Akadémiai támogatással Németországból és az Egyesült Államokból két vendégprofesszor kapcsolódik be a műegyetemi kutatásokba.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatásával 2024-ben összesen 14 elismert, nemzetközi tudományos körökben is kiemelkedő külföldi kutató professzor érkezik Magyarországra, közülük kettő a Műegyetemre, hogy bekapcsolódjon a BME-n zajló kutatómunkába.

Az Akadémia által kezdeményezett program célja, hogy erősítse a hazai felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és kutatóközpontok nemzetközi versenyképességét azáltal, hogy külföldi vendégprofesszorok intézményi jelenlétét támogatja. A felhívásra a bölcsészet- és társadalomtudományok, az élettudományok, valamint a matematikai és természettudományok területeiről is érkeztek pályázatok. Ezeket a tudományterületek szakértőiből álló 12 tagú zsűri véleményezte, majd javaslatot tett az MTA főtitkárának a pályázatok kiválósági rangsorára. A programra 100 millió forint támogatási összeg állt rendelkezésre: az egyes intézmények 4,7 millió forinttól 9 millió forintig terjedő támogatásban részesülnek.

A kezdeményezésnek köszönhetően 10 hazai intézmény14 vendégkutató professzort fogad az Egyesült Államokból, Németországból, Indiából, az Egyesült Királyságból, Ausztriából, Spanyolországból, Horvátországból, Argentínából, valamint Finnországból.

Az MTA 2024-es pályázata keretében a Műegyetemre érkező vendégprofesszorok és fogadóik:

Charles Toth, az egyesült államokbeli Ohio State University kutatóprofesszora, a BME Tiszteletbeli Doktora

A magyarországi születésű szakember a fotogrammetria, a távérzékelés, a geomatika, a szenzorok, a navigáció́, a pontfelhő-alapú adatnyerési technológiák és a mobil térképező rendszerek nemzetközileg elismert szaktekintélye.

Pályafutása elején kulcsszerepet játszott az első mobil térképezési rendszer (MMS) – a GPS egyik első polgári alkalmazása – koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában. Az MMS egyik alapító atyjaként tartják számon, világszerte elismerik az MMS-technológia és alkalmazásai fejlesztéséhez való hozzájárulásáért. Az elmúlt 25 évben egyike volt annak a három nemzetközi vezetőnek, akik a Nemzetközi Mobil Térképezési Technológiai Szimpóziumot (MMT) szervezték, amely a navigációs és képalkotási technológiák fejlesztésére, valamint ezek digitális térképezésben, városmodellezésben, vészhelyzeti reagálásban, pilóta nélküli járművekben, precíziós gazdálkodásban, személyi navigációban, beltéri navigációban stb. történő alkalmazására összpontosít.

Az 1990-es évek végén ő vezette az OSU csapatát az Airborne Integrated Mapping System (AIMS) projektben, amely a világon elsőként adott át teljesen digitális, közvetlenül georeferált, nagy pontosságú légi térképezési rendszer prototípust, amely a GPS és az inerciális navigációs egység (IMU) szoros integrációján alapul. Ezt követően jelentős kutatási eredményeket ért el a távérzékelési platformok közvetlen georeferálásában, bevezetve a GPS/IMU-alapú szenzororientációt a térképező közösségbe, és általában neki tulajdonítják a „közvetlen és közvetett georeferálás” kifejezések megalkotását.

Korai szószólója volt annak, hogy a komplex térinformatikai adatokat (például terepmodelleket és képeket) a járműnavigáció támogatására is alkalmazzák. E téren tett erőfeszítései nagyban hozzájárultak az autonóm járműtechnológiák gyors fejlődéséhez.

Számos prototípusrendszert tervezett és fejlesztett a térképezés és navigáció területén végzett kutatáshoz, beleértve a különböző hátizsákos navigációs és térképezési rendszereket a leszerelt harci és vészhelyzeti egységek támogatására; a beltéri navigációt és térképezést, valamint az együttműködő navigáció fejlesztését támogató mobil platformokat. Több terepi mérést és vizsgálatot vezetett a prototípusrendszerek teljesítményének értékelésére más kutatócsoportokkal együttműködve.

Charles Toth az elmúlt három évtizedben jelentős és szoros együttműködést alakított ki a BME ÉMK-val, a kar 10 munkatársa és doktorandusza kutatott legalább 6 hónapot vezetése alatt az Ohio State University-n. A BME ÉMK Fotogrammetria és Térinformatika Tanszéken a pontfelhő-alapú adatnyerési és adatfeldolgozási technológiák már bő két évtizede központi kutatási témának számítanak, már számos doktori fokozat és nívós publikáció született a területen. Jelenleg 3 doktorandusz dolgozik hasonló témákon, illetve egy szenior kutató MTA-doktori disszertációjának is ez az alapja. Charles Toth segítségével a BME ÉMK tanszéke nemzetközi szinten élvonalbeli kutatásokat folytathat, támogatása nagy lendületet ad a tanszéki kollégák munkájának.

A hagyományos, digitális föld szemlélettel ellentétben a nagy pontosságú és részletességű pontfelhők mérnöki alkalmazások széles spektrumát szolgálják ki, a mesterséges intelligencia alkalmazásával a feldolgozási módszerek világszinten új lendületet vettek. A kutatók tervezetten olyan algoritmusokat és munkafolyamatokat fognak kidolgozni, amelyek segítségével nagy mennyiségű adat automatikus feldolgozása történhet meg optimális erőforrás-felhasználással. Elsősorban adott alkalmazási terület szempontjából olyan érdekes objektumok (például utak, építményelemek, járművek stb.) szegmentálása, osztályozása a cél, amelyek bemenetként szolgálnak további alkalmazásokhoz (például járműdinamikai szimulációk, BIM-alkalmazások stb).

Christian Müller, a németországi Freie Universität Berlin professzora

A hattagú gyűrűs foszforvegyületek kiemelkedő kutatója. Az ő tudásával és közvetlen útmutatásainak felhasználásával a BME VBK Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék kutatói egy új, stabil, kétértékű szenet tartalmazó, hattagú ciklikus foszfinokarbént állítanak elő. Az előállítandó karbén tulajdonságai a hattagú gyűrűs szerkezet miatt számottevően helyettesítők, változtatásával pedig finomhangolhatóan módosulnak az ismert karbénekhez képest. Így a terméket ligandumként felhasználva komplexeik katalitikus tulajdonságai (lásd például 2005-ös kémiai Nobel-díj) változtathatók. A közös kutatómunka lehetőséget nyújt kumulált szemináriumsorozat megtartására is a foszforkémia témakörében, amelyet a Műegyetem oktatói és hallgatói mellett az ELTE, illetve a HUN-REN TTK érdeklődő kutatói is látogathatnak.

Christian Müller egyetemistaként a Deutsche Akademische Austauschdienst (DAAD) IAS ösztöndíjasa volt a Michigan University intézményében Ann Arborban. A Bielefeld University-n szerezte meg kémiai diplomáját, majd a PhD-fokozatot. Elnyerte a Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG) ösztöndíját, dolgozott a Rochesteri Egyetemen New Yorkban, az Amszterdami Egyetemen Hollandiában, majd az Eindhoveni Műszaki Egyetemen, ahol 2004-ben kinevezték adjunktusnak. 2012 januárjában a Freie Universität Berlin professzora lett szervetlen kémia témában.

Az akadémiai program keretében Magyarországra érkező vendégprofesszorok teljes névsora az alábbi MTA hírben olvasható.

TZS-KJ mta.hu nyomán

Fotók forrása: Ohio State University, Freie Universität Berlin