A Magyar Nemzeti Bank támogatásával november 13-án első ízben rendezett workshopot a Műegyetem az Open Science kezdeményezés céljairól, elemeiről és eszköztáráról.

A Nyílt Tudomány segítségével a tudományos eredmények még szélesebb láthatósága és társadalmi hasznosulása érhető el.  Az esemény alkalmat adott a különböző egyetemek jó gyakorlatainak megosztására is. A workshopot Czigány Tibor rektor nyitotta meg, az eseményt összegző zárszót Verseghi-Nagy Miklós, a BME kancellárja mondta.

Köszöntőjében Czigány Tibor a BME rektora felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a BME Magyarország egyik kiemelkedő folyóiratkiadója, a 64 hazai felsőoktatási intézmény közül ezen a téren a legnagyobb. Az egyetem mind a 8 tudományos folyóirata Open Access kiadású, négy közülük impakt faktoros. „A mai rendezvény kiváló alkalom, hogy láttassuk magunkat, bemutassuk tevékenységünket, azt hogy hol tartunk és hogy a jó gyakorlatokat eltanuljuk a társegyetemektől. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy összefogjunk partnereinkkel és ezáltal is biztosított legyen a tudomány nyílt hozzáférése. Ez a mai esemény több projektünkhöz is kapcsolódik. Ilyen például a Magyar Nemzeti Bankkal folytatott együttműködésünk, vagy az EELISA tagságunk, amely 10 vezető európai műszaki egyetem összefogása. Ezeknek is kiemelt célja, hogy a nyílt tudomány programját általánossá tegye.”- mondta a rektor. Megnyitó beszédében megemlítette a nemrég közzétett publikációs és idézettségi egyetemi toplistákat is, és a meghívta a jelenlévőket november 22-i  a műegyetemi Horizon Europe Napra, ahol megismerhetik a Horizon Europe keretprogramhoz kapcsolódó sikeres műegyetemi kutatási programokat, fókusztémákat, valamint partnerintézményeinket. A rendezvény célja az EU felsőoktatást, kutatást és innovációt támogató programjainak széles körű megismertetése és  a műegyetemi sikerek bemutatása.

Levendovszky János a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese első előadóként felsorolta a BME Nyílt Tudomány stratégiájának pilléreit, a következők szerint: Digitális infrastruktúra, Open Access, Repozitóriumok, FAIR adatkezelés, Közösségi tudomány, Etikus tudományértékelés. A stratégia végrehajtásához horizontális szolgáltatások és motivációk tartoznak: „data stewart” szolgáltatások, „open science help desk”, etikai validálás, pályázati tanácsadás, open science képzések és díjak. Az előadás a fenti elemeket ismertette részletesebben, valamint szó volt az etikus tudományértékelés jelentőségéről is, és felhívta a figyelmet, hogy megjelentek az MTA ajánlásai a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésével kapcsolatban. Előadásának zárásaként a globális felelősségek rendszeréről is szólt, valamint az open science társadalmi hatásairól.

Schenk Borbála az európai térség Open Science irányairól és elvárásairól beszélt, kicsit kiterjesztve a szemléletet Magyarországon kívülre is. Kiemelte, hogy a kutatóknak eredményeik publikálására fontos odafigyelniük, hiszen akkor a leghasznosabb egy kutatás, ha minél szélesebb körben veszik hasznát a kutatók, az emberiség. Az Európai Bizottság elvárásai szerint már a részeredmények közlését is érdemes szem előtt tartani és az adatok tisztítására, valamint a publikálási folyamatra is érdemes figyelmet fordítani. Mindez magával hozhatja a kutatási teljesítmény értékelésének más alapokra helyezését is, és előtérbe kerül a kutatástámogatás fontossága. Látnunk kell azonban, hogy a Nyílt Tudomány nem egyszerűen egy kötelező európai bizottsági elvárás, hanem egy alakuló gyakorlat, mely sokszínűbbé teszi a kutatási gyakorlatot.

Fazekas-Paragh Judit az Open Science irányelvek implementálásáról beszélt a Debreceni Egyetem kutatási ökoszisztémájában. A Nyílt Tudományt esernyőmodell speciális gomba-ábrázolásával mutatta be, és kifejtette, hogy jobban is szereti ezt a hasonlatot, mert amiről beszélni szeretne, minden besorolható a gomba felépítése szerint. Külön említést tett a kihívásokról, ahol az intézményi, nemzeti, unios és globális irányelvek összhangját is kiemelte. Látványos ábrával mutatta be a Tervezési Ciklus, Projekt Ciklus, Publikációs Ciklus és Fenntarthatóság kapcsolatait a Globális Tudományos Közösséggel – hogyan jutunk el az ötlettől a végcélhoz. Részletesen elemezte a Debreceni Egyetem specialitásait, köztük kiemelve, hogy az egyetemen a munkát adat steward is segíti.

Száldobágyi Ádám adat steward a kutatási adatkezelésről beszélt részletesen, mely a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának (DEENK) sajátja. Kutatási adatkezelés tervet fogalmaztak meg az NKFIH és az Innovációs Hivatal kezdeményezésére 2021-ben. Egy felmérés szerint a kutatók nagy része érzékelt tudományterületi elvárást a kutatási adati publikálásával kapcsolatban. A Könyvtár a segítésükre stratégiai tervet dolgozott ki, melyben célul tűzték ki a kutatási adatok hosszú távú megőrzésének biztosítását. Az előadó részletesen beszámolt az Adattáruk munkájáról, melyből látható volt, hogy igény van az Adattárra, melyet az ezer feletti letöltések száma is mutat. Rendelkezésre bocsátanak a szolgáltatást támogató dokumentációkat és a felhasználókat a munkacsoport ajánlásai is segítik. A kutatói visszajelzések rendkívül pozitívak, mely ösztönzi a további munkát. Érdeklődésre tartanak számot a Könyvtár által szervezett meetupok, workshopok, szakmai kávéházak is, valamint kutatási adatkezelési PhD kurzust is létrehoztak.

Zaránd Gergely konkrét példákon keresztül mutatta be azt, hogy egyetemi világrangsorok készítői mennyire tartják fontosnak a publikációkat. Felhívta a figyelmet milyen veszélyeket rejt a publikációk számának növelése, azok minőségének megőrzése nélkül, szólt arról, hogy milyen veszélyeket rejtenek a predátor folyóiratok az Open Access terén. A Műegyetem kutatóinak a Multidisciplinary Digital Publishing Institute (MDPI) folyóiratokban közzétett publikációinak aránya 2019-ben növekedésnek indult, de tavaly óta 13% -os szinten megállt. Végezetül vázolta mivel segítheti az egyetem kutatóinak a minőségi Open Access publikációk megjelentetését.

Kurucz Erika Budapesti Corvinus Egyetem kutatásiadat-felelőse ismertette az egyetem Open Science gyakorlatát, az ebben a témában végzett belső felmérések eredményeit és az ebből levont tanulságokat. A kérdőíves válaszok szerint az egyetem kutatónak döntő többsége nem ellenzi kutatásai adatainak megosztását az Open Science kertében. Prezentációja végén összefoglalta a Corvinus nemzetközi kapcsolatait és beszámolt az Open Science-szel kapcsolatos egyetemi aktivitásokról.

Grad-Gyenge Anikó előadásában áttekintette a BME, a műszaki felsőoktatás speciális helyzetét az Open Science elveinek tekintetében, az egyetem Open Science stratégiájának elveit és irányait. Ismertette a BME Szellemitulajdon kezelési szabályzatának a publikációk nyílt vagy zárt módjára vonatkozó rendelkezéseit. A publikációk nyílt vagy zárt módjának, valamint a műszaki területen kiemelkedő jelentőségű műszaki alkotások és az Open Science különleges viszonyáról.

Marton József BME OMIKK főigazgatója a repozitóriumoknak a Nyílt Tudományban játszott szerepéről tartott előadást. A Műegyetem Digitális Archívuma az egyetem egységes intézményi repozitóriuma, melyet tudományos publikációk, disszertációk oktatási anyagok folyóiratok és levéltári és egyéb dokumentumok alkotnak, jelenleg 47 140 tételből áll. A 2013 utáni tudományos közlemények és publikációk között már 50%-os az Open Access aránya. A főigazgató elmondta, hogy az egyetemi repozitóriumot ruházták fel adatrepozitóriumi képességekkel, hogy a tudományos kutatások során keletkezett kutatási adatok hosszú távú tárolása megvalósuljon a biztosítja a BME-n.

A rendezvény zárásaként Verseghi-Nagy Miklós kancellár szólt a jelenlévőkhöz. Megköszönte a hallgatóság kitartását és reményét fejezte ki, hogy az itt elhangzott jó gyakorlatokat hasznosítani tudják majd az egyetemek. Kiemelte az együttműködés további erősítésének fontosságát, remélve, hogy a következő workshop munkájába más egyetemek is bekapcsolódnak majd.

A rendezvény moderátora Benkó Rita a BME Rektori Kabinetének tudományos ügyekért felelős ügyvivő szakértője volt.

BR-KJ

Fotó: Geberle B.