„Egy délután a ChatGPT-vel" címmel rendezett ismeretterjesztő előadást a Műegyetem azzal a céllal, hogy megbízható információkkal segítse az eligazodást a ChatGPT-vel kapcsolatban.

Közel 400 érdeklődő előtt kezdődött el a Műegyetem „Egy délután a ChatGPT-vel” című ismeretterjesztő előadása. Ismét megtelt érdeklődőkkel a BME Q épületének Simonyi Károly nagyelőadója. Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese megnyitójában az egyetem új technológiával kapcsolatos szerepéről beszélt: egyszerre kell figyeljen az új technológia társadalmi kihívásaira és az ipar igényeire, melyek nem teljesen esnek egybe. Az előnyök és a veszélyek mérlegelése után megállapítása szerint az új technológia nem kizárandó, hanem megfelelően integrálandó. A rektorhelyettes kiemelte: „a közösségi tudomány az egyetemi küldetések legnemesebbike, a középkortól kezdve tudjuk azt, hogy az egyetem nemcsak a kutatásról és az oktatásról szól, hanem a társadalom számára egy ablak a tudás felé. Mi, itt a Műegyetemen ismerjük, kutatjuk és fejlesztjük a mesterséges intelligenciát. Az új technológiák bizonytalanságot gerjesztenek az emberekben, amit biztonsággal szeretnének helyettesíteni. Ha ezt felületes információkra építik, akkor a két véglet, a teljes tagadás, a hisztéria és a totális elfogadás, a rajongás valamelyikébe esnek. A mai előadással, amely a közösségi tudománymisszió megvalósítása, a megalapozott jó és hiteles véleményalkotást szeretné elősegíteni a Műegyetem”.

Varga Pál, a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) tanszékvezetője, a rendezvény levezetője felkérte Mihajlik Péter tudományos főmunkatársat és Zainkó Csaba adjunktust, a BME VIK TMIT munkatársait előadásuk megtartására. A közönség már az első kérdésnél meglepetést okozott: döntő többségük már kipróbálta a ChatGPT-t, nagyrészük pedig az alkalmazás rendszeres használójává is vált. A két előadó élvezetesen, egymást váltva az 1950-60-as évekbeli kezdetektől mutatta be, hogyan vezetett egy tudományterület – a mesterséges intelligencia kutatása – fejlődése a mélytanulási modellek kialakulásához, és hogyan jutottunk az előadás témáját adó ChatGPT-hez. Az elméleti alapok mellett a hallgatóság megtudhatta, mit és hogyan érdemes kérdezni a ChatGPT-től: minél hosszabb, részletesebb a kérdés, annál pontosabb lesz a válasz.

Azt is megtudhattuk, hogy az egyes területeken mennyire ad megbízható válaszokat az alkalmazás. Felhívták a figyelmet arra is, hogy például az egészségüggyel kapcsolatban akár veszélyes is lehet az alkalmazás használata - hiszen nem mond mindig „igazat”, generálhat nem létező dolgokat. Ez szaknyelvi szóhasználattal a hallucináció jelensége, de ez sem jelenti azt, hogy öntudata lenne a programnak. Gyakorlati jó tanácsot is adtak az előadók: a 2000 karakteres limit elérése után elég egyszerűen begépelnünk: „Folytasd” – és a válasz folytatódik. Érdemes figyelembe venni, hogy dialógusonként másképp megfogalmazott, alkalomadtán változó tartalmú választ kapunk ugyanarra a kérdésre, ezért a nekünk tetsző választ érdemes elmenteni.

A történet és a műszaki alapok megismertetése után Németh Géza a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék SmartLabs laborvezető egyetemi docensének előadása a ChatGPT társadalmi és munkaerő-piaci vonatkozásairól szólt. A bevezetőben néhány példával érzékeltette, milyen rémisztő sebességgel terjedt el a ChatGPT. Az internet korában is páratlan sebességet mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a Netflixnek még 3,5 év kellett 1 millió felhasználó eléréséhez, a Facebooknak már csak 10 hónap - a Chat GPT-nek pedig mindössze 5 nap.

A terjedési sebesség mellett a hatása is elképesztő: az Egyesült Államok munkavállalói 19%-a munkaköri feladatainak legalább felét már érintik a nagy nyelvi modellek (ChatGPT). A munkavállalók 80%-a esetében a munkafeladatok 10%-át már most érinti. A növekvő tendencia alól csak a fizikai munkakörök képeznek kivételt. A társadalmi kihívást nem a technológia, hanem maga az ember jelenti, hiszen a ChatGPT azokkal az adatokkal dolgozik, amiket mi, emberek a rendelkezésére bocsájtunk. Németh Géza beszélt az etikai kihívásokról, melyek:

• a káros tartalmak előállítása,
• a gazdasági hatás,
• a hallucinációk (hamis állítások)​,
• a dezinformációs és befolyásolási műveletek,
• a fegyver fejlesztések, nemzeti szuverenitás
• az adatvédelem​,
• a kockázatos új magatartásformák – komplex rendszerek egymásra hatása
• a túlságos fejlődés gyorsulás jelentenek.

Az előadás záró szakaszában szó esett a sikerhez, a megújuló munkakörök ellátásához szükséges legfontosabb készségekről is.

Ezek:  

• az értő olvasás
• a természettudományos ismeretek​
• az aktív tanulás​
• a kritikus gondolkodás​
• és a lényeglátás, az események követése.

Ez utóbbi talán a legnehezebb ma, hiszen hatalmas mennyiségű információt zúdítanak ránk, esetleg szándékosan lényegtelenekkel tömik tele a fejünket- mondta el Németh Géza.

.A közönség érdeklődését jól mutatta a kérdések sokfélesége és sokasága. Pontosan mi is történik a mesterséges neuronhálóban? Mi lesz a plágiummal? Lesz-e öntudata a ChatGPT-nek? Képes lehet a ChatGPT saját magát további kérdések feltételével lebénítani? Hogyan lehet 0,127 milliárd szóval a magyar a ChatGPT 19. legtöbb szóval rendelkező nyelve? Az előadók válaszaiból kiderült, a digitalizáció terén kifejezetten jól állunk, a fejlesztés alatt álló magyar modell már 40 milliárd szóval rendelkezik. Komoly problémákat feszeget a kérdés: mi szerint és kik döntik el, milyen adatokat kap az ChatGPT. Jelenleg az alkalmazás „mindenevőként” szinte kontroll és korlátozás nélkül kapja az adatokat. A következő verzióknál már megfogalmazott cél a betanításra használt szövegek előzetes minőségi szűrése. Az előadók felhívták a figyelmet arra, hogy bár a ChatGPT képes társalogni, az emberek pedig hajlamosak élettelen tárgyak emberi személyiséggel való felruházására, a ChatGPT nem lelki társ, hanem egy, az emberek által biztosított adatokból tanuló program.

A rendelkezésre álló idő előbb fogyott el, mint a közönség kérdései. A szervezők végül kötetlen beszélgetés formájában a befejezés után is lehetővé tették a további kérdéseket.

Az ősszel a BME a tervek szerint hasonló rendezvények szervezésével folytatja a közösségi tudománymisszióját.

Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság

Fotók: Geberle B.