Melyik intelligens készülék lesz holnap a kezedben és melyiket fogod a karodon viselni? Milyenek lesznek a jövő okosotthonai és merre fejlődik a közlekedésipar? Ha érdekel, hogy merre halad a vállalatinformatika és hogyan lehet automatizálni egy gyártási folyamatot, valamint azt is, hogy mik a többszálú programozás buktatói, akkor találkozzunk a XII. Simonyi Konferencián!

A konferencia előadói:

Paul Butcher
Ten Tenths Consulting, Pragmatic Programmers

Title: Your multi-threaded code is broken (and I can prove it)

Yesterday's single-threaded code is a dead-end. Servers, laptops and even phones now have 2, 4, or 8 cores; in the future it will be 32, 64 or more. Taking advantage of multiple cores means multiple threads.

But writing multi-threaded code is hard; much harder than you think. So hard, in fact, that almost all multi-threaded code is broken.

In this talk, I'll show you why. And then I'll show you how approaches (like functional programming, actors, CSP and Software-Transactional Memory) avoid these problems and allow you to write multi-threaded code that actually works.

Denise Ebenhöch
Master of Science, Dipl.-Wirt.-Ing., Sales Mobile Robotics, Division IBD, KUKA Roboter GmbH

Title: LBR iiwa and mobile robotics

The robotics world as known today lays within a period of transition which is caused by changing market and working conditions. In the last decades robots were mainly used for high volume mass production in high-wage countries. Within the next years the necessity for more flexible robotic solutions is increasing because of market globalization and consumer demands for customized individual products, this leads at the end to a very high product variety. Additionally, due to an ageing society, the number of workers is decreasing within more and more countries, which leads to robotics solutions aiming to support or replace non-ergonomic manual labor.

The KUKA group as a technology driver is taking care of these challenges and provides therefore the new “KUKA Mobile Robotic iiwa” as new intelligent mobile assistant, this combines the KUKA lightweight robot (LBR) and the KUKA omnidirectional mobile platform.

Farkas Bálint
Technical Evangelist, Microsoft

Előadásának címe: Rettegésmérő okosórával és gépi tanulással, avagy melyik főnöködtől félsz a legjobban?

Az okosórák robbanásszerűen fellendülő piaca és az egyre olcsóbb, egyre nagyobb tudású felhőszolgáltatások párosa együtt olyan dolgokat tesz lehetővé, amiről korábban csak álmodtunk. Ebben az előadásban egy okosóra, egy okostelefon és egy gépi tanulásra képes felhőszolgáltatás működik majd együtt, hogy száraz adatok alapján végre eldöntse, ki az iroda réme!

Solymosi Tamás
Ustream

Előadásának címe: Az okostelefonok története fejlesztői szemmel

A mobiltelefonok a kezdeti időkben azért terjedhettek el, mert az emberek alapvető kommunikációs igényéhez a mobilitást mint lehetőséget adták elérhető áron. Egy széleskörű és alapvető igényt elégítettek ki. Később a Java-s bővítési lehetőséggel megadták a lehetőséget a harmadik fél számára, hogy alkalmazásokat készítsenek. Itt az alkalmazás még egy telefontól elzárt korlátozott lehetőségeket adó rendszerben futott. A Symbian S60-as operációs rendszerrel a fejlesztők már a telefon natív nyelvén tudtak fejleszteni, és így az alkalmazásukat jobban integrálni. Az Windows CE és Windows mobile rendszerekben a fejlesztőknek nyújtottak nagy segítséget jól használható fejlesztőeszközökkel programozási nyelvvel és debuggolási lehetőséggel. Az IPhone készülékek nagy hangsúlyt fektettek a felhasználói élményre és a fejlesztőknek egy eklülönített és ellenőrzött felületet adtak a publikációra (App Store). Az Android OS lehetőséget adott a különböző hardware gyártóknak hogy szabadon felhasználják (és módosítsák) az operációs rendszert. Ahhoz hogy a mobiltechnológiai piacon egy termék sikeres legyen ezekkel a tulajdonságokkal egyidejűleg kell rendelkeznie. Ebből a szemszögből vizsgáljuk meg a tableteket, okosórákat, és a Google Glass-t is.

