A Kutatási Kiválósági Tanács megalakulásával teljessé vált a magyar tudománypolitika irányítási rendszere. A testület tagja Stépán Gábor a BME professzora is.

A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország a világ huszonöt, illetve Európa tíz legjobb innovátor országa között legyen, valamint a jelenlegi egymillió magyar lakosra jutó mintegy hatezer kutató száma kilencezerre nőjön az évtized végére.

A célok elérésének érdekében 2023. májusában megalakult az új, tizenkét tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amely a kormány stratégiai tanácsadó testületeként funkcionál a tudománypolitika és az innováció területén. Ezt követően megalakult a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) új, kilenctagú irányító testülete is, amelynek elsődleges feladata a kutatóintézet-hálózat megemelése és nemzetközi erőtérbe helyezése. A folyamat befejezéseként október 13-án a kutatási források hatékony elosztása érdekében létrejött a héttagú Kutatási Kiválósági Tanács. A tanács feladata továbbá a kiválósági alapú kutatási támogatások rendszerének kialakítása lesz, annak érdekében, hogy vonzó, kiszámítható, a nemzetközi színvonalú teljesítményt középpontba állító kutatói életpálya jöjjön létre Magyarországon.

A testület tagja lesz Aczél Petra társadalomtudós, Greiner István, a Richter Nyrt. kutatási és fejlesztési igazgatója, Kondorosi Éva növénybiológus, Krausz Ferenc, Műegyetemen végzett Nobel-díjas fizikus, Perczel András biokémikus, Röst Gergely matematikus, valamint a műszaki tudományok területén dolgozó Stépán Gábor, aki a BME első Bolyai-díjas kutatója.

Mind a HUN-REN Irányító Testületét, mind pedig a Kutatási Kiválósági Tanács tagjait Csák János miniszter az MTA elnökével, Freund Tamással egyeztetve, konszenzusos módon kérte fel és nevezte ki.

Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság