Csodák kertje projekt - kerekasztalra kerültek a tanulságok

A Csodák kertje projekt alkotói, a BME oktatói és Újbuda Önkormányzata képviselője folytattak kerekasztal-beszélgetést a csapadékvízgazdálkodás lehetőségeiről a Műegyetemen.

A 2023. április 24-én Újbuda Önkormányzatának kreativitásmenedzsment platformja, az Insert és a BME által közösen meghirdetett Csodák kertje pályázatra a Műegyetem kampuszának északi, 1904 és 1911 között épült részének kertjébe vártak terveket, ötleteket, leendő installációkat vagy eseményjavaslatokat. A felhívásra összesen 5 pályamű érkezett, amelyek közül végül 2 pályázatot támogatott a szakmai zsűri.

Az egyikben „Tudás tava” címmel (Bendicskó Laura, Tóth Bence és Moharos Viktor munkája) egy tó ötletét vetették fel a pályázók a Műegyetem K épülete mögötti kertrészben, a másik pályamunkában „Körkút” néven (Szlovicsák Zita Margit, Szlovicsák Anna Mária, Baranyi Judit Ilona és Temesvári Bence munkája) egy olyan kutat képzeltek el az alkotók, amely összegyűjti és hasznosítja a kampusz területén hulló esővizet.

Mindkét installáció sok érdeklődőt vonzott és felhívta a figyelmet a vízgazdálkodás lehetőségeire a BME kampuszának területén.

A tervek a rendkívüli közönségsiker mellett elindítottak egy interdiszciplináris, karokon átívelő párbeszédet is: a győztes pályaművekben felvetett lehetőségek és megvalósítási nehézségek meg- és kibeszélésére a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK) Szociológia és Kommunikáció Tanszéke november 17-én kerekasztal-beszélgetést szervezett.

A BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszéke kerekasztal-beszélgetésének résztvevői: 

  • Bendicskó Laura és Tóth Bence – alkotók: Tudás tava projekt
  • Szlovicsák Zita Margit és Szlovicsák Anna Mária – alkotók: Körkút projekt
  • Alföldi György (dékán, egyetemi tanár) és Lassu Péter (tanársegéd, Rajzi és Formaismereti Tanszék) BME Építészmérnöki kar (BME ÉPK)
  • Horváth-Varga Laura (doktorjelölt, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék) és Buzás Kálmán (címzetes egyetemi tanár, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék) BME Építőmérnöki kar (BME ÉMK)
  • Dőry Fruzsina - építész tervező, Beruházási és Műszaki Osztály, BME Vagyongazdálkodási Igazgatóság
  • Grigor Zsuzsanna - Újbudai Önkormányzat

 

A kerekasztal-beszélgetés moderátora:

  • Fiáth Henrietta egyetemi tanársegéd, Szociológia és Kommunikáció Tanszék, BME GTK

A beszélgetésen a nyertes pályamunkák alkotói mellett részt vett Lassu Péter építész is, akinek kiemelkedő szerepe volt a pályázatok elbírálásában és a nyertes alkotók mentorálásában. A beszélgetésben aktívan részt vett Alföldi György urbanista, a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) dékánja, aki már egy ideje szívén viseli a K épület és a kampusz vízgazdálkodásának ügyét; mellettük Horváth-Varga Laura és Buzás Kálmán, akik csapadékvízgazdálkodás témakörben oktatnak a BME Építőmérnöki Karán; illetve Dőry Fruzsina, aki eredetileg építész végzettségű, és jelenleg a BME Vagyongazdálkodási Igazgatóságának delegáltjaként a kampusz mostani megoldásairól és a beruházások lehetőségeiről is tudott nyilatkozni. Az Újbudai Önkormányzat álláspontját pedig delegáltjuk, Grigor Zsuzsanna képviselte, aki a testület által látott jó gyakorlatokról is beszámolt a hallgatóságnak.

