2016. március 18.
Bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg Habsburg József nádorról a Műegyetemen.
„És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült” - idézte Kossuth Lajos nekrológjának gondolatait Józsa János rektor József nádor szobrának koszorúzási ünnepségén. A BME vezetője méltatta a kiváló államférfi és a műszaki képzés támogatója életművét, valamint a Habsburg család és az egyetem máig élő kapcsolatát. Emlékeztetett arra, hogy „hosszú ideje a József Nádor Emlékérem a legmagasabb műegyetemi kitüntetés, amelyet életük munkásságával az egyetemért különlegesen sokat tevők kaphatnak, valamint a József Nádor-díj, amelyben a köztársasági ösztöndíjat nyert hallgatók legjobbjai részesülnek.”
Habsburg Mihály beszédében felelevenítette közügyek és az oktatás ügye iránt elkötelezett ükapja emlékét és visszaidézte halálának körülményeit: a feszült helyzetben, a forradalom előestéjén elhunyt nádort a legtöbben a magyarok ügyéért mindenkor kiálló, rendkívül népszerű politikusként tisztelték. A főherceg örömét fejezte ki, hogy a koszorúzással immár 18. alkalommal emlékeznek a jeles elődre a Műegyetemen.
|
1848. évi I. törvénycikk dicsőült József nádor emléke törvénybe iktattatik Elhunyt cs. kir. austriai főherczeg József, Magyarország nádora, az isteni gondviselés változhatlan végzete által az élők sorából elszólíttatván, az ország Rendei nevének a maradék előtt is dicsőitett felmutatása végett, Ő Felsége megegyezésének hozzájárultával elhatározták: 1. § József nádor azon ernyedetlen buzgalomért, mellyel félszázadon keresztűl, nem ritkán nehéz körülmények között, a hazának ügyeit vezérlette, a nemzet háláját teljes mértékben kiérdemelte. 2. § A történetkönyv azon gyászlapjára, mellyre mulandó éltének utolsó órája jegyezve van, az ország Rendei ezennel reá irják nevének a nemzet kebelében el nem mulható emlékezetét. |
A bensőséges hangulatú megemlékezésen Habsburg Mihály és felesége, valamint Habsburg György, Seremetyeff Papp János és felesége a család, Józsa János rektor és Barta-Eke Gyula kancellár pedig az egyetem képviseletében helyezett el koszorút a központi épületben található szobornál. Az ünnepségen a karok dékánjai, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke és József Nádor-díjas hallgatók is részt vettek.
| József nádornak három feleségétől öt gyermeke maradt életben (további három kiskorában meghalt). Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő volt, másodszor Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnőt vezette oltár elé (tőle született István fia, aki Magyarország utolsó nádora volt 1847-1848-ban). Harmadik házasságát Mária Dorottya württembergi hercegnővel kötötte, ebből a frigyből származik Habsburg Mihály dédnagyapja, József Károly Lajos főherceg is, aki 1869-1905-ig a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka volt. |
|
2016-ban több kerek évforduló kapcsolódik József nádor személyéhez: 240 éve született, és 220 éve, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen választották meg a rendek közfelkiáltással a Magyar Királyság nádorává, ami annak idején a király utáni legmagasabb közjogi méltóságnak számított. V. Ferdinánd 1844. június 12-én írta alá az Ipartanoda létrehozásáról szóló rendeletét, amelyet a mindvégig buzgón pártoló nádorról neveztek el. Az ezt kérvényező levélben a pestiek így fogalmaztak: „...az egész birodalomra nézve szerzett tündöklő érdemei a pesti műipartanoda s illetőleg ez intézet Számára felállítandó épületnek Nádor Ő Fensége magas nevével díszítése által is örökíttessenek.” 170 éve, 1846. november 1-jén József Ipartanoda néven nyitották meg az intézményt, amely 1856-tól József Polytechnicum néven működött. Az 1871/72-es tanévet a Műegyetem önálló intézményként, Királyi József Műegyetem néven kezdte meg. 1934-ben a Műegyetemet összevonták a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskolával, az Állatorvosi Főiskolával, a TudományEgyetem Közgazdasági, illetve Mezőgazdasági Karával. Az így létrejött intézmény neve 1949-ig Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lett. József nádor mellszobrát 1912-ben avatták fel a központi épületben. A műalkotás, amelyet Turi Jobbágy Miklós szobrászművész készített, a második világháború idején eltűnt, csak jóval később, 1997-ben bukkantak rá véletlenül az egyetem pincéjében. Az elveszett márványfejet Bodó Csaba szobrászművész, a BME OMIKK néhai munkatársa alkotta újra, majd 1999-ben ünnepélyes keretek között avatták fel régi-új helyén. Azóta a család és az egyetem minden évben megemlékezik József nádorról, aki „Habsburgnak született és magyarnak halt meg.” |
HA - TJ
Fotó: Philip János