2023. április 13.
Az MNB-BME együttműködés keretében működő Digitalizáció, mesterséges intelligencia és adatkorszak műhelyben folyó munkáról beszélgettünk Szakadát Istvánnal és Magyar Gáborral.
A 2019 óta működő Digitalizáció, mesterséges intelligencia és adatkorszak műhely célja, hogy kutassa az új technológiák gazdasági és társadalmi hatásait, a digitális transzformáció és a gazdasági verseny összefüggéseit és megállapítsa, hogy hol és milyen lehetőségek rejlenek ebben a pénzügyi világ számára. A műhely kutatási repertoárjában megjelennek a pénzügyi világ digitális fejlődését egyre inkább meghatározó területek, mint a FinTech, vagy a digitális jegybankpénz, valamint a fejlődés szempontjából kiemelt technológiák is, mint a blockchain, vagy akár a mesterséges intelligencia. Az eddigi tapasztalatokról, a most folyó munkáról és a jövő terveiről beszélgettünk Szakadát Istvánnal, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Szociológiai és Kommunikációs Tanszékének egyetemi docensével és Magyar Gáborral, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének egyetemi docensével, a Digi műhely kutatóival.
Hogyan indult a MNB-vel közös Digi műhely projekt?
Szakadát István: Matolcsy György jegybank elnök úr 2018. december 8-án tartott előadást a Műegyetemen, ezt követően egy kötetlen beszélgetés során merült fel az ötlet, hogyan lehetne a digitalizálódó világban együtt dolgozni.
Magyar Gábor: A Digi műhely indulásakor mi egy nagyon határozott, erős partnert kaptunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) digitalizációért felelős területét, velük az első pillanattól tökéletesen megértettük egymást.
Szakadát István: Az első megbeszélések egyikén tette fel a kérdést az egyik bankos kolléga, hogy ebben a rohamosan digitalizálódó, emberi kontaktusokat szinte teljesen nélkülöző világban hogyan lehet majd megőrizni a banki tevékenység lényegét, a bizalmat? Megkapó volt maga a kérdésfeltevés, szakbarbárságtól mentes, érzékenységről tanúbizonyságot tevő tiszta vízió volt. A bank bizalmi intézmény, és most mi együtt keressük a megoldást, hogyan maradhat a bizalmi iparnak ugyanolyan fontos szereplője a jövőben, mint korábban volt.
Hogyan választották ki a kutatási-együttműködési témákat?
Magyar Gábor: A témaválasztást mi indítottuk, először mi adtunk ötleteket. Természetes, hogy ezek a gondolatok az interakcióink során erősen átalakultak. Rengeteg személyes megbeszélést folytattunk, ahol mindkét fél kifejtette a véleményét.
Szakadát István: Az együttműködési megállapodásunk három évre szól, de a munkatervet évenként fogadjuk el. Az ötleteken közösen dolgozunk, két-három hónap intenzív munka után jut az anyag a döntéshozó Irányító Bizottság elé. Az idei tervünk már tavaly elfogadásra került. A sikeres projekteket továbbvisszük a következő évre, miközben új ötletekre is folyamatosan nyitottak maradunk.
Az MNB a műhely fontos oktatási céljaként határozta meg, hogy növelje a BME-s diákok, különösen a mérnökképzések hallgatóinak pénzügyi tudatosságát és hogy a hagyományos ismereteken túl, megismertesse őket az új pénzügyi technológiákkal is.
Magyar Gábor: A műhely eredményeit oktatóink beépítik a tantárgyaikba. Mindig így volt ez, valós problémák megoldásában veszünk részt, s amit közben tanulunk, továbbadjuk a hallgatóknak. Talán kicsit meglepő, de az, hogy legyen nálunk az egyetemen Fintech-kel foglalkozó önálló tantárgy, az ő ötletük volt. Azóta már megvalósítottuk, ez a Pénzügyi technológiák (FinTech) alapjai. A tantárgy oktatása a BME és az MNB kooperációjában zajlik.
Hogyan működik a műhely?
Magyar Gábor: Külön fizikai tere, helye nincs a műhelynek, heti rendszerességgel vannak státuszmeetingek, kéthetente, havonta ellátogatunk az MNB-be, általában ott találkozunk a külső partnereinkkel is. Szeretjük a személyes találkozókat, szerencsére mindkét fél igényli is ezt a formát, ami a COVID alatt nagyon hiányzott. A kapcsolattartás ennél sokkal intenzívebb is lehet, amikor aktuális fejlesztő témákban dolgozunk. A Műegyetem részéről 3 tanszék oktató-kutatói és a velük dolgozó hallgatók adják az alapcsapatot. A hallgatói részvételt a bank is támogatja, ezért félévenként 4-6 hallgató is bekapcsolódik a munkánkba. A mi műhelyünkben nagyon bevált ez az intenzív, workshop szerű kapcsolattartás.
