A világon egyedülálló, integrált madárházat és nagyvadkifutót álmodott a Budakeszi Vadaspark területére a BME ÉMK fiatal szerkezetépítő-mérnöke.

Szabó Ferenc koncepciójának egyediségét az adja, hogy nagyvadak (muflon, dámvad, gímszarvas) és madarak telepítését egyaránt lehetővé teszi az adott területre. „Ez így együttesen hű keresztmetszetét adná az európai erdők állatvilágának” – magyarázza a fiatal építőmérnök, akinek az ötletet a konzulense, Dunai László adta. Az Építőmérnöki Kar dékánja egyik szakmai útján a San Diegó-i állatkertben járt, ahol az „Owens Aviary”-t (a trópusi növény és madárvilágot egyidejűleg bemutató komplexum) látva úgy érezte, egy hasonló létesítmény tervezése tökéletes diplomaterv-feladat lenne.

„Konzulensem számára fontos volt, hogy a terv megvalósítható legyen, ezért első lépésben helyszínt kellett találnom” – emlékszik vissza Ferenc, aki számos elutasítás után jutott el a Budakeszi Vadaspark vezetőjéhez. „Szabó Péter igazgatónak azonnal megtetszett az ötlet,” ezért külső konzulensként végig segítette a fiatal mérnök munkáját és biztosította a tervezéshez szükséges adatokat.

„A vadaspark igazgatója a projekt helyszínéül egy összesen 1800 m2-es, átlagosan 15 méter magas fákkal tarkított erdőt jelölt ki, ahol jelenleg is muflonok élnek" – tudjuk meg. A hallgató első lépésben a terület geodéziai felmérését végezte el, és csak ezután kezdődhetett a tényleges tervezői munka. „Dunai László tanár úrral fél éven át szinte minden héten konzultáltam, de a statikai számításokban és technológiai kérdésekben rengeteget segített a külső ipari konzulensem, Füredi Péter is” – fejti ki a hallgató a nagy volumenű projekt részleteit.

Szabó Ferenc a természeti adottságaiban tökéletes területre az ötletadó „Owens Aviary” geometriáját idéző, hatvan méter hosszú és harminc méter fesztávolságú, könnyű acélszerkezetet álmodott meg. „Dunai László ötlete volt, hogy a látogatók ne csak a rácson kívülről, hanem belülről, szinte testközelből élhessék át az európai erdők hangulatát" – tudjuk meg az építőmérnök hallgatótól, aki ezért a fák lombkorona szintjén átívelő hídegyüttest tervezett. „A lombkorona sétány a madárház öt és nyolc méteres magasságában, a szerkezet egész hosszában futna végig” – magyarázza az építőmérnök. „A vadaspark igazgatójának ötlete alapján a korlátra konzolokat is erősítenének, ahova a látogatók eleséget szórhatnának ki a madaraknak, miközben a lábuk alatt sétáló nagyvadakat csodálják” – ecseteli a minden apró részletében rendhagyó tervet a hallgató, aki bevallja, hogy ha terve valósággá válna, maga is először sétálhatna a fák lombkoronái között.

Szabó Ferenc számára a diplomamunka többet jelentett egy megoldandó feladatnál. „Természetbarát vagyok, ezért a témában elsősorban az fogott meg, hogy az állatokat a természetes élővilágukra jellemző közegben lehetne megfigyelni.”

Szabó Péter igazgató szeretné megvalósítani az elképzelést. A Vadaspark részéről a legfőbb problémát az anyagi háttér előteremtése jelenti – tudjuk meg. „A diplomaterv több szétágazó feladatrészből tevődött össze, ezért a tényleges megvalósítás előtt némi utómunkálatra (például szerkezetoptimalizálás) lenne szükség” – ismerteti az építőmérnök-hallgató, aki a bme.hu-nak adott interjúban kijelentette: „ez a projekt a szívügyem, ha a Vadaspark rendelkezne a felépítéséhez szükséges anyagi háttérrel, én örömmel elkészíteném számukra a végleges terveket.”

„A diplomamunka-kiírásnak olyan kihívást kell tartalmaznia, amely a diplomatervező számára egész féléven át tartó motivációt és lelkesedést biztosít” – nyilatkozta az interjút követően a diplomatervről Dunai László a bme.hu-nak. „Amikor San Diego-ban megláttam a természetbe illesztett madárházat, tudtam, hogy találok olyan hallgatót, akinek alkotó feladatot jelent egy hasonló, de hazai környezetbe illesztett szerkezet tervezése diplomatervként. Szabó Ferit elsőéves kora óta jól ismerem – osztályfőnöke és tanára is voltam (az ÉMK-n of. rendszerrel segítik az első éves hallgatók eligazodását az egyetemi világban – a szerk.) –, így neki javasoltam a témát” – emlékezett vissza az egyetemi oktató, megerősítve, hogy Szabó Ferenc sok utánjárással és ötlettel dolgozta ki a terveket. „Élmény volt a heti konzultációkon látni a lelkesedését” – hangsúlyozta a konzulens.  „A téma hozzám is nagyon közel áll, mert szeretem a madarakat és egy ideje próbálkozom a fotózásukkal is. Amennyiben megvalósulna a terv, egyedi, különleges élményt nyújtana a Vadaspark látogatói számára” – nyomatékosította Dunai László.

- MA -

Fotó: Philip János, Szabó Ferenc