Áder János: Szükségünk van a BME-n szerezhető tudásra is

2014. december 10.

A klímaváltozásról tartott sajtónyilvános előadást a köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

„Ilyen magas rangú és az ügy mellett elkötelezett támogatóval új lendületet kaphatnak a klímaváltozással kapcsolatos kutatások és tanulmányok” – összegezte a BME rektora Áder János köztársasági elnök előadásának jelentőségét a Műegyetem jelenlévő hallgatói, oktatói, és tisztségviselői előtt. Péceli Gábor rendkívüli eseménynek és nagy megtiszteltetésnek minősítette a köztársasági elnök látogatását és előadását a Műegyetemen.

A legfőbb közjogi méltóság az egyetem rektora, Barta-Eke Gyula kancellár, valamint Józsa János, az Építőmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese kíséretében érkezett a kar Zielinski Szilárd Szakkollégiuma rendezvényére, a központi épület zsúfolásig megtelt egyik nagyelőadójába. A hallgatóság soraiban foglalt helyet még mások mellett Dunai László, az ÉMK dékánja és más karok vezető oktatói is.

Áder János hangsúlyozta, hogy jogászként és politikusként nem törekszik a klímaváltozás minden tudományos vetületének megvilágítására, annál is inkább, hiszen a közönség soraiban rangos tudósok foglalnak helyet, akiknek publikációit maga is felhasználja – utalt például az előadását szintén hallgató Somlyódy Lászlóra, az Építőmérnöki Kar Vízi Közmű- és Környezetmérnöki Tanszékének professzor emeritusára. „Arról szeretnék beszélni, amit négy gyermekes családapaként és magyar állampolgárként jelent számomra a klímaváltozás, és az ezzel összefüggő gondok, amelyek megoldása nem tűr halasztást” – jelezte a köztársasági elnök.

Áder János közel egyórás, az ENSZ legutóbbi Közgyűlésére készült angol nyelvű filmmel bevezetett, és képekkel gazdagított diákkal kísért előadásában a Földet veszélyeztető környezeti folyamatokról, elsősorban a légkör szén-dioxid-koncentrációjának növekedéséről és a felhasználható vízkészletek csökkenéséről beszélt. Kitért a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséről szóló kiotói jegyzőkönyvre, valamint a klímaszkeptikusok érvelésének ellentmondásosságaira is.

A köztársasági elnök által bemutatott grafikonokból kiderült, hogy a drámaian emelkedő szén-dioxid-kibocsátás okozója az ember: az utóbbi száz évben háromszorosára nőtt a Föld népessége, megsokszorozódott az élelmiszer-termelés és a vízfogyasztás, felgyorsult a motorizáció és az urbanizáció.

„Kik a felelősök e folyamatokért és azok káros hatásaiért?” – tette fel a kérdést. A szén-dioxid koncentráció növekedéséért felelős „piszkos tízek” listája: Kína, USA, India, Oroszország, Japán, Németország, Kanada, Korea, Irán és Nagy-Britannia. „Az Egyesült Államok még mindig nem írta alá a kiotói jegyzőkönyvet” – emlékeztetett Áder János –, „ám a palagázt felhasználó technológiai váltással csökkent az ország szén-dioxid kibocsátása, ami azonban így is három és félszerese Kínáénak. A világ legnépesebb országában egyre többen tüntetnek a veszélyes környezetszennyezés ellen tiltakozva. Kínában a gazdasági növekedés mértékét már meghaladják az okozott környezeti károk, a szennyezés immár politikai problémává nőtt” – egészítette ki. A kínai vezetők ennek ellenére csupán 2030 utánra vállalják a szén-dioxid kibocsátás csökkentését.

„Az Európai Unió ugyan csatlakozott a kiotói megállapodáshoz, ám több tagország jelentősen növelte a szennyező anyagok légkörbe juttatását az utóbbi években” – jegyezte meg az elnök, megnevezve Spanyolországot, Olaszországot, Írországot, sőt, Ausztriát és Hollandiát is.

