Egyetemünk négy kara vett részt az Európai Unió által finanszírozott egyetemi rangsor-rendszer szakterületi felmérésében és az adatszolgáltatásban.

„A U-Multirank (UMR) az Európai Unió által finanszírozott egyetemi rangsor-rendszer, amelynek sajátossága, hogy a többi nemzetközi rangsorral szemben nincs szempont preferenciája és nem állít fel tényleges rangsort” – ismertette Kovács Ádám, a Gépészmérnöki Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese. „A kiértékelés a felsőoktatási intézmények által szolgáltatott adatok, hallgatói kérdőívek eredményei, a publikációs értékek, valamint a szabadalmi bejelentések mennyiségéből számolt indikátorok segítségével történik” – tette hozzá.

A fejlesztők „többdimenziósnak” nevezik a rendszert, mert a kutatási teljesítmény mellett oktatási (hallgatók és oktatók száma, képzési szintek, képzések nyelve stb.), tudástranszfer, nemzetközi kapcsolatok és regionális beágyazottsági szempontokat is figyelembe vesz. Az UMR nem definiál egységes, a sorrendbe állításhoz szükséges mérőszámokat, helyette az értékelési szempontok szerinti listákat generál, amelyekből az intézménynek egy tízfokozatú skálán elért pontszáma derül ki, illetve az, hogy a többiek hol helyezkednek el ezen a skálán.

Az eredmények értékeléséről Kovács Ádám elmondta: azok az oktatás, a kutatás, a tudástranszfer, a nemzetköziség és a regionális beágyazottság szempontjait figyelembe véve tevődnek össze. Ugyanakkor a U-Multirank nem súlyozza az egyes témakörökre adott pontszámokat, és a pontozási skálák sem egyformák (0…100, 1…6), ráadásul utóbbinál a német értékelési rendszert veszi át, azaz az 1-es a legjobb, a 6-os pedig a legrosszabb osztályzat. A rangsor-rendszer a különböző értékelési kategóriák között sem tesz különbséget, ami alapján valamiféle összesített pontszámot lehetne megállapítani. Arra viszont van lehetőség, hogy valamely szempont szerinti sorrendet kérdezzünk le és több paraméter (pl. intézmény mérete, képzés szakterülete, legmagasabb képzési szintje, regionalitás stb.) szerinti szűrőkkel csökkenthető az összehasonlított intézmények száma is – magyarázta Kovács Ádám.

„A hazai intézmények, illetve  a közép-európai, a BME-vel hasonló nagyságú, finanszírozási formájú és képzési szintet adó intézmények körében mindenképpen érdekes lehet az összehasonlítás” – vélekedett a GPK dékánhelyettese. Kovács Ádám két ábrával szemléltette a hazai intézmények mutatóit (a lekérdezéseknél és az ábrák összeállításánál Barton Dávid, a BME OMIKK munkatársa is közreműködött – a szerk.). A kiválasztásnál meg kellett adni egy intézményt, amelyet össze akarunk hasonlítani másokkal, az ábrán ezért szerepel rögzített első helyen a BME. A többi intézmény a szerint következik, hogy melyik rendelkezik a több magasabb eredménnyel (ez az ún. ‘Top scores’, ezt az UMR az éremtáblázatok szisztémájához tartja hasonlatosnak) a lekérdezésben foglalt szempontok szerint.

1. ábra: Hazai felsőoktatási intézmények (oktatás és tanulás, kutatás)

„Magyarországon az oktatási és kutatási eredmények alapján a BME a vizsgált 11 hazai intézmény közül a 2-3. helyen áll a lekérdezés eredményei szerint” – hangsúlyozta Kovács Ádám, hozzátéve, a teljes körű értékelést nehezíti, hogy több intézménynél hiányok mutatkoznak valamely mezőnél (pl. az ELTE-nél az oktatással kapcsolatban, 1. ábra).

„Számszerűsítés nélkül a tudástranszfer, a nemzetköziség és a regionalitás szempontokat tekintve a BME a 11 hazai intézmény között ugyancsak 2-3. helyezett (2. ábra). Annyi mindenképpen világosan látszik, hogy a BME egyik mérőszám esetében sem marad el a hazai kutatóegyetemektől” – szögezte le a GPK tudományos dékánhelyettese.

2. ábra: Hazai felsőoktatási intézmények (tudástranszfer, nemzetköziség, regionalitás)

„Közép-Európa (Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna), mindhárom szinten (BSc, MSc, PhD) képzést nyújtó, nem magánegyetemeivel összevetve, célszerű figyelmen kívül hagyni az értékelésben nem releváns szempontokat” – hívta fel a figyelmet Kovács Ádám. „Ilyenek az oktatásnál az időben végzett hallgatók aránya, hiszen ennél sokkal fontosabb az, hogy egyáltalán végez-e a hallgató; a kutatásnál a külső források nagysága, mivel ez nem csak az intézménytől függ, a művészi jellegű alkotások aránya, a poszt-doc állások száma és az interdiszciplináris publikációk száma. A tudástranszfernél fontos az ipari partnerekkel közös publikációk aránya, a szabadalmak száma (noha ebben a BME nem erős), valamint a szabadalmakban megjelenő publikációk aránya. A nemzetköziségnél fontosabbnak tartjuk az idegen nyelvű képzések számát és a mobilitást, mint a külföldi oktatók és PhD-fokozatot szerzettek számát, a regionalitást pedig egyáltalán nem tekintjük értékelendő szempontnak.” Az ezek alapján megállapított, 105 intézményre vonatkozó rangsor eleje látható a 3. ábrán.

3. ábra: Közép-európai egyetemek rangsora

„Eszerint az igen előkelő 9. helyen áll a BME, a csillaggal jelölt műszaki egyetemek között pedig a 3. helyen” – mutatott rá Kovács Ádám. „Csak a Bécsi Műszaki Egyetem (1.) és a prágai Cseh Műszaki Egyetem (6.) végzett előttünk, míg a rangsorban az első 50-ben olyan neves műszaki karokkal  rendelkező egyetemek találhatók még, mint  a Grazi Egyetem (11.), a Linzi Egyetem (12.), a Harkovi Műszaki Egyetem (13.), a Krakkói Műszaki Egyetem (23.), a Pozsonyi Műszaki Egyetem (35.), a Kassai Műszaki Egyetem (40.), a Varsói Műszaki Egyetem (41.), Odesszai Műszaki Egyetem (45.)” – foglalta össze a GPK tudományos dékánhelyettese.

-BK-

Fotó: www.umultirank.org