Tenk Milán
Simonyi Károly Szakkollégium

Előadásának címe: Gépi látás alapú felismerés

Az utóbbi években a korszerű okostelefonok és tabletek tömeges elterjedése miatt egyre inkább megjelentek hétköznapjainkban olyan alkalmazások, melyek a valós életben látottak alapján lépnek interakcióba a felhasználóval. Tehát eszközünk a kameraképen felismer objektumokat, arcokat vagy gesztusokat, majd a felismerés függvényében többlet információt szolgáltat vagy valamilyen úton kapcsolatba lép a felhasználóval a program. Például ha ránézünk egy étterem logójára, eszközünk kiírja, hogyan lehet oda eljutni és akár az étlapra is vethetünk virtuálisan egy pillantást.

Előadásom célja e folyamat első felének gyakorlati megközelítésben való bemutatása, azaz hogy miként tud eszközünk pusztán a kamerakép alapján felismerni, illetve hogy milyen támogatást nyújt ilyen jellegű alkalmazások fejlesztéséhez az Open Source Computer Vision Library. Továbbá bemutatásra kerül néhány, a Simonyi Károly Szakkollégium gépi látással foglalkozó csapata által készített alkalmazás.

Vegera Tamás
Simonyi Károly Szakkollégium

Előadásának címe: Intelligens otthonok egy közös platformon - IoT forradalom

Az internet egyre fontosabb szerepet játszik az életünkben. Innen szerzünk információt a világról, sokszor emberekről is, ezen keresztül kommunikálunk, dolgozunk. Mostanában viszont egyre nagyobb szerepet kap a fizikai és a virtuális világ összekötése az interneten keresztül. Ennek a legnagyobb mozgósítói a különböző intelligens otthon rendszerek, melyekkel távolról elérhetjük otthonunkat, vagy akár biztonságban érezhetjük ott magunkat, az intelligens vezérlő algoritmusok segítségével pedig energiát takaríthatunk meg. Viszont a CEWi csapata úgy érzi, hogy ezek a rendszerek nem tudnak kellő mértékben terjedni, elég emberhez eljutni, és segíteni akarnak ezen a problémán. Ezért létrehoztak egy közös alapot, egy platformot a távirányításnak, szenzorfigyelésnek és intelligens otthonoknak a felhőben futó szolgáltatásaikkal és az elektromos eszközökbe integrálható modulokkal. Ezzel a megoldással nagy mértékben csökkenthető mind az említett termékek és rendszerek fejlesztési ideje, mind az áraik, és a végfelhasználóknak is egyszerűbb egy egységes felületen történő kezelés. Egy ilyen platform létrehozásával nem csak az intelligens otthonok terjedése könnyíthető meg, hanem egyszerűsödik irodaházak, csarnokok üzemeltetésének menedzselése, előnyt jelent személyfelügyeletben, optimalizálhótak az energiafelhasználások a számos egyéb felhasználhatóság mellett.

Egy lelkes egyetemistákból álló csapat azon dolgozik, hogy mindez valóra váljon, és az emberek kihasználhassák ezen megoldás előnyeit.

Berczik Márton, Németi Róbert
SAP

Előadásuk címe:SAP HANA - Memória-rezidens adatbázis, mint az innováció záloga

Az eredményesen működő vállalatok üzleti döntéshozóinak azonnal elérhető, könnyen értelmezhető, folyamatosan naprakész információkra van szükségük a megalapozott döntéshozatalhoz. A rendszerszerű és megbízható tájékozódás igénye mind a külső információ-források, mind a belső gazdálkodási adatok esetében hangsúlyosan fennáll. A belső gazdálkodási információk gyakran több rendszerből, számos konszolidációs, integrációs és validációs lépésen keresztül, jelentős élőmunka ráfordítással jutnak csak el a döntéshozási szintekre.

Az előadásban szó lesz arról, hogyan csökkenhetnek a válaszidők és miért lesz ettől gyors a rendszer. Bemutatjuk az SAP S/4 HANA olyan új generációs Business Suite komponenst, amely egyrészről modernizálja az SAP ERP üzleti moduljait, másrészről forradalmasítja a vállalat üzleti területeit azzal, hogy lehetővé teszi a valós idejű pénzügyi, logisztikai, karbantartási és marketing tervezést, költség-elemzést, és a valós-idejű visszamérést, ezáltal kaput nyit az Internet of Things, Industrie 4.0 követelményei irányába is.

Valós idejű folyamatok – a HANA memória-alapú adatbázisban történő feldolgozás jelentősen felgyorsítja vagy megszünteti a kötegelt feldolgozásokat, így lehetővé teszi a gazdasági események valós idejű megjelenítését, követését.

Horváth Gyula
Masat

Előadásának címe: Masat generációk

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának két tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék fejlesztői, a Magyar Űrkutatási Iroda, valamint több mint 60 hazai és külföldi cég páratlan összefogása és támogatása tette lehetővé az első magyar műhold megszületését.

A 10 cm élhosszúságú, kocka alakú, 1 kg alatti össztömegű Masat-1 a CubeSat szabvány szerint készült. 2012. február 13-án az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája állította pályára, 300 km-es földközeli és 1450 km-es földtávoli ponttal. A Masat-1 MO-72 néven a 72. üzembe lépett műhold a rádióamatőr műholdak között a világon, kategóriájában szinte minden rekordot megdöntött. A műholdon helyet kapott egy 640x480 képpont felbontású kamera is, mellyel 2012. március 8-a óta több száz, páratlan szépségű, 2 és 3 dimenziós, valamint mozaik űrfelvételeket is készített Földünkről.

A Masat-1 misszióját 2015. január 10-én fejezte be, a becslések szerint 0:30 (CET) és 0:45 (CET) között égett el a légkörben. A közel 3 éves missziót mindvégig üzemszerűen működéssel töltötte, így a misszió teljes sikerként került lezárásra. A Masat-1 sikere igazolta a CubeSat osztályú műholdakban rejlő lehetőségeket. Az előadásban bemutatásra kerül milyen képességekkel rendelkeznek ezek az eszközök, milyen korlátokba ütközünk a kis méret esetén, továbbá milyen missziók valósíthatóak meg ezen keretek között. Kitekintést nyújt az előadás az aktuális trendekre és missziókra, valamint áttekintésre kerül, hogy a következő Masat-generációkban milyen célok kerültek kitűzésre.

Dr. Pintér Gergely
ECU SW osztályvezető, Thyssen Krupp

Előadásának címe: Elektronikus kormányrendszerek szoftvertechnológiája

Napjaink járműiparának dinamikus fejlődése mögött jelentős részben az egyre több feladatot ellátó intelligens elektronikus vezérlőegységek növekvő szerepe áll. Az előadás a biztonságkritikus járműipari szoftverfejlesztés jelenlegi és közeljövőben várható kihívásait tekinti át az elektronikus kormányrendszerek kontextusában. Az előadás első része a jelenleg használt szoftverarchitektúrák, modellezési és programozási nyelvek és kapcsolódó technológiák szerepére fókuszál. A második rész a következő évek járműiparának központi témájával, az autonóm járművek fejlesztésével (automated driving) kapcsolatos kihívásokkal és várható megoldásokkal foglalkozik. Az előadó a ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. ECU Software osztályának vezetője. A vállalat a ThyssenKrupp AG autóipari elektromos és elektronikus rendszerek fejlesztésére specializált kompetenciaközpontja, amely számos ismert prémium gyártó elektronikus kormányrendszerét szállítja.

Csepinszky András
NNG
Előadásának címe: A következő lépés: ITS

Az intelligens közlekedésfejlesztés fő alkalmazási területe már a kezdetektől fogva a mobilitás három különböző aspektusát helyezte a középpontba: a biztonságos, az intelligens és a gazdaságos mobilitást. Általánosan ismert tény, hogy a közlekedési infrastruktúra, azaz az utak és a vasutak hálózata nem képes olyan mértékben növekedni, amennyire az a megnövekedett forgalom áteresztőképesség-igény támogatásához szükséges. Az összehasonlítva lassabban fejlődő infrastruktúrán gyorsan növekvő forgalom egyre több problémát vetett fel. Az elmúlt 50 évben a gazdaság robbanásszerű növekedése –a forgalom jelentős lassulása és egyre több halálos áldozatot követelő balesetet okozott.

A globálisan kapcsolódó kommunikációs eszközök, a fejlett érzékelő rendszerek, a szenzor- és adategyesítés, a pontos helymeghatározás olyan új fejlesztéseket jelentenek, amelyek elősegítik, hogy az Intelligens Közlekedési Rendszerek álma valóra válhasson. A prezentáció célja, hogy az ITS-ben tetten érhető aktuális trendeket bemutassa, és ismertesse a közúti intelligens közlekedés legígéretesebb fejlesztési irányainak technológiai kihívásait és megvalósításának aktuális állapotát.

Hernáth Szabolcs, Pető Gábor
MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet Adatközpont

Előadásuk címe: CERN@WIGNER projekt - A Wigner AdatközpontA Wigner Adatközpont jelenlegi négy vezető mun

katársa a főigazgató intenzív támogatásával, 2010 novembere és 2013 novembere között két meghatározó projektet hajtott végre. Az egyik során az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont elnyerte a CERN "Provision of a Hosting Facility IT-3836/IT" pályázatát, amely megadta az alapját, hogy a CERN@WIGNER projekt keretei között felépüljön a jelenlegi nagybiztonságú adatközpont. A Wigner Adatközpont az elmúlt másfél évben 100%-osan teljesítette a vállalt CERN szerződést. A négy, egyenként 300 m2-es gépteremből álló adatközpontban jelenleg több mint 50 ezer CPU mag és kb. 70 PB adattároló kapacitás szolgálja ki a CERN LHC kutatást.

A Wigner Adatközpont a CERN-en kívül, a jövőben várhatóan újabb külföldi kutatások támogatása mellett kiemelkedő gondot fordít a hazai kutatócsoportok segítésére is. 2014-ben elkezdődött a Wigner Felhő kiépítése, az MTA vezetés döntését követően, 2015 év végén megindulhat az MTA Felhő működése is. Kiemelt önálló kutatási tevékenységként a Wigner Adatközpont munkatársai meghatározó szerepet vállalnak a Big Data területén.

Papp Dávid
Technology Enterprise Senior Manager, Vodafone

Előadásának címe: Mérnökként a páratlan ügyfélélményért

Tudni szeretnéd, hogy kik a te ügyfeleid? Mit jelent és miért fontos a páratlan ügyfélélmény a Vodafone-nál? Mérnökként hogyan tudsz rá hatni? Hogy függ ez össze a te elismertségeddel?

Az előadás során valós életbeli példákon keresztül ismerheted meg a vállalati ügyfélkezelés főbb fázisait, valamint azt is megtudhatod, hogyan fonódik össze a mindennapokban a marketinges, a sales-es, a mérnök és a pénzügyes munkája. Ha szeretnéd tudni, hogy mit tehetsz mérnökként azért, hogy egy ügyfélprojektet sikerre vigyél, itt a helyed!

Dr. Varga Balázs
Robert Bosch

Előadásának címe: Interdiszciplináris szenzorfúzió a jövő járműtechnikájában

Az automatizált járműtechnika hajnalán a vonatkozó mérnöki irányzatokat elsősorban a jármű optimális és megbízható üzemének kutatása és kiszolgálása határozta meg. Ezen tudományok mellé mára teljes mértékben felzárkóztak az utasok biztonságát és kényelmét célzó törekvések, így ma már nem ritka, hogy száznál is több elektronikus vezérlőegység, illetve a hozzájuk kapcsolt, tucatnyi szenzoriális modalitás gondoskodik a gondtalan utazásról. Mindezeknek köszönhetően jármű ismeri, illetve felismeri környezetét, és azonnali reaktív döntéshozatallal segíti használóját a mindenkori szituációk hatékony kezelésében, legyen szó baleset előrejelzésről, elkerülésről, vagy akár csak egy kényelmes, automatizált parkolási feladat megtervezéséről és kivitelezéséről.