A köztársasági elnök figyelmeztetett, hogy az 1997-ben 38 ország által Kiotóban kötött megállapodás óta mintegy harminc százalékkal nőtt a légkör szén-dioxid-koncentrációja. „Most már nem az a kérdés, hogy a légkör két Celsius fokos felmelegedéséhez közelítünk-e, hanem hogy négy fokon belül marad-e ez az érték. Sok tennivalónk maradt még”.

„Laikusként nehéz elképzelni, hogy az emberi tevékenységek ne járjanak káros következményekkel” – cáfolta a klímaszkeptikusok érvelését Áder János. Az elmúlt 15 évben kisebb mértékű volt ugyan a globális felmelegedés, mint amire számítottunk, de ennek oka, hogy a tengerek nyelik el a légkörbe jutó káros anyagok, így a szén-dioxid egy részét. Az óceánok elsavasodnak, tovább súlyosbítva a Föld vízkészletével kapcsolatos gondokat. Az államfő aggasztó adatokat sorolt a vízfelhasználás ipari jellemzőiről: „Egyetlen kilogramm marhahús előállításához 15 ezer liter vizet használnak fel, egyetlen személygépkocsi gyártásához 148 ezer liter vízre van szükség, a világ kórházi ágyainak felén olyan betegek fekszenek, akik a szennyezett víz miatt szorulnak ápolásra. Naponta 10 ezer, öt évesnél fiatalabb gyermek hal meg szennyezett víz fogyasztása következtében. Az egy főre jutó vízfogyasztás meghatszorozódott az elmúlt száz évben” – nyomatékosította. „2050-re kilenc milliárd lakója lesz a Földnek, az élelmiszerfogyasztás 60, a vízfogyasztás legalább 20%-kal nőhet. Már vannak a víztartalékokért háborúzni is hajlandó országok” (az Egyiptom és Etiópia közötti, etióp völgyzáró-gát építése miatt fennálló konfliktus – a szerk.) – emelte ki a köztársasági elnök.

Áder János kitért Magyarország veszélyeztetettségére is, kiemelve a Duna egyre gyakoribb áradásait, mint az időjárási szélsőségek növekedésének következményét. „Önök az utolsó nemzedék, amely még tehet a klímaváltozás ellen” – fordult a BME hallgatóihoz Áder János.

„Van-e remény?” – kérdezte előadása végén a köztársasági elnök, felidézve, hogy 25 év után most először volt mérhető az ózonréteg reménykeltő vastagodása. Először 1974–75-ben mutatták ki a Földet védő ózonréteg károsodását a CRC gázok gyártásának következményeként. Az ózonréteg csökkenésével több UV sugárzás éri a Földet, így növekszik például a bőrdaganatos megbetegedések száma.

„A fenntarthatónak minősített fejlődés fogalma valójában fenntarthatatlan folyamatokat takar” – jelentette ki. Egyszerre kell felkészülni a megelőzésre és az elhárításra, globális nemzetközi összefogással. „Magyarországon folytatni kell a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztését újabb árvízi tározók építésével a Tiszán. Szükség van az ebben nálunk felhalmozott szaktudásra: a magyar vízügyi szakembereket világszerte becsülik” – tette hozzá. „A víz nemzeti kincs, stratégiai érték” – erősítette meg.

Kérdésre válaszolva többek között kifejtette, hogy az egyén is érdemlegesen tehet a globális környezetszennyezés ellen, továbbá ígéretet tett, hogy felemeli szavát az éghajlatkutatások alapját képező meteorológiai adatok térítésmentes hozzáférhetőségéért. Végül szólt a vízdiplomácia jelentőségéről: „elkötelezett emberek, komoly tudással képviselnek világos, mások által is elfogadható álláspontot” – hangsúlyozta. A köztársasági elnök szorgalmazta, hogy a BME hallgatói „ne legyenek kishitűek”, itt szerzett tudásukat komoly nemzetközi fórumokon is figyelemfelkeltően érvényesítsék.