 

Bendicskó Laura a „Tudás tava” ötletről elmondta, 2023. szeptember 2-án, a Bartók Feszt’ keretében a projekt egy installáció formájában valósult meg az elképzelt tó területén: faoszlopokra kifeszített madzagok csigavonalú útvonalat jelöltek ki, emellett a madzagok tartották azt a 40 tablót, amelyek többek között a vízgazdálkodás szükségességét, történetét, lehetőségeit és új megközelítéseit mutatták be a közönségnek. A csigavonal egy csaptól indult, amely a tudás forrásának és cseppenként felépülő jellegének szimbóluma volt. A csigavonal örvényének centrumában a BME K épületének makettje állt, amelynek szomszédságában egyszer létrejöhet a Tudás tava.

Szlovicsák Zita Margit és Szlovicsák Anna Mária is ismertették a közönséggel a „Körkút” című pályamunkájuk részleteit és köztéri bútorterveiket. A Körkút pályázat továbbfejlesztett négy terve pedig négy tablón és maketten keresztül mutatta be a tervek célját és lényegét: a Körkút körforgásos ivókutat, a BiCycle ivókutat bicikli tárolóval, az ODÚ esőgyűjtő védőtetőt kávéautomatával, valamint a Cycle ivókutat paddal.

Az ötleteik kidolgozását megelőzte egy igényfelmérés, emellett bemutatták azt is, milyen formai kialakítást és anyagválasztásokat képzeltek el a négy tervükhöz. Horváth-Varga Laura az ötletek nagy innovativitása mellett kifejtette, hogy egy-egy ilyen objektumnak fontos szerepe lehet a csapadékvízgazdálkodás fontosságának kommunikációjában, valamint a vízkörforgással kapcsolatos edukációban. Buzás Kálmánnal egyetértésben kiemelték, hogy az esővíz ivóvízzé alakítása nehéz, rendkívül költséges, állandó monitorozást és engedélyezést igénylő feladat. Lassu Péter szintén a tervek edukációs szerepét emelte ki. A zsűri tagjaként pozitívan értékelte, hogy az alkotók egy olyan problémára irányítják rá a figyelmet a kampusz területén, ami kevesekben tudatosul. Egy vonzó, érdekes tereptárgy ugyanis képes arra, hogy felkeltse a hallgatók és a közterület minden használójának érdeklődését, és játékosan hívja fel a figyelmet egy fontos fenntarthatósági kérdésre: mégpedig arra, hogy az esővíz érték.

Grigor Zsuzsanna a tóval és a köztéri bútortervekkel kapcsolatban megosztotta az Újbudai Önkormányzatnál tapasztaltakat: nagy igény van az ivókutakra és a biciklitárolókra. Az önkormányzat komoly hangsúlyt fektet a tájékoztatásra és az edukálásra, például a lakossági esővízgyűjtő programban 300-350 literes tartályokra lehetett és lehet pályázni magánszemélyeknek. Az önkormányzat ilyen tartályokat telepített óvodákba is, ahol a gyerekek nagyon korán megtanulják, mit jelent a csapadékvízgazdálkodás, és jó gyakorlati példaként ebből öntözik a virágágyásokat. A rendszer előnye, hogy egyszerű, minimális karbantartást igényel, és sokat segíthet az ingadozó vízellátás kiegyenlítésében. Az önkormányzat ilyen típusú kiegyenlítésre törekszik az utak, a közterek és a zöldterületek kapcsán is.

„Az Insert pályázati felhívására az egyetem különböző képzéseiről, karairól érkező hallgatókból és oktatókból álló csapatok jelentkezését várták – így katalizálva az egyes csoportok közötti kommunikációt. Már ez a mostani beszélgetés is egy fontos mérföldkő: különböző karok hallgatói és oktatói, a Kancellária képviselője, és a helyi, kerületi önkormányzat egy asztalhoz ült, és nézőpontokat ütköztetve vitathatta meg a BME kampusz csapadékvízgazdálkodásának lehetőségeit, jövőbe mutató irányait. Fontos, hogy a Műegyetem, mint a hazai mérnökök legfontosabb képzési helye, mind gondolkodásmódjában, mind pedig a hozzá rendelt cselekvési tervben innovatív és fenntartható megoldásokat alkalmazzon, és így is példát mutasson más intézményeknek is” – summázta a kerekasztal-beszélgetés szervezője, Fiáth Henrietta, a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatója.

 

FH-Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság – TZS

Fotó: Geberle B.