövid időn belül tartalmas ökoszisztéma fog épülni. Ezen ökoszisztémába való bekapcsolódás a Műegyetem számára is üzleti potenciállal kecsegtet. Jelenleg még megoldandó kérdés a jogi környezet tisztázása, ami rohamléptekkel próbálja követni a technológiai fejlődést.

A beszélgetésen kitértek arra is, hogy a ChatGPT és egyben a mesterséges intelligencia óriási felelősség: egy olyan fejlődő technológiáról van szó, amely sok potenciális veszélyt rejt. Például egy mesterséges intelligencia „tanácsára” meghozott egészségügyi döntés hatalmas kockázatokkal járhat. A jövőben sok múlik a technológiai fejlesztést végző szakembereken, az oktatási rendszer felelősségén, és azon is, mennyire élünk jól vagy éppen vissza a mesterséges intelligenciával.

A szakmai fórum felvétele megtekinthető a BME VIK TMIT YouTube-csatornáján.

Varga Pál elárulta, hogy a rendezvénysorozat egy rendhagyó eseménnyel folytatódik június 12-én 16 órától a Q épület Simonyi Károly nagyelőadójában. „A ChatGPT használatáról lesz szó, ám kifejezetten nem szakmabelieknek, hanem minden érdeklődőnek. Leginkább azokat várjuk, akik a gyakorlatban még nem ismerkedtek meg ezzel az eszközzel, de a hírek felkeltették az érdeklődésüket, és laikusként vagy amatőr érdeklődőként szeretnének többet tudni róla. A rendezvényen előadások és gyakorlati demonstrációk keretében lehet közelebb kerülni a ChatGPT alkalmazásához.”

TZS-KJ

Fotók: SPOT