A Műegyetem jogelődjének első diplomáit az építőmérnökök kapták, több mint 240 évvel ezelőtt. A kar most a jövő kihívásaira készíti fel építményinformatikai mérnök hallgatóit.

A BME az ország elsőszámú műszaki felsőoktatási intézményeként folyamatosan reagál a gyorsan változó ipari, piaci igényekre, és mint azt Bihari Péter oktatási rektorhelyettes mondta: „a Műegyetem közel negyed évezredes múltjára, szilárd szakmai és tudományos alapjaira építve olyan szakembereket képzünk, akiket a jövő kihívásai inspirálnak, és akik nemcsak most, hanem 10-20 év múlva is megfelelnek az adott kor támasztotta követelményeknek. Célunk, hogy akik most diplomáznak a BME-n, jövőnk aktív alkotóiként azokat a nehézségeket is képesek legyenek megoldani, amelyeket ma még kérdésként sem tudunk megfogalmazni”. A BME Építőmérnöki Kar (BME ÉMK) építményinformatikai mérnök mesterszakja is a jövőnek képezi a szakembereket. Az első évfolyamon 2022 őszén 8 magyar és 10 külföldi, döntő többségben építőmérnöki és építészmérnöki alapvégzettséggel rendelkező hallgató kezdte meg tanulmányait. A tapasztalatokról, a mesterszak indításának hátteréről Lovas Tamás egyetemi docenst, a BME Építőmérnöki Kar Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék tanszékvezetőjét kérdeztük.

Lovas Tamás Az Educatio Kiállításon 2020-ban

Milyen elképzeléssel indították el a mesterszakot?

Lovas Tamás:

Az építőipar az egyik legkevésbé digitalizált iparág, óriási fejlődési lehetőségekkel. Egyre komplexebb problémákat kell megoldanunk, méghozzá egyre kevesebb emberrel, így elkerülhetetlen a folyamatok automatizálása, a robotizáció terjedése. Ez nemcsak az építőipari folyamatokat átlátó, hanem IT kompetenciákkal rendelkező mérnököket kíván. A képzés célja tehát olyan szakemberek képzése, akik tisztában vannak az építőipari tervezési, kivitelezési és üzemeltetési folyamatokkal, valamint az ezen folyamatok automatizálásához szükséges informatikai, infokommunikációs technológiákkal, megoldásokkal. A képzés multidiszciplináris felépítése, gyakorlati jellege és az alkalmazott oktatási módszertana nemzetközi szinten is újszerű, egyedi. A szak több kar együttműködésével jött létre, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, a Gépészmérnöki Kar, valamint a Természettudományi Kar és az Építészmérnöki Kar is oktat tárgyakat a képzés hallgatóinak.

Milyen munkaerőpiaci prognózisokkal számoltak a szak indításakor?

Az építőipar nagyon nyitott az informatikai kompetenciákkal rendelkező munkavállalók irányába. Ezt igazolja többek között az is, hogy a piac a képzés által nyújtottnál sokkal alacsonyabb szintű (pl. csak egyes tervezési folyamatokban digitalizált) kompetenciákat is átlagon felül díjazza.

Miért angol nyelvű a szak? Tervezik-e a magyar nyelvű képzés elindítását is?

Hisszük, hogy a mesterképzések hosszútávon csak angolul futnak majd. A képzést egyszerre hirdetjük magyar és külföldi hallgatóink számára, a rendkívül gyakorlatias képzés csak egy nyelven valósítható meg gazdaságosan.

Milyen érdeklődés kísérte, kíséri a 2022-ben indított szakot?

2022-ben 18 hallgatóval indult az első évfolyam, 2023-ban 22 fővel a második. A hazai ipari és a nemzetközi visszajelzések is nagyon kedvezőek, a képzés szervesen beépült az EELISA programba, a hallgatók a második félévben egy „Európai mérnök projektfeladat” tárgy keretében az EELISA közösséghez csatlakoznak és EELISA partneregyetemek hallgatóival dolgoznak együtt. A képzés a hallgatók számára is rendkívül népszerű, az első évfolyamból négyen jelentkeztek doktori képzésre.

Részletes információk a képzés szakprofiljában, vagy a képzés saját oldalán elérhetők. A BME további jövőformáló képzései után a szakkeresőnkben böngészhetsz!

KJ-TZS