Egy teljes napra mérnökök és kutatók bőrébe bújhatnak azok a továbbtanulás előtt álló ifjú hölgyek, akik ellátogatnak a BME-re a Lányok Napja tavaszi rendezvényén.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idén is csatlakozik a Lányok Napja országos pályaorientációs kezdeményezéshez. 2024. április 25-én (csütörtökön) a BME hat kara is várja a mérnöki, műszaki, természettudományi és informatikai területek iránt érdeklődőket. Az előzetes jelentkezés során már több mint 300 lány regisztrált a műegyetemi programokra, ám korlátozott számban még vannak szabad helyek az egyes programelemekre.

Az lehetsz, ami csak lenni szeretnél

A BME idén is több olyan interaktív és gyakorlatközpontú programot kínál a Lányok Napján, ahol az ifjú hölgyek megismerhetik, mivel foglalkoznak azok a mérnökök, kutatók, akik az adott területet választották továbbtanuláskor. A repertoár része többek között terepgyakorlat és kulisszák mögötti hídmustra a Petőfi hídnál, de a résztvevők a műegyetemi „boszorkánykonyhában” megtudhatják azt is, mi mindent lehet készíteni egy „csipetnyi” betonból. Fény derül majd arra is, hogy anyagtudományi szemszögből miért süllyedt el a Titanic, pontosan milyen hatással van a klímaváltozás az életünkre, és mitől „csodaanyag” manapság a polimer kompozit. Újból megnyílnak a látogatók előtt a vegyészlaborok és az oktatóreaktor, lesznek biotechnológiai előadások, amelyeken a gyógyszergyártás mellett a kozmetikai iparról is szó lesz. Nem maradhat ki a kínálatból a mesterséges intelligencia sem, amely ezúttal a látogatók hangjából szűr ki fontos információkat. A lányok beleshetnek a BME high-tech laborjaiba, saját szemükkel láthatják a kiterjesztett valóságot, szimulátorban próbálhatják ki, hogyan lehet irányítani a vasúti közlekedést, megtervezhetik a jövő városát, miközben kapnak egy kis gyorstalpalót a légiforgalom irányításából is.

Intézményi prioritás: minél több lányoknak szóló pályaorientációs programra van szükség

A Műegyetem már a kezdetektől csatlakozott a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) Lányok Napja kezdeményezéséhez, és elkötelezett az iránt, hogy minél fiatalabb korban megismertesse a lányokat a STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) területekhez közel álló képzésekkel és karrierlehetőségekkel.

Az intézmény Tehetségsegítő Tanácsa a Nemzeti Tehetség Program támogatásával jelenleg is aktív kommunikációs kampányt folytat, amelynek célja a Műegyetem középiskolásoknak kínált programjainak népszerűsítése, szakmai beszámolók, módszertan és eredmények közlése.

A BME Szenátusa 2021 decemberében hosszas előkészületek után elfogadta a BME Gender Equality Plan 2022-2025 (BME GEP), magyarul Nemek Közötti Egyenlőségi Terv 2022-2025 dokumentumot, amellyel megerősíti elkötelezettségét a nők tudományos és kutatói szerepvállalásának támogatásában.

Egyre több lány választja a BME képzéseit

Részben a BME széleskörű, folyamatosan új szakokkal bővülő képzési kínálatának, részben pedig a műegyetemi kezdeményezésű pályaorientációs, valamint a STEM területeket népszerűsítő tevékenységeknek is köszönhetően a női hallgatók aránya fokozatosan bővül minden karon és szakterületen. A BME-n tanuló hallgatók között a nők aránya 2021-re meghaladta a 34%-ot, és ez az arány azóta is stabilan jellemzi az egyetemi hallgatói összetételt. Három karon (Építészmérnöki Kar, Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar) a lányok aránya meghaladta az 50%-ot. Az Építészmérnöki Karon már 2020 óta 3:2 arányban alakul a nemek száma a lányok javára, és továbbra is egyre több hölgy választja a kar képzéseit. Körülbelül minden harmadik hallgató lány a Természettudományi Karon, minden negyedik tanuló az Építőmérnöki Karon, és évről évre egyre több női hallgató dönt a közlekedés-, a jármű-, a gépész-, a villamosmérnöki és mérnök-informatikus szakok mellett is.

