A most induló ACS Sensors szerkesztőbizottsága tagjává választották a BME VBK Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék docensét.

A nanoérzékelők kutatása az utóbbi évek legizgalmasabb interdiszciplináris területévé vált. E szenzorok jelentősége abban áll, hogy méretük a megcélzott molekulák és vírusok – nanométeres nagyságrendű – tartományában van, ez által már rendkívül kisszámú molekula mérése után képesek jelet generálni. A kutatások fő célja vírusok, fehérjék, nukleinsavak és ionok rendkívül érzékeny és költséghatékony diagnosztikáját lehetővé tévő eszközök és módszerek megvalósítása. E kémiai érzékelők alkalmazási területei folyamatosan bővülnek az iparban, a környezetanalitikában és az orvosi diagnosztikában.

A szakterület jelentőségét mutatja, hogy az American Chemical Society 2016 januárjától önálló folyóiratot indít ACS Sensors címmel. A szerkesztőbizottság egyetlen magyar tagja Gyurcsányi E. Róbert, a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék docense.

Gyurcsányi E. Róbert már doktori kutatásait is a nanoérzékelők területén kezdte 1996-ban. Posztdoktori kutatásait részben az Egyesült Államokban, részben a zürichi ETH-n végezte. Hazatérve az MTA-BME Lendület Kémiai Nanoérzékelők Kutatócsoportját vezeti. Kollégáival nanoszenzorokat fejleszt például a csecsemők és a kisgyermekek körében elterjedt, komoly következményekkel járható légúti fertőzést okozó RSV vírus meghatározására, illetve különböző betegségekre utaló mikroRNS és DNS szálak kimutatására.

(Gyurcsányi E. Róberttel a bme.hu egy korábbi interjúját ITT olvashatja.)