2013. november 18.
A Műegyetem szomszédságában nyílt meg a legfejlettebb akadémiai kutatóközpont. Az MTA TTK kutatói részt vesznek a vegyészmérnök, a biomérnök és a környezetmérnök hallgatók képzésében.
„A BME VBK és az MTA TTK között most aláírt együttműködési megállapodás egy többletlehetőség, hogy még magasabb színvonalon folytassuk azt, amit már több évtizede megkezdtünk. Eredményesebbé és hitelesebbé válik az oktatásunk is a közös munkával” – így fogalmazott Péceli Gábor, a BME rektora az MTA Természettudományi Központ új épülete (a valaha Q2-ként emlegetett, mára befejezett és alapjaiban is megújult épület) avatását követő ünnepélyes aláírás után. Az egyetem és a TTK-vá egyesült öt, korábban különálló akadémiai kutatóintézet célja a szakmai kapcsolatok bővítése, valamint a közös kutatás és oktatás a kutatási kapacitások összehangolásával és fejlesztésével.
„A földrajzi közelség a két intézmény eszközparkjának fizikai elérhetőségét tekintve is új korszakot nyit” – tette hozzá az MTA TTK legfőbb egyetemi partnere, a BME VBK dékánja. Faigl Ferenc emlékeztetett a frissen aláírt dokumentum preambulumában is szereplő közös feladatra, hogy az egyetem és az Akadémia nemzetközi szinten is kiemelkedő színvonalú tudományos műhelyeket működtessen. A BME számára kiemelkedő jelentőségű, hogy emelkedhet a vegyészmérnök, a biomérnök és környezetmérnök hallgatók képzési színvonala a BSc, MSc és a doktori képzés keretein belül.
Az MTA TTK és a BME VBK megállapodása lehetővé teszi nemzetközi szinten is versenyképes kutatáshoz szükséges méretű kutatócsoportok létrehozását és fenntartását. Ezért a jelenleg meglévő közös működtetésű laboratóriumokat (Polimerfizikai Csoportot és a Lézerspektroszkópiai Csoportot) továbbra is fenntartják, és lehetőségeikhez mérten fejlesztik. A két intézmény vezetői tervezik további közös működtetésű laboratóriumok létrehozását is.
Péceli Gábor rektor és Faigl Ferenc dékán megőrzendő értéknek tekinti az MTA TTK munkatársainak részvételét a graduális és posztgraduális képzésben. Az akadémiai kutatóközpont munkatársai a jövőben (is) részt vesznek a VBK oktatási tevékenységében, előadásokat tartanak, gyakorlatokat vezetnek, témavezetést vállalnak. Mindehhez az MTA TTK rendelkezésre bocsájtja műszereit és laboratóriumait a kari oktatáshoz kapcsolódó hallgatói gyakorlatok tartására. A szerződést értelmében az MTA TTK munkatársai részt vehetnek a Kar Oláh György Doktori Iskolájának munkájában témavezetéssel, órák tartásával a Doktori Iskola törzstagjaiként. A VBK támogatja, hogy a BSc és MSc képzésben résztvevő hallgatói az MTA TTK-ban készíthessék TDK, illetve diplomadolgozataikat.
A kutatási infrastruktúra költséghatékony fenntartását és üzemeltetését, valamint az erőforrások koncentrálását szolgálja az infrastruktúra működtetésére kísérleti jelleggel bevezetendő új modell, az ún. “Budapesti Szerkezetkutatási Központ” létrehozása, amelyben az MTA TTK vállalja a “Tömegspektroszkópia Kompetencia Központ”, a BME VBK pedig a “Fehérje Krisztallográfia Kompetencia Központ” fenntartását, és további budapesti intézmények (pl.: ELTE) csatlakozását is várják.
„A szerződés aláírása éppen itt, a Q2 (a Természettudományi Kutatóközpont) épületében jól mutatja, hogy továbbra is együtt kívánunk dolgozni”– hangsúlyozta Pálinkás József a Budapesti Műegyetemmel és a lágymányosi egyetemi kampusz másik egyetemével, az ELTÉ-vel kötött megállapodást követően. Az MTA elnöke – aki Péceli Gábor rektorral együtt jóváhagyóként látta el kézjegyével a dokumentumot – hozzátette, „az együttműködés a munkánk vezérelve, hogy Magyarországon olyan koncentrált tudásbázis, egy „tudományos városrész” (a külföldön megvalósult Science City-k mintájára – a szerk.) jöjjön létre, amely felveheti a versenyt a világban másutt meglévő jelentős kutatási kapacitással. A megállapodást az Akadémia részéről Keserű György Miklós, a TTK főigazgatója, az egyetem részéről Faigl Ferenc, a BME VBK dékánja írta alá.
| Az MTA TTK új épülete az elmúlt évtized legjelentősebb akadémiai beruházása. A világszínvonalú kutatóhely 9,5 milliárd forintból, 20 hónap alatt épült fel. A Duna-parti épület energia-hatékony és a legfejlettebb épülettechnika alkalmazásával készült, a mintegy 30 ezer négyzetméteren 250 laboratórium és 156 vegyi fülke található. Az eredetileg irodaháznak szánt épületet a magyar kormány támogatásával alakították kutatóközponttá és Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel Pálinkás Józseffel, az Akadémia elnökével közösen. A központ Európában is egyedülálló feltételeket biztosít az MTA öt kutatóintézete több mint félezer munkatársának. |
| A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara elsőként kialakította kari kutatás fejlesztési és innovációs honlapját (http://ch.bme.hu/kutatas/). Az oldal célja a kar K+F kapacitásának, humán és tárgyi infrastruktúrájának, kutatási profiljának, szellemi eszközeinek és kapcsolatrendszerének tényszerű, hiteles bemutatása érdeklődők, fiatalok, tanulók, szakemberek, akadémiai és ipari kutatók, partnerek számára, támogatva ezzel a kar társadalmi és szakmai küldetésének teljesítését. A honlapot kiszolgáló adatbázis lehetővé teszi számos K+F adminisztrációs és nyilvántartási kötelezettséghez kapcsolódó munka egyszerűsítését, így a jövőben várhatóan jelentősen csökkennek a tanszékek K+F adatszolgáltatással kapcsolatos terhei a hatékonyabb a forrásszerzés és felhasználás érdekében. Az oldal heteken belül angol nyelven is elérhetővé válik. A honlap folyamatos frissítését a 2012-ben megalakított VBK Kari K+F+Infopont koordinálja, amely együttműködik az egyetemi Pályázati és Technológiatranszfer Csoporttal, a Műegyetemi Technológia és Tudástranszfer Irodával (VIK), a karok közötti TTI Fórummal és kapcsolatot ápol a BME több karával is. |
A BME VBK (és az ELTE) valamint az MTA TTK által kötött együttműködési megállapodás aláírásával nyilvánvalóvá vált, hogy a földrajzi közelséget élvező, ám különféle elsődleges feladatot ellátó intézmények vezetői és közösségei minden korábbinál hatékonyabban valósíthatják meg kutatási, oktatási és innovációs céljaikat, jelentősen hozzájárulva Magyarország nemzetközi versenyképességéhez is.
T.J .
Fotó: Philip János