Félszáz középiskolai tanár részvételével tartották meg az „Együtt a jövőnkért-középiskolai tanári ankétot” a Műegyetemen.

A Műegyetem május 4-én „Együtt a jövőnkért” címmel ankétra hívta a középiskolai tanárokat. Az őszinte hangulatú beszélgetésen az információcsere mellett a jelen és a jövő feladatainak megoldását is közösen keresték a résztvevők. A rendezvény moderátora a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tehetséggondozásért felelős dékánhelyettese, Hornyánszky Gábor volt, aki egyetemi szinten is felel a kapcsolattartásért a középiskolákkal.

A Műegyetem jövőképéről, valamint az egyetem és a középiskolák kapcsolatáról elsőként Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettestől kaptak tájékoztatást a pedagógus kollégák. A rektorhelyettes kifejtette, hogy az ankét címében szereplő jövő lényege az, hogyan számszerűsíthető az egyetemen megszerzett tudás kiválósága? A legmagasabb kezdő fizetéssel a BME diplomásai helyezkednek el, tehát a műegyetemi diploma a szakmai karrier biztosítéka. Hozzátette: a nemzetközi QS szakterületi rangsorban a legjobb magyar egyetemként nyilvántartott BME diplomája a tudományos életútra is kaput nyit.

Az egyetem stratégiai partnerként tekint a középiskolákra és ezt a partnerséget sokfajta programon keresztül valósítja meg. Tavaly középiskolásoknak szerveztek TDK szekciókat, a Pro Progressio Alapítványon keresztül díjat alapítottak azoknak a középiskolai tanároknak, akik sikerrel orientálják a természettudományok felé diákjaikat. A BME az innovációs ökoszisztémát is szeretné kiterjeszteni a középiskolások felé. „Az egyetemi lemorzsolódások csökkentésére szövetséget kell kötnünk”- emelte ki Levendovszky János.  Az előadásból megtudhatták a jelenlévők, milyen szerteágazó ösztöndíj és nemzetközi kapcsolatrendszere van a több mint 600 ipari szereplővel együttműködő Műegyetemnek, illetve milyen felzárkóztató programokat működtet a lemorzsolódás csökkentése, a középiskola és az egyetem közötti átmenet megkönnyítésére.

A 2024-ben megváltozó felvételi rendszerről Bihari Péter oktatási rektorhelyettes tartott előadást, kiemelve, hogy a folyamatosan változó körülmények között csak akkor lehetünk sikeresek, ha alkalmazkodunk a változásokhoz. A BME és a középiskolák életében jövőre egyszerre következnek be izgalmas változások: az egyetemeken új felvételi rendszer lép életbe, míg a középiskolákban az új Nemzeti Alaptanterv első érettségiző diákjai fognak végezni. „Teljesítmény és minőség” címmel megtartott előadásában összefoglalta a BME felvételizőkkel szemben támasztott ösztönző elvárásainak lényegét. A felvételi minimum pontszám 320 pont lesz, valamint egy tárgyból minden szakon emelt szintű érettségit vár a Műegyetem, amit többletpontokkal is elismer. A munkatapasztalat, valamint a BME középiskolásoknak szóló tehetséggondozási programjaiban részvétel is többletpontot ér a Műegyetemen. Bihari Péter részletesen tájékoztatta a pedagógusokat a tanulmányi, érettségi és intézményi pontok rendszeréről. A felvételi pontszám és a sikeres végzés közötti összefüggést több egyetemi kutatás is bizonyította, ezért is tartja fontosnak a BME vezetése a középiskolai tanárok munkáját. Miért fontos a többletteljesítmény? – tette fel a kérdést Bihari Péter. „Azt gondoljuk, ez a hallgatók későbbi jövője szempontjából rendkívül fontos és hasznos, mert a többletteljesítmény mögött elhatározás, döntés, és tudatosság van. Ezek a diákok már a középiskolában többet szeretnének teljesíteni, többet tudni, ez a hozzáállás nem múlik el az egyetemre történő belépéssel. A vizsgálataink szerint, aki ilyen elköteleződéssel érkezik, az sokkal sikeresebb lesz az egyetemi pályafutása alatt is.

Az ankét részt vevői éltek az azonnali kérdések lehetőségével és felvetették a középiskolában elsajátítható tananyag és az egyetemen elvárt tudás közötti különbséget. Bihari Péter válaszában elmondta, hogy a BME jelenleg is felzárkóztató kurzusokkal, valamint mentorálással és tanácsadással segíti a hallgatókat, akiknek az egyetemi tanulmányaik kezdetén nehézségeik vannak.

A középiskolai tanárok felhívták a figyelmet arra is, hogy a diákok középiskolás korukban a legfogékonyabbak, így már a középiskolás korban szükség van online elérhető felzárkóztatóra. Bihari Péter válaszában elmondta, hogy a BME a Mérnöktovábbképző Intézet közreműködésével tanfolyamokat fog indítani a középiskolás diákoknak, amelyek eredményes elvégzéséért ráadásul intézményi többletpontok is járnak.

A találkozó lelkesítő előadását „Receptek a sikerhez" címmel Séllei Beatrix adjunktus tartotta arról, hogy a pszichológia hogyan tudja segíteni a középiskolából az egyetemre való átállás lelki feldolgozását, az egyetemi tanulmányok közben fellépő stresszhelyzetek kezelését. A kudarc nem a siker ellentéte, hanem egy folyamat része, ezt a szemléletet már a középiskolában át kell adni a diákoknak. Az adjunktus szerint ebbe a munkába már a középiskolai tanároknak is érdemes bekapcsolódniuk, hiszen ők sokkal szorosabb, napi kapcsolatban vannak a diákokkal, míg az egyetemen ez a kapcsolat már lényegesen lazább.  

Simon Ferenc, a Természettudományi Kar (TTK) egyetemi tanárának „A BME diploma értéke a hazai és nemzetközi K+F tükrében” című előadásában szó volt az egyetemen folyó, társadalmi, technológiai, környezeti kihívásokra reagáló képzési és kutatási tevékenységéről. A TTK dékánhelyettese beszélt a BME megújuló és új képzéseiről is, ezek közül a 2022-ben indított űrmérnök MSc, valamint az idén induló angol nyelvű fizikus‐mérnök BSc képzéseket emelte ki. Az utóbbi létrehozását hazai, nemzetközi innovatív cégek kezdeményezték és támogatták. Simon Ferenc kitért a BME középiskolásoknak fejlesztett gyakorlófelületére, az Alfára, a VeBio Tehetség csoport, illetve a nyári 10 napos VeBio tábor, valamint a ScienceCamp tábor adta lehetőségekre is.

A sikeres ankét zárásakor a szervezők jelezték, a találkozót és tájékoztató eseményt 2023 októberében ismét megrendezi a Műegyetem.  

Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság

Fotók: Geberle B: