Fél évszázados műegyetemi pályafutásáról, az oktatáshoz és a kutatásokhoz fűződő élményeiről mesélt Marosi György Széchenyi-díjas professzor.

„Bár tudtam a jelölésemről, nem számítottam arra, hogy rám esik a választás, így meglepetésként ért, hogy Széchényi-díjas lettem. Megható és egyben felemelő érzés volt megélni ezt az ünnepi pillanatot. Elgondolkodtam rajta, vajon miért, milyen célból alakult így a sorsom. Bár tudom, hogy az igazi értékeket nem díjakban kell keresni vagy mérni, mégis kihívást jelent, hogy ezek ne homályosítsák el az ember belső látását. Szerencsére tudom, hogy semmi sem kizárólag az én érdemem, hanem a munkatársaimmal közösen elért eredmények révén jutottam el oda, ahol vagyok” – fogalmazott Marosi György, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (BME VBK) Szerves Kémia és Technológia Tanszék egyetemi tanára, az MTA levelező tagja, akit a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából Széchenyi-díjjal tüntettek ki.

A műegyetemi oktató-kutató a polimer kompozitok és gyógyszerrendszerek innovatív, biztonságos technológiáinak kifejlesztésében, valamint ipari bevezetésében elért nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, valamint iskolateremtő kutatói-oktatói tevékenysége elismeréseként részesült a díjban.

„Ez a most elnyert kitüntetés nemcsak nekem és a munkásságomnak szól. Úgy tekintek rá, mint a BME és a mérnöki szemlélet elismerésére, amely kifejezi azt is, hogy a gyógyszeripar, a műanyag hulladékok hasznosítása és a biztonság terén jelenleg is tapasztalható hatalmas horderejű változások igenis kiemelt figyelmet érdemelnek. A vegyészmérnöki szakma molekulákból ’legoszerűen’ építkező struktúrája e területeken is innovációra és kreatív gondolkodásmódra ösztönöz, amit a körforgásos gazdaságban, és a hatékony, ám ártalmatlan gyógyszer- és élelmiszerválaszték kialakításában is hasznosíthatnak a kutatók” – folytatta tovább gondolatait Marosi György.

Marosi György felidézve gyermekkorát megosztotta, hogy nagybátyja inkább „szórakozott professzornak” tartotta a tanulmányaiban kezdetben kevésbé szorgalmas fiút. Édesapja korai halála után édesanyja nagy nehézségek közepette egyedül nevelte őt és testvérét. Marosi György gyerekként „kalandornak” tartotta magát, ezért diákként, fiatalként sok olyan – főleg fizikai – munkát vállalt (például bolti árukezelés, vagonrakodás, szemétszállítás, talajfúrás stb.), amellyel pénzt kereshetett a „világ felfedezéséhez”. A gimnáziumban inkább a reál tárgyak felé fordult, és végül kémia-biológia szakon érettségizett. Innen a Műegyetemre vezetett az útja élete első és egyetlen nagyobb karrierállomására, ahol már az 50. évét tölti. „A BME-n megvalósult, amiről gyerekként álmodoztam: a világ számos szépségét felfedeztem földrajzi és anyagtudományi értelemben egyaránt” – vallotta a kitüntetett szakember, aki köszönettel és hálával nyilatkozott egykori mestereiről, köztük Anna Péterről, aki mentorként, és szinte édesapaként támogatta szakmai és magánéleti kérdésekben egyaránt.

Marosi György az egyik alapítója a Műegyetem „kilencedik karaként” is emlegetett BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központnak (BME FIEK), valamint a Biztonságtudományi és Technológiai Kompetencia Központnak. Részt vesz a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium (PharmaLab) vezetésében is. Az MTA Gyógyszerkémiai és Gyógyszertechnológiai Munkabizottság elnökeként, valamint a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszertechnológiai Szakosztályának vezetőségi tagjaként erősíti a BME kapcsolatait más egyetemekkel (Semmelweis Egyetem, Állatorvostudományi Egyetem, Debreceni Egyetem) és különböző ipari partnerekkel (Richter, EGIS, TEVA Janssen, Pfizer, Sanofi, Servier gyógyszergyárak, MOL, Suzuki, PEMÜ, ProForm, Furukawa, Clariant, Dassault Aviation és Airbus Military polimergyártó és -hasznosító cégek). 

