A Műegyetem október 30-i szenátusi ülése megvitatta a Kulturális és Innovációs Minisztériummal folytatott tárgyalások helyzetét.

Előzmény: a 2023. május 22-i ülésén a Műegyetem Szenátusa felhatalmazást adott az intézmény  rektorának és kancellárjának tárgyalások lefolytatására a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, az egyetem működésimodell-fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a BME oktatási és kutatási eredményességének jövőbeli stratégiai irányairól.

A BME Szenátus tagjairól csoportkép készült az október 30-i ülés előtt.

A rektor és a kancellár az elmúlt öt hónapban a szenátusi üléseken adott tájékoztatást a tárgyalásokról, valamint szeptember 1-jén, a BME tanévnyitó vezetői értekezletén is beszámoltak a folyamatról. Verseghi-Nagy Miklós kancellár kezdeményezésére elindult az UniversiTea fórumok sorozata is, amelyen havonta találkozik az egyetem tágabb vezetői köre (mintegy 150 fő, egyetemi és kari vezetők, tanszékvezetők, kancellári igazgatók, a kari és egyetemi hallgatói képviselők, valamint a Szenátus tagjai) és a BME jövőjét érintő témákról van lehetőség kötetlen eszmecserére. Ezeken a fórumokon is megvitatták a résztvevők az egyetem jelenével és jövőjével kapcsolatos kérdéseket.

A Szenátus október 30-i ülésén Czigány Tibor rektor bejelentette, hogy az eddigi tárgyalódelegáció (Czigány Tibor mellett, Verseghi-Nagy Miklós kancellár, valamint Aszódi Attila, Charaf Hassan és Koltai Tamás dékánok) nyáron újabb két taggal (Bihari Péter oktatási rektorhelyettes, valamint Radácsi Kristóf az BME Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke), valamint ősszel Herczeg Leventével, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének BME tagszervezete elnökével bővült. A legutóbbi, október 13-i tárgyaláson a Kulturális és Innovációs Minisztériumot Hankó Balázs államtitkár, Varga-Bajusz Veronika helyettes államtitkár és Szántó Zoltán miniszteri tanácsadó képviselték.

Mint Czigány Tibor elmondta, „a fenntartó úgynevezett adatvezérelt ágazatirányítást” valósít meg. Erről Csák János miniszter is nyilatkozott, akit Czigány Tibor idézett: „Minden egyetemmel, legyen az modellváltott, állami vagy egyházi, folyamatos tárgyalásban vagyunk, és a követelményekhez igazítjuk a finanszírozást.”

A BME által kezdeményezett tárgyalások során a Minisztérium számos témakörben várja a BME következő hat évre vonatkozó fejlesztési céljainak mérőszámokkal, ún. indikátorokkal alátámasztott meghatározását. A célkitűzések indikátorokban mérhető vállalásaihoz kapcsolódhat többletfinanszírozás, hangzott el a Szenátus ülésén. Ilyen indikátorok: a hazai és a külföldi hallgatói létszám; a beiratkozott hallgatók lemorzsolódása; a hallgatók kredit előrehaladása; a vállalati kutatás-fejlesztésből, valamint a szellemi tulajdon hasznosításából származó bevételek; a hazai és közvetlen uniós forrásból származó pályázati bevételek; a szabadalmak és védjegybejelentések száma; a minőségi publikációk és hivatkozások száma; együttműködés a közoktatással és szakképzéssel; a KKV-k és startupok támogatása, valamint spinoff cégek létrehozása; a harmadik missziós vállalások (pl. társadalmi felzárkóztatás, határon túli kapcsolatok, ismeretterjesztés, kultúra terjesztése, családbarát kezdeményezések).

Czigány Tibor rektor hangsúlyozta, hogy a tárgyalások eddigi szakaszaiban a felek még nem érintették a célkitűzésekhez, indikátorokhoz kapcsolódó támogatási források mértékét. Czigány Tibor reményét fejezte ki, hogy a Horizont Európa és az Erasmus programokat érintő Európai Bizottság által életbe léptetett korlátozások hamarosan megszűnnek.  Hangsúlyozta, hogy az egyetem jövőjével kapcsolatos döntést csak azt követően tud hozni a BME, hogy a magyar egyetemek egy részére jelenleg vonatkozó korlátozás megszűnik és a fenntartóval folytatott tárgyalások minden részletre kiterjednek.

Verseghi-Nagy Miklós kancellár elmondta, a rektornak és kancellárnak adott májusi szenátusi felhatalmazás arra vonatkozott, hogy szeptember 30-ig legyenek ismertek azok a feltételek, amelyek alapján a BME Szenátusa döntést tud hozni a tárgyalások eredményeképpen előterjesztett javaslatról, de a tárgyalások még nem tartanak itt. Verseghi-Nagy Miklós hangsúlyozta, hogy a döntés hiánya is egyfajta döntés. Mint mondta, ez azért probléma, mert ebben az esetben a Szenátus jogköre csorbul, hiszen nem is kerül döntési helyzetbe.

Czigány Tibor rektor a Szenátus ülésén felhívta a figyelmet a BME érdekeit és értékeit szem előtt tartó kommunikáció felelősségére. Hangsúlyozta, hogy károsak a BME vélelmezett csődhelyzetével kapcsolatos híresztelések és azok is, amelyek szerint a Szenátus már idén, megfelelő előkészítés nélkül fog a modellváltásról szavazni. Felszólalásában a rektor arra kérte a Szenátus tagjait és rajtuk keresztül az egyetem közösségét, hogy tartózkodjanak mindenfajta álhír terjesztésétől és segítsék elő a megfontolt döntéshozatalt.

Az ülésen felszólaltak a karok dékánjai is. Közülük többen, az egyetem pénzügyi helyzetére való tekintettel,  a fenntartóval folytatott tárgyalások felgyorsítását kérték. Az ülésen véleményt nyilvánított még az EHK és a BME-FDSZ elnöke is.

A Szenátus az egyetem legfőbb döntéshozó szerve, szavazati jogú tagjai választás során kerülnek a testületbe. A tagok listája itt olvasható. A Szenátus honlapja itt, a Szenátus hangfelvétele itt érhető el (a hangfelvétel csak a BME belső hálózatáról nyitható meg).

Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság

Fotó: Geberle B.