Az előadás során a hallgatók betekintést nyerhetnek a magyarországi Bosch csoportnál zajló, a jövő járműtechnikai rendszereit megvalósító fejlesztési irányzatokba, továbbá praktikus példákon keresztül jelennek meg a jelen kihívásai, korlátai és lehetőségei is.

Bálint Ákos
Accenture

Title: Smart Factory avagy Factory of the Future – Digital Industry 4.0

Az Industry 4.0 (pontosabban Industrie 4.0) a német kormány által kezdeményezett (és támogatott) vízió, ami az ipari termelés jövőjére vonatkozik. Több hasonló kezdeményezés létezik (Manufacturing 2.0, Smart Manufacturing Leadership Coalition, European Factories of the Future Research Association, „Made in China” Initiative), amelyek a megváltozott piaci körülményekre próbálnak választ találni. A változó körülmények fokozatosan a szereplők szemléletmódját is megváltoztatták és a XX. század végétől új folyamatok jelentek meg az iparban (lean, on-demand, just-in-time manufacturing, stb.). Ezek az új folyamatok kaptak erős technikai támogatást az elmúlt pár év során, és ezek összességéből alakult ki az Industry 4.0 vízió.

Ezt a hullámot készül meglovagolni az Accenture is, hogy megismételje azokat a sikereket, amelyeket a Business Administration terén elért. Ennek a stratégiának a része az AISS is, az általa hozott mérnöki tudás és ipari tapasztalatok.

A vízió és a valóság között azonban még elég markáns a különbség, és a problémák elsősorban nem technológiai természetűek. A vízió megvalósítása lépéskenként történhet, és sok apró, gyakorlati problémát kell megoldani útközben. Ennek érdekében létesült a budapesti irodában az ipari Center of Excellence, ahol konkrét megoldásokat lehet kipróbálni és megvizsgálni.

Fejes Tibor
Lightware

Előadásának címe: Az SD-től az UHD-ig: hová fejlődik a videotechnika?

Mérnökként szinte természetesnek vesszük, hogy életünk jelentős részét különféle kijelzők és monitorok bámulásával töltjük. Reggel a hűtő kijelzője tudatja velünk, ha el fog fogyni a tej. A kocsiban a GPS kijelzője megmutatja nekünk a legrövidebb utat a munkahelyünkre, ahol 8 órát dolgozunk 3D monitorunkon. Majd hazamegyünk, hogy még néhány órát töltsünk el a legmodernebb 4K felbontású televíziónk előtt. És persze a nap folyamán tucatnyi alkalommal pillantunk rá a telefonunk 400 pixel/inch-es kijelzőjére, hátha jött egy újabb értesítés. A kijelzőket azonban nem csak magán célokra használjuk. Koncerteken, múzeumokban fokozzák az élményünket, sebészeink figyelik rajtuk minden életjelünket a Full HD-nál 16-szor nagyobb felbontásban, rendőrök óvnak meg minket hatalmas videofalakon elemezve a biztonsági kamerák képeit.

Többségünk azonban valószínűleg soha nem tette fel magának a kérdést: milyen eszköz juttatja el ezeket a videojelek tömörítetlenül 10 kilométerre? Hogyan kerül több száz biztonsági kamera képe egy rendőrségi megfigyelő központba? Mi képes egy 18 Gb/másodperc sebességű videojelet 160 felé osztani? És vajon kik fejlesztik ki ezeket az eszközöket? Netán magyar mérnökök? A videotechnika alig néhány évtizedes múltra tekint vissza, mégis hatalmas eredményeket értünk el, amelyek egy része Lightware Kft-nek köszönhető. „Az SD-től az UHD-ig: hová fejlődik a videotechnika?” című előadás ezeket az eredményeket sorakoztatja fel, bemutatva a mai legmodernebb, digitális technológiákat, a DVI-t, a HDMI-t, a DisplayPortot és az Apple legújabb vívmányát, a Thunderboltot.

A konferencia előzetes regisztrációhoz kötött, melyet a Konferencia hivatalos honlapján lehet 2015. április 20-ig.

További információ a Simonyi Károly Szakkollégium honlapján és Facebook oldalán.