Az elismert szakember fő kutatási területe az új makromolekuláris diszperz rendszerek technológiájának fejlesztése, beleértve gyógyszerek, biogyógyszerek, valamint környezetbarát, biztonságos anyagrendszerek előállítását. A témához kapcsolódóan kutatótársaival kifejlesztették a Raman spektometrián alapuló folyamatszabályozási eljárást. E módszerrel, valamint további folyamatelemző (ún. PAT, Process Analytical Technology) gyógyszertechnológiai megoldásokkal a gyógyszeripar digitalizációját segítik elő. Innovatív eljárásokat dolgoznak ki a hatóanyag- és gyógyszerkészítmény-gyártást összekapcsoló folyamatos technológia hazai meghonosítására és magyarországi gyógyszergyárakban történő bevezetésére. Elárulta, hogy a már kidolgozott új (például amorf szilárd diszperziós) eljárásokkal számos olyan gyógyszerhatóanyag (flubendazol, itrakonazol, spironolakton) terápiás hasznosulását sikerült javítani, amelyek rossz vízoldhatóságuk miatt egyébként nehezen jutnának el biológiai céljukhoz.

Kutatócsoportjával megoldották a szervezet védekezőképességét nagymértékben fokozó és egyre nagyobb jelentőségű monoklonális antitestek előállításának Raman-alapú szabályozását, majd annak stabilizálását nanoszálas gyógyszerformaként.

Ugyancsak az ő és kutatótársai tudományos munkájának érdeme, hogy a járműipari polimer kompozitok területén megterveztek és kifejlesztettek - repüléstechnikai előírásoknak is megfelelő - adaptív hatásmechanizmusú, új tűzálló biokompozitokat. Polimerhulladékok újrahasznosítását célzó legújabb szabadalmuk üzleti potenciálját jelenleg több hazai és nemzetközi ipari partner is vizsgálja.

Marosi György a tudományos munka mellett oktat is, úgy véli, kutatás és oktatás kéz a kézben járnak és egymástól elválaszthatatlanok. Az oktatás területén a lexikális tudás átadása helyett, az inspirációra helyezi a hangsúlyt, érzékeltetve, hogy az izgalmas és az iparilag hasznosuló, TDK-pályamunkaként induló kutatásokból lehet a legtöbbet tanulni. Úgy véli, tanítványai megfogadták e szavakat, és egyre többen vesznek részt a kutatócsoportjuk tudományos tevékenységében.

Örömmel számolt be a bme.hu-nak arról, hogy az oktatás és a kutatómunka segítésére két új laboratóriumot is létrehoztak a BME VBK-n: az egyik a „jövő gyógyszergyára” modellt bemutató PharmaTech laboratórium, a másik pedig a szabályozott újrahasznosítási technológiákra fókuszáló ECO-PAT centrum. A hallgatók részvételével megvalósuló gyógyszer- és biotechnológiai, valamint anyagtudományi kutatások ezekben a laboratóriumokban a körforgásos gazdaság céljait szolgálják.

„Az egyetemi oktatás kiemelten fontos részének tartom a kihelyezett gyakorlatokat, az ipari érdekeltségű szakdolgozatokat és diplomamunkákat, valamint témavezetőként közvetlenül is megtapasztalhattam a kooperatív PhD-program értékeit. Fontosnak tartom, hogy a jövő egyetemista generációja az ipari tapasztalatokat ne olcsó diákmunka formájában szerezze meg, hanem értékén kezelt, kontrollált egyetemi-ipari kooperációs programok keretében” – hangsúlyozta oktatói nézőpontját Marosi György. A leendő szakember-generációnak szánt üzenetében kifejtette, hogy találják meg a mindennapokban a szakmai elmélyülésre alkalmas időszakot, ám mindezt úgy, hogy az ne menjen az emberi kapcsolatok rovására. Ha sikerül rálelni az egyensúlyra, akkor ezt a képességet az élet számos más területén is hasznosítani tudják a fiatalok.

TZS-KJ

Fotók: Geberle B.