A domain nevek használatba adásának és használatának szabályozása alapvetően az immár másfél évtizedes múltra visszatekintő, s minden szempontból sikeresnek értékelhető szakmai önszabályozás kompetenciájába tartozik. A 2000-es liberalizáció (mely a valamilyen névkizárólagosságon alapuló, azzal egyező domain névhasználati jogosultságot elismerő, korábbi rendszert váltotta fel) alapvetően polgári jogi, kötelmi alapon, általános szerződési feltételek révén határozta meg azokat a korlátokat, s alakította ki azokat a biztosítékokat, jogi és szervezeti-intézményi kereteket, melyek egyrészt a visszaélésszerű névhasználati helyzetek kialakulását kívánták megakadályozni, másrészt az esetleges jogsérelmek orvoslására kínálnak gyors és hatékony lehetőséget. A használatba vétel és használat feltételrendszerét, valamint a jogsérelmek kialakulását megelőzni kívánó, s az esetlegesen bekövetkező jogsérelmeket orvosolni tudó intézményi kereteket a hatályos jogszabályokkal összhangban az Internet Szolgáltatók Tanácsának Tudományos Egyesülete alakította ki és biztosítja. Az új Ptk., a 2013. évi V. törvény hatályba lépése (2014. március 15.) önmagában nem tette szükségessé a domain-nyilvántartás (domainregisztráció) szabályozási- és önszabályozási modelljének módosítását, az elmúlt több, mint egy év jogalkalmazási tapasztalatainak tükrében azonban mindenképpen indokoltnak mondható annak vizsgálata, hogy a korábban kialakult – a szerződéses jogviszony alapvető jellegére, a névválasztás korlátaira s egyes nevesített tilalmi eseteire vonatkozó jogértelmezési gyakorlat az új, esetenként alapvetően megváltozott szabályok között is fenntartható-e. A tanácskozás célja ezen aktuális kérdések áttekintése.

További részletek a Magyar Tudomány Ünnep honlapján.