Az építőiparban az ember a legfontosabb

2023. június 19.

Az Építők Napját idén a Műegyetem Központi épületében ünnepelték a 380 ezer munkavállalót foglalkoztató iparág képviselői.

Hagyományosan minden év június első vasárnapja az Építők Napja. Az idei központi ünnepséget a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezték meg.

Koji László Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének elnöke, mint az ünnepség levezető elnöke leszögezte: „Az ember a legfontosabb az építőiparban. Az építőipar dupla tudásigényes ágazat, amelyben a segédmunkástól a mérnökig mindenkinek a kreativitására szükség van, hiszen nincs két egyforma létesítmény, és a megrendelő vagy a helyszín.” Az ágazat éves szinten 7000 milliárd forintos értéket hoz létre, ezzel az ország termelési értékének 12 százalékát adja. Az építőipar 380 ezer főt foglalkoztat, kiegészítve az építőanyagiparral, valamint az oktatás- és tudományos élet képviselőivel, fél millió kolléga munkáját köszönik meg ilyenkor. A teljes értéklánc az ország termelési értékének 12 százalékát adja.

Czigány Tibor, a BME rektora ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy ma a hazai mérnök és informatikus diplomák 40 százalékát a Műegyetem adja ki, miközben az országban 26 egyetemen vannak ilyen képzések. A mesterképzésben ez az arány 70 százalékos. Ez hatalmas felelősséggel jár, és arra kötelezi az intézményt, hogy folyamatos párbeszédet folytasson az ipar és a gazdaság képviselőivel annak érdekében, hogy az ő igényeiket és elvárásaikat be tudják építeni az oktatási tevékenységbe. Az ágazati igények kiszolgálására indult el tavaly az építmény-informatikai mérnökképzés, amely jól ötvözi a hagyományos ismereteket a digitális kompetenciákkal. A valós gazdasági igényeket szem előtt tartó BME az építőmérnöki és építészmérnöki karán is számos képzést kínál olyan színvonalon, amellyel a világranglistán is előkelő helyen szerepel. A Műegyetemen a vasúti közlekedés öt kompetencia területének mindegyikében vannak képzések. Az egyetem szakvéleményekkel is kapcsolódik az építőipar tevékenységéhez, legutóbb például a Lánchíd terhelési próbáját végezték el a BME kutatói. „Bízunk benne, hogy az építőipari ágazat és a Műegyetem kapcsolata a jövőbben még tovább fog mélyülni” -zárta beszédét a BME rektora.

Jelenleg az építőipar valamilyen részterülete a 14 magyarországi minisztérium közül kilenchez tartozik.

Az ünnepségen megjelentek és beszédet mondtak a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium képviselői.

Dr. Czímer István, a Honvédelmi Minisztérium Építésügyi Hatósági Osztály vezetője elmondta: Igyekeznünk kell szilárd alapokon nyugvó, időtálló, fenntartható megoldásokat találni az előttünk álló kihívásokra, ez mindannyiunk közös érdeke, szakmai feladata. Majd köszönetet mondott a honvédelmi és nemzetbiztonsági építmények tervezésében, kivitelezésében, hatósági felügyeletében, fenntartásában résztvevő szakembereknek.

A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára nevében Réthy Pál hangsúlyozta: Az árvíz- és belvízvédelem, a vízellátás, a víztisztítás létesítményei mind speciális tudást követelnek meg a tervezőktől, kivitelezőktől egyaránt, és hozzátette bőségesen lesz feladatuk a szakembereknek a jövőben is.

A tavaly létrehozott Építési és Beruházási Minisztérium, majd az abból lett Építési és Közlekedési Minisztérium az ágazat lobbiminisztériuma – emlékeztetett Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.

Az ágazattal kapcsolatos kormányzati elképzeléseket felsorolva beszélt az országgyűlési tárgyalás alatt lévő az állami beruházási kerettörvényről is: „Új eljárásrendet vezetünk be az állami beruházások terén, melynek értelmében kevesebből többet kell építenünk, nem lehet érvényes engedélyezési és kivitelezési tervek nélkül építtetni, nincs kivitelezés legalább 2-3 közbeszerzési ajánlat nélkül, a nemcsak a kivitelezés ajánlati költségét, hanem a fenntartársi költségeket is figyelembe vesszük.” A kormány új alkotmányt akar adni a magyar építőiparnak, ennek érdekében huszonöt szakmai szervezettel egyeztet. Az ágazat jövőjét meghatározó, az állami beruházási eljárási rendről és a magyar építészet megreformálásáról szóló nagy törvénycsomagok várhatóan ősszel kerülnek a parlament elé.