Szakadát István: Az MNB és a Műegyetem is nagy intézmény, így a mindenkori együttműködési keretek között a már létező projektek mellett újabb együttműködési lehetőségek is kibontakozhatnak (pl.: vízháztartás). Folyamatosan dolgozunk rajta, hogy a közös kutatások minél eredményesebbek legyenek, akár újratervezés, akár egy adott kutatás meghosszabbítása révén. Az MNB Digitalizációs Igazgatóságának és a VIK-nek az együttműködése vonzó példa lehet mások számára is.
Mi az MNB hozzáadott értéke, milyen új lehetőségek nyíltak a műhely keretein belül?
Magyar Gábor: A bankkal közösen olyan partnerekkel, olyan projekteken, tudunk dolgozni, amelyek másként nehezebben volnának hozzáférhetők. Természetesen fontos a bank pénzügyi támogatása is, de számomra különösen imponáló, hogy mennyire kezdeményező a hozzáállásuk a digitális átállásban. A nagy nemzetközi kereskedelmi bankoknál mindig az anyavállalat hozza meg a technológia-fejlesztési döntéseket, és egy olyan jól jövedelmező szektorban, mint a bankszektor, ez nem mindig gyors folyamat, pedig a feltörekvő Fintech-ek új megoldásai villámsebesen terjednek. Az MNB előrelátása ebből a szempontból rendkívül hasznos. Ha nem lépünk időben, akkor baj lesz az új generációs kihívásokból. Az MNB észrevette és elkezdett dolgozni saját szabályozó tevékenységén, például az adatvédelem terén, ami a technológia fejlődésével egyre aggályosabb.
Az elmúlt közel 4 évben milyen projektek valósultak meg?
Magyar Gábor: Az elmúlt közel 4 év eredményeit – szerencsére - nehéz lenne ilyen szűk keretek között összefoglalni, ezért csak néhány fontosabb fejleményt emelnék ki.
Az egyik ilyen a Digitális lábnyomok az adatkorszakban című tanulmányunk, amely számos aktuális kérdésre ad választ digitális lábnyomainkkal kapcsolatban, amelyeket mindennapi, nyilvános online tevékenységeink során hagyunk. Az adatkorszak kiteljesedésével az egyének és csoportok tevékenységéről, illetve jellemzőiről egyre több adat gyűlik össze különböző intézményeknél, amelyek nagy tömegű felhasználása intézményi, vállalati szinteken is lehetőséget nyújt adatalapú döntés-előkészítésre és irányításra (beleértve az automatizálást, autonóm megoldásokat is). Ennél is nagyobb léptékű, átfogó hatást jelent az értékláncok átalakulása. Adatelemzés, mesterséges intelligencia és etika a pénzügyekben tanulmányunkban az adatelemzés, a gépi tanulás, illetve a mesterséges intelligencia szerepével foglalkoztunk, amely a robbanásszerűen növekvő adatmennyiségek kapcsán jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedben. Az új módszerek és gyakorlatok nemcsak a technológiai cégek világát, hanem a hagyományos vállalatok, állami szereplők, illetve az egyének működését is jelentősen újraértelmezik. A kutatás összefoglalta ezt a változást az adatelemzés és a mesterséges intelligencia state-of-the-art elemzésén, az új lehetőségekből származó etikai kérdések áttekintésén keresztül.
Különösen komoly témává fejlődött a Digitális jegybankpénz (CBDC) – blokklánc technológia a pénzügyekben kérdésköre is. A digitális jegybankpénz azt jelenti, hogy a jegybank közvetlenül bocsájt ki digitális pénzt, akár úgy is, hogy nem kell hozzá kereskedelmi banknál számla, ahogy készpénzt is tarthatok magamnál bankszámla nélkül. Ezen belüli témák a blokklánc alapú digitális jegybankpénz rendszerek kutatása és prototipizálása, az okosszerződések (smart contract) kutatása és implementálása, valamint a performancia, skálázhatóság, robusztusság vizsgálata.
Az eddigiek mellett témánk volt - és most is dolgozunk rajta - a banki munkafolyamatok támogatása mesterséges intelligencia deep learning (mélytanulás) alapú NLP (természetes nyelvfeldolgozás) megoldásokkal projekt. Ennek keretében gazdasági hírek és makrogazdasági indexek összefüggéseit kutatjuk MI módszerekkel, ezt a témakört egyébként a bankos kollégák ajánlották.
Az együttműködés keretében milyen további tervek vannak?
Szakadát István: Általánosságban elmondható, hogy az együttműködés keretében végzett közös munka mostanra sokakhoz eljutott, hírünket vették az egyetemen is, „fent vagyunk a horizonton”. A pénzügyi szféra digitális átalakulásának témája iránt számos érdeklődő mutatkozik, a nagymennyiségű adattal történő sikeres munkavégzés képessége a jövő záloga. Éppen ezért, a megkezdett kutatásokon alapuló munka folytatásában nagy potenciál rejlik, amely kiegészül az eredmények disszeminációját illető szerteágazó feladatokkal.
Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság - KJ