2023. október 27.
Az idén tíz éves szakkör is profitált a BME öregdiákjának, Krausz Ferencnek fizikai Nobel-díjából. A középiskolásoknak különleges vonzerőt jelent Krausz Ferenc egykori alma matere.
Az első foglalkozásra több mint 30 középiskolás érkezett, ami a kísérletező kedv és a töretlen érdeklődés biztos jele. Halbritter András főszervező a foglalkozásokhoz kapcsolódó Nobel-díjakról beszélt bevezetőjében, rámutatva, hogy a Nobel-díjas eredmények számos kutatási projektet vagy akár ipari fejlesztést inspirálnak a nemzetközi tudományos életben, így a Műegyetem laboratóriumaiban is.
A szakkör foglalkozásai közül tavalyi évhez hasonlóan most is népszerű volt a hologramkészítés, ahol a holográfia elvébe is betekinthettek a diákok Bokor Nándor tolmácsolásában.
|
Gábor Dénes magyar születésű villamosmérnök és fizikus fejében 1947-ben fogant meg a holográfia alapötlete: a tárgyról érkező fény nem halad át egy lencsén, amely leképezné a fényérzékeny filmre (mint az a hagyományos fényképezésben történik), hanem közvetlenül rászóródik a fényérzékeny lemezre, egy másik, ún. referencia fényhullámmal együtt. Amikor a tárgyról érkező fényhullám és a referencia fényhullám összeadódik, a fényérzékeny lemezen interferenciakép keletkezik, amely a tárgyról érkezett hullámra vonatkozó teljes, háromdimenziós információt rögzíti. A hologramfelvétel készítéséhez koherens, egyszínű fényt kiadó fényforrásra van szükség (pl. a napfény vagy az izzólámpa fénye nem alkalmas erre). Nem csoda, hogy a holográfia tudományterülete csak az 1960-as évek elejétől, a lézer feltalálásával indult igazán látványos fejlődésnek. Azóta a holográfia még számos jelentős területtel bővült, mint pl. a holografikus adattárolás vagy a holografikus biztonságtechnika. |
A Semilab félvezetőtechnológiai tisztaterének megismerése is vonzó programnak számított, ugyanúgy, mit a kvantumoptika rejtelmeibe bevezető foglalkozás Sarkadi Tamás vezetésével.
A Budapest XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnázium diákjai évek óta visszatérő résztvevői a szakkörnek. Az idei első szakköri foglalkozásra tizenketten érkeztek. Kísérő tanáruk Jarosievitz Beáta örömmel számolt be arról, hogy a szakkörnek köszönhetően egy idén érettségizett tanítványa nagyon jó eredményt ért el az emelt szintű érettségin, és már a BME Természettudományi Kar fizika alapszakának hallgatója. Egy másik szakkörös diákja Asbóth Jánossal közösen dolgozik egy TDK témán. Ennek komoly hozadéka, hogy már egy éve kutat, a dolgozat pedig fontos megmérettetést jelent számára.
A mostani csoportban vannak visszatérő szakkörösök is, vagy teljesen új csapattal érkezett?
A szalagavatóra való felkészülés miatt most új, 10-es diákok vannak itt, de a következőre már jönnek a régiek is. Ők is nagyon lelkesek, igyekszem minél változatosabb programokra elvinni a diákjaim. A Kutatók Éjszakáján az idei tanévben is megnéztük az Oktatóreaktort, de a tavalyi tanévben voltunk a Paksi Atomerőműben, és Halbritter Andrásnak és ennek a szakkörnek köszönhetően jártunk a Semilab-ban is. Betekintést nyerni ezekre a helyekre fantasztikus élmény a diákoknak! Az a véleményem, hogy minél fiatalabban, minél többet látnak, annál jobban tudnak pályát választani. Szakkörökre járni velük csak lelkesedésből lehet.
Ön szerint megmozgatta a fantáziájukat, hogy a Nobel-díjas kísérletek egyike egy friss Nobel-díjas, Krausz Ferenc egykori laboratóriumában lesz megtartva? Mennyire jó reklám a BME-nek egy öregdiák Nobel-díja?
Igen, valami megmozdult! Már tizenheten jelentkeztek arra a foglalkozásra, amit az ő egykori optikai asztalain fognak tartani és még hátra van két hét, valószínű ez alatt a jelentkezők száma is nőni fog.
Kuntner Veronika biológia-kémia tagozatos 10-dik osztályos tanuló, profi versenytáncos.
A szakkör neve Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak, mit gondol Krausz Ferenc, mint BME-s öregdiák befolyásolhatja a középiskolások jelentkezési kedvét a Műegyetemre?
Szerintem valamilyen szinten sokakat motivál arra, hogy van értelme itt tanulni. Nekem egyébként családi kötődésem is van, anyukám itt tanult.
Ez azt jelenti, hogy ön a BME-t fogja választani?
Igen ide is szeretnék jelentkezni. A fizika és a kémia is nagyon érdekel megnéztem a BME honlapját, rákerestem ezekkel a tárgyakkal kapcsolatos szakokra. Dr. Jarosievitz Beáta tanárnőtől is sokat hallottam az Műegyetemről és felkeltette az érdeklődésemet. Tetszenek az épületek, a kampusz hangulata.
Hudácskó Imre a Teleki Blanka Gimnázium 11-ik osztályának matematika tagozatos tanulója.
Néhány napja kapott Nobel-díjat Krausz Ferenc, aki itt végzettett a Műegyetemen, ön szerint ez vonzóbbá teszi a BME-t a középiskolások számára?
Szerintem mindenképpen befolyásolja, ösztönzi a diákokat és ez kihatással lehet a pályaválasztásukra is. Azt hiszem engem is befolyásol, motivál. Úgy gondolom ezáltal számomra is elérhetőbbnek tűnik a sikeres pályaválasztás, akár a tudományos pálya.
Krausz Ferenc példája megmutatja, hogy nincs lehetetlen, elérhetetlen.
Ön a BME-re fog jelentkezni?
A matematika és a fizika foglalkoztatja a fantáziámat, szimpatikus a BME, igencsak megfogott, amit itt láttam. Azt még nem döntöttem el, hogy az építész vagy gépészmérnöki karra adom be a jelentkezésemet, még van egy évem, hogy eldönthetem mi szeretnénk lenni.
Most mindenesetre jelentkeztem a novemberben induló matematika előkészítőre is, amit a felvételi szempontjából egy nagyon jó lehetőségnek tartok.
KJ
Fotó: Geberle B.