A BME mellett működő Pro Progressio Alapítvány idén 15. alkalommal díjazott matematikát, fizikát, kémiát és informatikát tanító középiskolai tanárokat.

A Pécsi Eszter Tanári Díjat azok a kiemelkedő, 55 év alatti, matematikát, fizikát, kémiát, informatikát oktató középiskolai tanárokat kaphatják meg, akik tanítványaikat a műszaki és természettudományi pályák választására orientálják, valamint diákjaik hazai és nemzetközi tanulmányi és szakmai versenyeken érnek el kimagasló eredményeket.

Az ünnepélyes díjátadót megnyitó Pakucs János, a Pro Progresio alapítvány elnöke bemutatta az alapítvány tevékenységét, kiemelve az oktatással kapcsolatos támogatásaikat, melyek egyike a Pécsi Eszter Tanári Díj. A 15 éve létrehozott elismerést idén 11 középiskolai tanár vehette át. „A Pécsi Eszter Tanári Díj nemcsak tisztelgés az első magyar mérnöknő emléke előtt, de inspiráció is egyben minden középiskolás lány számára, hogy bátran válasszák a műszaki- és természettudományi pályákat”- mondta Pakucs János, aki ígéretet tett arra, hogy a tanárok munkájának elismerését jövőre is folytatni fogják.

Czigány Tibor rektor köszöntőjében a két új magyar Nobel-díjas kapcsán elmondta: ”Néhány hete Tóth Albert tanár úr és Kiss tanár úr neve még nem volt ismert. Ma pedig már  tudjuk, hogy a két Nobel-díjas sikerében meghatározó volt a két tanáregyéniség szerepe, akik őket a biológia és a fizika tudománya irányába terelték. Tanáraik nemcsak tudást adtak át, hanem a tanulás szeretetét is és az elhivatottságra, a kitartásra is nevelték őket. Ma tizenegy pedagógust köszöntünk, akik Karikó Katalin és Krausz Ferenc tanárainak méltó követői. Kalkuttai Szent Teréz, közismert nevén Teréz anya 1979-ben pont ezen a napon, október 17-én kapott béke Nobel-díjat. Egyik híres mondása nagyon illik ide: „Nem az számít, hogy mennyit adunk, hanem hogy mekkora szeretet fektetünk az adásba.” Azt hiszem, ez egy igazi pedagógusi hitvallás.”

Balatoni Katalin helyettes államtitkár köszöntőjében kihangsúlyozta: az elmúlt években egyre inkább szembesülünk azzal, hogy meghatározó lépések szükségesek annak érdekében, hogy a természettudományos területen a jövőben elegendő szakemberünk legyen gyermekeink tanítására, a tudományos ismeretek átadására. Kifejtette, hogy a kutatói pályán fontos a férfiakkal azonos lehetőségeket biztosítani nők számára, egyben örömét fejezte ki, hogy ma már anyaként sem lehetetlen helytállni a tudomány világában.

Csépe Valéria, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke történelmi visszatekintést adott a nők egyetemi oktatásban való részvételéről, az első női diplomásoktól az idei közgazdasági Nobel-díjas Claudia Goldinig, aki a nők gazdasági részvételének különböző aspektusairól írt kulcsfontosságú tanulmányainak elismeréseként kapta meg a díjat. A kérdésre, hogy akadály-e a tudományos pályán, ha valaki lánynak születik, a fejlett világban ma már egyértelműen nem a válasz. A tudományos pályához tehetség, szorgalom és jó tanárok kellenek. Az új magyar Nobel-díjasok itthon jártak iskolába, itt alapozták meg a tudásukat. Az ő példájuk is azt mutatja: meghatározó szerepe van annak, hogy a tanárok milyen munkát végeznek.

Az esemény résztvevőit ezt követően Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettes köszöntötte. A nők szerepének örvendetes változását az MTA Lendület programjával illusztrálta. 2009-ben az első nyertesek kizárólag férfiak voltak, idén a 19 támogatást elnyerő pályázó között 9 kutatónő volt. Az arány javul, de tovább kellene javítani. Karikó Katalint idézve felhívta a nők figyelmét arra, hogy a kutatói pályán nagyon fontos, hogy legyen önbizalmuk.

Hajnal Gabriella, a Klebensberg Központ elnöke az Innovációs Olimpia döntőjén szerzett élményeit osztotta meg a díjazottokkal. A fiatal, 16-18 éves innovátorok ötletei láttán arra a következtetésre jutott, hogy jó tanárok nélkül nem születhettek volna meg ezek a jövőbe mutató megoldások.” A pedagógusok egyik legfontosabb feladata megtalálni a tehetségeket és lehetővé tenni, hogy szárnyalhassanak”- mondta Hajnal Gabriella. A Klebensberg Központ elnöke kiemelte: ”Arra törekszenünk, hogy a középiskolai természettudományos fakultációk létszámtól függetlenül, akár néhány jelentkezővel is, de induljanak el, mert egyetlen egy matematikából, fizikából, kémiából vagy biológiából felvételizni szándékozó diákot sem veszíthetünk el.”

A díjátadó ünnepségen Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese „Hogyan legyél sikeres a Műegyetemen? címmel tartott előadást A rektorhelyettes tájékoztatást adott arról, milyen plusz pontokat ad a BME az új pontszámítási rendszerben, ismertette és elemezte a hallgatói sikeresség műegyetemi kulcstényezőit.

A díjakat Pakucs János és Czigány Tibor adta át az elismerésben részesített középiskolai tanároknak.

Drávucz Anita a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium matematika és fizika szakos mesterpedagógusa 2015 után idén másodszor is elnyerte ezt a díjat.

Nyolc év után újra elnyerte a Pécsi Eszter Tanári Díjat, ezek szerint nem csökkent a lelkesedése…

A lelkesedés még megvan. Hiszen megvan a legfontosabb hozzávaló, a nagyon jó diákok! A most végzett tanítványaim közül nagyon sokan jöttek a BME-re, az egész osztály kiváló csapat volt, ők fokozzák a lelkesedésem. Az elején nekünk, tanároknak kell motiválnunk őket, utána kialakul egy egészséges versenyszellem közöttük és már egymást motiválják, és ettől kezdve már nagyon jó dolgunk van, csak hagyni kell őket és learatni a babérokat.

Tanítványai közül volt, aki tudományos pályára lépett?

Még nem, az, hogy a mostaniak között lesz-e, nem tudom. Ami nagyon biztató, hogy az egyik diákom 9-esként megnyerte az Arany Dániel Matematikai Versenyt, ez komoly siker, hiszen a budapestiekkel nagyon nehéz versenyezni.

Tanárként mi a nehezebb feladat - mindenkinek megtanítani a matematikát vagy a fizikát azon a szinten, amin képes elsajátítani, vagy a tehetséges gyerekeket versenyekre felkészíteni?

Mindkettőnek megvan a maga szépsége és helyén kell kezelni mindkettőt, tehát az is cél, hogy eljuttassuk őket az érettségéig, a továbbtanulásig és teljesen más dimenzió, amikor versenyeztetjük a diákokat és sikereket érnek el. Az biztató, hogy az új osztályom diákjai nagyon lelkesek.

Czirók Adrienn a Budapesti Eötvös József Gimnázium matematika- és fizikatanára.

Talán ön érzékenyült el legjobban a díj átvételekor, volt ennek valami különleges oka? 

Nagyon sokáig otthon voltam a gyerekekkel és amikor a kicsi ovis lett akkor kezdtem el először részmunkaidőben tanítani egy zene tagozatos iskolában és csak 6 éve dolgozom az Eötvös József Gimnáziumban. Hihetetlenül nagy eredménynek tartom, hogy ennyi idő alatt ilyen komoly elismerést kaptam a munkámért, talán ez volt az oka az elérzékenyülésemnek is.  

Tanárként mi a nehezebb feladat mindenkinek megtanítani a matematikát vagy a fizikát azon a szinten, amin képes elsajátítani, vagy a tehetséges gyerekeket versenyekre felkészíteni?  

Nem lehet öszehasonlítani a kettőt, más kompetenciák, más módszerek kellenek hozzájuk. Mindkettőt szeretem, a zenetagozaton a természettudományok megszerettetése volt a fő cél, míg itt az Eötvösben úgy érzem magam, mint maci a mézesbödönben. Azért is mert az egyetem után rögtön itt szerettem volna dolgozni, de egy biztosító előbb válaszolt a jelentkezésemre. 

Az elmúlt hat év, ami az Eötvösben töltött eseményekben gazdag időszak volt a közoktatásban, hogyan élte meg ön mindezt?  

A tavalyi év nagyon nehéz volt, de amikor az ember bemegy a terembe és tanít, akkor annyira mindegy, hogy mi van az ajtón kívül. 

Mit tapasztalt az elmúlt hat évben változnak a diákok, a tudásuk, a hozzáállásuk a matemetikához, fizikához?   

Nagyon érződik rajtuk a COVID-os két év, amiben otthon tanultak. A digitális oktatás alatt az általános iskolák egészen különböző módszerekkel és hangsúlyokkal tanították a matematikát és a fizikát. Most nekünk nagyon körültekintőnek kell lenni, hogy szintre tudjuk hozni az egyébként nagyon magas pontszámmal felvett gyerekek tudását azért, hogy később ráépíthessük a középiskolai matematika nehezebb témaköreit. 

Hazánkban a tanulmányaikat a felsőoktatásban megkezdő diákoknak még a negyede sem választja a műszaki-és a természettudományi szakokat, és ezen belül különösen alacsony a nők száma. A lányok pályaválasztását vizsgáló tanulmányok egyik megállapítása, hogy a középiskolás lányok pályaválasztásában a családok mellett a pedagógusok hatása is jelentős.

KJ-DGy

Fotó: Geberle B.