Műegyetemen végzett női példaképek

A Műegyetem kiemelten fontosnak tartja, hogy az intézményben végzett, a STEM területek valamelyikén sikeres karriert építő női példaképeket is bemutasson a pályaválasztás előtt álló korosztálynak, segítve ezzel továbbtanuláskor meghozott döntésüket.

A BME-n szerzett építőmérnök diplomát Hanák Tímea, Európa első hídmestere, aki mindössze 27 éves volt, amikor felkérték rá, hogy hídmesterként felügyelje Magyarország leghosszabb hídja, a 88 méter magas Köröshegyi völgyhíd mindennapi zavartalan működését.

Többek között közlekedésmérnökként végzett a Műegyetemen Somogyi Rita, aki jelenleg az osztrák légiforgalmi irányítás technológiai stratégiájának gondozásáért felelős fejlesztőmérnök. Korábban a Hungaro Control projektmenedzsere, majd osztályvezetője volt, ezt követően operatív vezetőként az Asura Technologies gyors növekedését támogatta. Több intézményi képzést is sikeresen teljesített, így a szakfordítói és tolmácsképzést, a gazdasági mérnökképzést, illetve közlekedéstudományokból doktori címet szerzett.

Saját pincéjét és borászatát igazgatja Csetvei Krisztina, a móri Csetvei Pincészet alapítója és vezetője, a BME egykori műszaki menedzser hallgatója, aki ráadásként még az MBA képzést is elvégezte.

Női kutatói példaképek a Műegyetemen

A BME kiemelten fontosnak tartja, hogy bemutassa a fiataloknak az akadémiai karrierben, kutatói pályában rejlő perspektívákat is. A Műegyetemen dolgozó kutatónőket több saját kezdeményezésű programmal is támogatja, ösztönzi szerepvállalásukat a tudományos életben, kutatásokban és publikációkban.

A pályaválasztás előtt álló fiatal lányok több programon is találkozhatnak a BME-n tudományos karriert építő női kutatókkal, többük életpályája jó példa arra, hogy akadémiai berkekben is lehetnek sikeresek a hölgyek.

Innovatív biomechanikai vizsgálatokkal foglalkozik az eredetileg építőmérnökként diplomázott Kiss Rita, aki 2021-ben az alapkutatásokban elért eredményeiért MTA Akadémiai Díjat, míg az innovációs tevékenységéért Gábor Dénes-díjat kapott.

Az MTA Lendület program nyerteseként kutatócsoportot alapított és 2022-ben Gábor Dénes-díjjal is kitüntették Toldy Andrea vegyészmérnök kutatót, aki a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” díjat is elsők között nyerte el.

Rencz Márta első nőként, ráadásul villamosmérnök szakemberként kapta meg a gépészmérnököket tömörítő amerikai szervezet, az ASME (American Society of Mechanical Engineers) egyik rangos díját, az „Allan Kraus Thermal Management Medalt”.

2021-ben a biztonságos és hatékony gyógyszergyártás terén folytatott kutatásaiért „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” díjat nyert Pataki Hajnalka vegyészmérnök.

Több alkalommal is intézményünk kollégáját tüntették ki a „Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal”. 2016-ban Kózelné Székely Edit Éva biomérnök, 2019-ben Bálint Erika vegyészmérnök és Cséfalvay Edit környezetmérnök, 2020-ban Balogh-Weiser Diána vegyészmérnök, 2021-ben Majorosné Lublóy Éva építőmérnök, 2022-ben Oláh Julianna vegyészmérnök kapta a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) szakmai elismerését.

A BME Lányok napja rendezvénye a Nemzeti Tehetség Program támogatásával a "Lányok a középpontban - Komplex középiskolai pályaorientációs és szakmai programok a Műegyetemen" (NTP-STEM-23-0015) című pályázat keretében valósul meg.

A Műegyetem Lányok napi programjairól ebben a cikkben olvashat.

TZS-KJ