2023. május 22.
Idei második telt házas koncertjét adta május 19-én a BME K épületének aulájában a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar.
A Műegyetemi Zenekar a világon az első olyan egyetemi szimfonikus zenekar, amely zenei fakultással nem rendelkező egyetemen alakult meg 1896.-ban. Megalakulása óta folyamatosan működik, csupán az 1945-ös évben nem tartott hangversenyt. A legtöbb koncertet 1971-ben adták, szám szerint 19-et. A COVID-19 világjárvány első hazai évében, 2020-ban két hangversennyel örvendeztették meg közönségüket. A május 19-i műegyetemi koncert előtt kérdeztük Erdélyi Dánielt a zenekar Junior Prima Díjas karmesterét.
2019-ben 13, a COVID-19 világjárvány első évben, 2020-ban mindössze két koncertet adtak. Hogyan viselte a járvány miatti kényszerű leállást a zenekar?
A COVID mindannyiunk elé komoly feladatokat állított. Zenekarként hála Istennek sikerült egyben maradnunk. Köszönhető ez annak is, hogy az együttesünk igen összetartó társaság! Igyekeztünk a helyzetnek megfelelő feladatokat találni: a kitűzött koncertek műsorainak elsajátítása, kisebb apparátusú művek gyakorlása, illetve az “elmaradhatatlan” karantén muzsikálást is kipróbáltuk, mely nagy sikert aratott a tagjaink között is! Amikor a vírushelyzet engedte, akkor kis létszámú - az aktuális szabályozást mindig betartva, egymásra vigyázva - próbákat tartottunk. Nagy ajándék, hogy azóta könnyebb az életünk és visszatérhettünk a normál kerékvágásba! Nem hiszem, hogy valaha is elfelejthető lesz ez az időszak, annál inkább, mert zenekarunk 127 éve alatt korábban egyetlen alkalommal kellett szüneteltetni a működést pár hónapig, így történelmi időként is feljegyzésre kerül a COVID időszaka.
| A Műegyetemi Szimfonikus Zenekar karmestere Erdélyi Dániel, a Magyar Állami Operaház karnagya, aki az együttes által meghirdetett karmester-válogató verseny győzteseként került a zenekar élére 2015-ben. A Műegyetemi Zenekar a tevékenységével büszkén tanúsítja, hogy az amatőr muzsikálás a 21. században sem vesztette el vonzerejét. Gazdag programjával, magas színvonalú előadásaival ma is újabb fiatalokat nyer meg a zene szeretetének a közönség, az aktív zenélés örömének pedig a zenekar soraiban. |
Mennyire nehéz sokszínű zeneműveket játszani egy koncerten belül?
Kicsit másfelől közelíteném meg a kérdést. Zenekarunk repertoárja az esetek döntő többségében a 19. század második felétől indul, mert abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sok fúvós és ütős muzsikál velünk.
Legyen szó akármilyen zenéről, nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak a saját szólamával legyen tisztában a játékos, hanem mindenfajta zenében meg kell találni a kamarazenélési lehetőségeket. Ilyen szempontból nincs különbség “klasszikus” és filmzene között. A műsor összeállításánál kiemelt figyelmet fordítok arra, hogy egy filmzenei koncerten ne kizárólag filmzenék legyenek, hanem a közönségünk kapjon klasszikus muzsikát is. A mostani koncertünket egy nagyon ritkán játszott Liszt művel nyitjuk, mely két nemzeti imádságunkat, a Szózatot és az idén 200 éves Himnuszt dolgozza fel zenekari fantáziában. Ezután pedig mexikói táncmuzsikát játszunk, mely igen közkedvelt, mégis a könnyedebb hangvételű darabok közé tartozik, így mutat irányt a komolyabb hangvételű klasszikus zenétől a filmzenék felé. Mindig figyelmesen, a lehető legpontosabban és alázatosan kell muzsikálnunk, függetlenül zenei stílustól, korszaktól vagy zeneszerzőtől!
Karmesterként és zenekedvelőként ön ugyanazokat a zeneműveket szereti hallgatni és vezényelni is?
Ha kedvenc művet kell válasszak, amit hallgatni szeretek, akkor Puccini operáiból a Toscát. Vezényelni mindig azt a repertoárt szeretem, amivel dolgozom, ha zeneművet kell mondjak, akkor az oratorikus darabokból válogatnék. Liszt Ferenc: Krisztus oratórium, ami témáját és zenei nyelvezetét tekintve is közel áll hozzám.
A tagok nagy része kötődik a BME-hez, ez egyben azt is jelenti, hogy nem mindenkinek van zenei végzettsége?
