A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2016 óta történelmi emlékhely, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc fővárosi bölcsője. Az idei Emlékhelyek Napján nemrégiben elhunyt egykori mérnökhallgatójára, az egyetem '56-os történetének átélőjére és krónikására emlékezünk.
id. Frivaldszky János 1936-ban született. 1960-ban szerzett mérnöki oklevelet a Műegyetemen. Szakmai pályafutása során szerkezeti és statikai tervezéssel, valamint gyártmányfejlesztéssel egyaránt foglalkozott. 1992-es nyugdíjba vonulásáig közel tucatnyi tervezővállalatnál dolgozott hosszabb-rövidebb ideig. Magántervezői és szakértői tevékenysége is több évtizedet ölelt fel. Mint az 1956-os műegyetemi forradalmi események szemtanúja, mindig foglalkoztatta, mi történt valójában azokban a napokban Alma Materében. Az 50. évfordulóra jelent meg első könyve a témával kapcsolatban, az utolsót 2017-ben adták ki. 2024. február 29-én hunyt el, a Farkasréti temetőben nyugszik.
|
|
id. Frivaldszky János: Ötvenhat lelke Kairosz Kiadó, 2008
„Egyszerre volt annyira ünnepi, mint egy esküvő vagy egy karácsony […] egyszerre volt annyira izgalmas, mint egy kalandregény, amelyben a következő pillanatban bármi megtörténhet.” Az ötvenhatos forradalomról igen sok kötet jelent meg az ötvenedik évfordulóra és azóta is. Kronológiák, visszaemlékezések, tanulmányok tárták fel igen részletesen eseménytörténetét, vizsgálták, hogy mely személyek és csoportok voltak a főszereplői, kik a forradalom mai örökösei. E kötet is hasonló kérdésköröket szemrevételez: léteznek-e egyáltalán ötvenhatnak örökösei, mit hozott ez a forradalom a világnak? A szerző, aki egyszerre ötvenhat szemtanúja és krónikása is, hiteles képet fest könyvében magáról a forradalomról, s képes objektív értékelését adni az azóta eltelt évtizedek ötvenhattal kapcsolatos történéseinek.
|
|
|
id. Frivaldszky János: A Műegyetem nemzetőrparancsnoka Marián István Logod Bt., 2013
„Vitatott személyként halt meg, akire pedig 1956-ban vitathatatlan egységben nézett fel a fiatalság.” Marián István páncélos alezredes a forradalom fontos, megkerülhetetlen szereplője volt. Olyan személy, aki a forradalom bölcsőjének, a Műegyetemnek oktatójaként és az ifjúság eszméinek támogatójaként az események középpontjába került, azok vonatkozási pontjává vált. Az író így vallott erről a művéről: „Amikor most róla írok, még él bennem ’56-nak az a hagyatéka, amelynek révén az emberek eggyé tudtak válni a másikkal, akármilyen távol is álltak egymástól. Így értették meg nemcsak saját személyiségüket, de a másikét is. Így tudtam megérteni keresztényként én is őt, a hajdani meggyőződéses kommunistát.”
|
|
|
id. Frivaldszky János: A Petőfi Sándor Első Egyetemi Nemzetőr Ezred megalakulása Logod Bt., 2017
„A diákok nem is vártak parancsra, saját elhatározásukból nemzetőröknek kezdték nevezni alakulataikat.” Az 1956-os forradalmat elindító műegyetemisták önszervező rendfenntartó és katonai tevékenységéről szól ez a monografikus mű. Bemutatja, hogy a forradalom alatt a fiatalok kezdeményezésére és a hozzájuk csatlakozó katonákból létrejövő Petőfi-ezred hatósugara és szervezete a Műegyetemen kívülre is messzire kiterjedt, amellyel a tudományos irodalom eddig nem foglalkozott. A rendkívül adatgazdag kötet a szerző hatodik ötvenhatos tárgyú kötete.
|
|
|
id. Frivaldszky János: Ötvenhat műegyetemistái. Ének a lyukas zászlóról Kráter Műhely Egyesület, 2006
„A Műegyetemen kialakult közösség-élmény még a börtönben is megmaradt […] Erre a kívül állók is felfigyeltek.” A forradalom igaz története a szemtanúk és résztvevők elbeszélései alapján - napról-napra, percről-percre. A könyv hitelessége, őszintesége egyszerre hátborzongató és példamutató. Frivaldszky János gondosan összeválogatta és bemutatja azokat a forrásokat, adatokat, visszaemlékezéseket, amelyek a műegyetemisták tetteivel, mozgásával, későbbi sorsával kapcsolatban álltak: a Forradalmat közvetlenül megelőző időktől a kádári rendszer megtorló, bosszúálló időszakát is beleértve. A kivételes dokumentumgyűjtemény jobban használható minden korábbi tematikus kiadványnál, bátran ajánljuk a történelmünk iránt érdeklődő ifjabb nemzedékeknek is.
|
|
|
id. Frivaldszky János: A jövő mérnökei. A forradalmi nemzedék naplókban, interjúkban, visszaemlékezésekben, dokumentumokban. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2017
A kötet eddig ismeretlen vagy kevésbé köztudatba került naplók, interjúk, visszaemlékezések, dokumentumok fotókkal kiegészített gyűjteménye, amely a mai kor bármely olvasójához, legfőképpen természetesen a mai műegyetemistákhoz szól. Azért is hozzájuk, mert e kötetben nem annyira a nemzetőr műegyetemistákra vetül a fény, hanem azokra, akik a forradalom eseményeiben egy ígéretes jövő kezdetét élték meg, amely egy, a szocializmus és a kapitalizmus hibái által nem terhelt társadalom felé mutat. S olyan feladatokat vállaltak el ennek érdekében, amelyek valóban méltók mérnökemberekhez. Ezáltal bemutatható ötvenhatnak az intézményteremtő volta is, amely valóságos volt, akkor is, ha a szovjet tankok a forradalommal együtt eltiporták.
|