A Műegyetemi Szimfonikus Zenekarnak az egyik különlegessége, hogy a tagoknak nincsen zenei végzettsége. Nyilvánvalóan mindenki évekig tanult hangszeren játszani - különben nem is tudott volna bekerülni az együttesbe -, de a mindenkori karmesteren kívül senki sem rendelkezik szakirányú végzettséggel. Túlnyomó részben BME-hez kötődő diákok, munkatársak muzsikálnak zenekarunkban, de több olyan tagunk is van, akiknek nincsen közük az egyetemhez, de csatlakoztak hozzánk. Természetesen erre is van lehetőség, örömmel fogadjuk azok jelentkezését, aki komolyan részévé szeretnének válni ennek az értékes társaságnak. Örömteli tény számunkra, hogy az együttesünk vonzó más egyetemek hallgatói számára is. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!
Mennyire megoldott a zenekar utánpótlása?
Nagy örömünkre minden szemeszterben sokan jelentkeznek hozzánk. Vannak olyan szólamok, ahová nehezebb bekerülni és olyanok is, ahol nagyobb az esélye a sikeres felvételinek. Az utóbbi években többször is előfordult, hogy az adott szólam létszáma megfelelő volt, így nem tudtunk helyet biztosítani az új jelentkezőnek. Ezekre az esetekre van a várólistánk, ahonnan behívjuk az illetőt, ha változik a helyzet. Zenekarunk minden évben színpadra tud állítani nagy zenekaros produkciókat, így az utóbbi évtizedekben a fő profilunk is eltolódott a romantikus korszaktól induló nagyobb apparátusra komponált művek irányába. Bátran mondhatom, hogy a Műegyetemi Szimfonikus Zenekarnak jó híre van, sokan szeretnének velünk muzsikálni.
Mennyire jellemző az ír Ruadhain Bonham esete, gyakran játszanak külföldi hallgatók is a zenekarban?
A Műegyetemen Rektor úr és Kancellár úr is komolyan gondolja a kodályi elvet:
“Lehet élni zene nélkül is.
A sivatagon át is vezet út.
De mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken…”
Az egyetem vezetésével közösen sokat teszünk azért, hogy minden tanszékekre, a BME minden hallgatójához eljusson értékteremtő és megtartó közösségünk híre. Azoknak a diákoknak, akik Erasmus tanulmányokat folytatnak a BME-n, szintén lehetőségük van velünk muzsikálni. Természetesen abban az esetben, ha vállalni tudják a heti 2 próbát és a koncerteket. Külföldi diákok majd minden szemeszterben jelentkeznek, nagyon örülünk nekik, jellemzően gyorsan integrálódnak közénk és nagyon szeretnek velünk muzsikálni. Az elmúlt években több európai országból és a távol keletről érkezett hallgatókat is voltak a vendégeink. Most egy ír csellista fiatal ember, illetve egy orosz csellista hölgy játszik velünk a zenekarban.
|
A zenekar egyik vendég muzsikusa Bonham Ruadhain Írországból, aki így mesélt a zenekarral töltött időszakáról: „Jogot, közgazdaságtant és politikai ismereteket tanulok a Dublini Egyetemen, élve a remek lehetőséggel az Erasmus keretén belül Budapestre jöttem tanulni. 12 éves korom óta játszom zenekarokban, így nem volt kérdés, hogy magammal hozzam a csellómat is - ami egyébként Magyarországon készült. Már hónapokkal az indulásom előtt rákerestem az interneten a budapesti zenekarokra és egyértelműen a BME Zenekar került az első helyre. E-mailen felvettem a kapcsolatot a koncertmesterrel, aki hihetetlenül kedves és segítőkész volt! Amikor 2022 szeptemberében megérkeztem, bevallom, nagyon ideges voltam. Senkit nem ismertem, de már az első találkozáskor mindenki rendkívül kedves és befogadó volt! Dániel, a karmester, lehetőséget adott egy próbajátékra és már akkor éreztem, hogy nem csupán egy zenekarhoz csatlakoztam, hanem egy szenvedélyes és vendégszerető zenészekből álló nagy családhoz. Nagyon jól éreztem magam a zenekarral és sokat tanultam tőlük magyarul is! Igazán élveztem minden egyes próbát és koncertet. A BME Zenekarban eltöltött idő csodálatos része volt az Erasmus ösztöndíjamnak és semmi máshoz nem fogható!” |
A Műegyetemi Szimfonikus Zenekar a műegyetemi koncertet követően a MOM Kulturális Központban adott koncerttel zárta az évadot.
KJ
Fotók: Geberle B.