Nőkre valamennyi mérnöki pályán szükség van

A VIK, a GPK és a KJK összesen 30 programmal várta az érdeklődőket a BME-n idén immár 4. alkalommal megrendezett Lányok napján.

„Mit csinál egy mérnök? És van-e a lányoknak helyük a mérnöki pályán? Meggyőződésem, hogy igen!” – válaszolta meg a leggyakoribb kérdéseket Tevesz Gábor, a BME VIK oktatási dékánhelyettese a Műegyetemet bemutató megnyitó beszédében. „Hazánkban, szemben a környező országokkal, a társadalmi előítéletek miatt alacsonyabb a nők aránya a műszaki területeken”- hangsúlyozta.

„Ennyi nő még soha nem ült ebben a teremben” – jelentette ki a 170 középiskolás lány láttán a BME Lányok Napja főkoordinátora. Dallos Györgyitől megtudtuk, hogy idén a műegyetemi résztvevők – a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, a Gépészmérnöki Kar és a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar – új programokkal is készültek. A Műegyetem fontos partnerének tekintett Ericsson is csatlakozott a rendezvényhez, hogy „a karrier teljes íve bemutathatóvá váljék”. Az érdeklődők regisztrációkor dönthették el, hogy a BME, az Ericsson programján, avagy mindkettőn  vesznek részt.

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar a jövőbe vezette a lányokat, akik az előadásokon az intelligens városok közlekedésével és benne az okostelefonok szerepével ismerkedtek meg. A résztvevők olyan multimédia-bányászati technikákról is hallhattak, mint a mozgásdetektálás, az arc, a beszéd vagy az érzelmek felismerése. Bepillantást nyerhettek a Face Swap és a Shazam működésébe, betekinthettek a miniatűr áramkörök és eszközök világába, és megismerhették hazánk egyetlen oktatási célú félvezető-technológiai tisztaterét is.

A rendezők egy rövidített pályán élőben is bemutatták a robonaut versenyből ismert robotautók működését, miközben a kocsik tervezői a fejlesztés kulisszatitkaiba avatták be az érdeklődőket.

Villámok szikráztak a Nagyfeszültségű laboratóriumban, ahol a védősisakos lánycsapatok többek között megtudták, hogy mit kell tenni, ha egy zivatar nyílt terepen ér, és hogy viselkednek a növények az őket érő villámcsapások idején.

A Gépészmérnöki Kar programjain a szebbik nem képviselői a hegesztés „művészetével” ismerkedtek, megnézhették az értágítás menetét és eszközeit, az interaktív játékokon pedig a megújuló energiaforrásokról hallhattak.

A polimertechnika félüzemi laboratóriumban a kompozit hajók, evezőlapátok, repülőgép- szerkezeti és beltéri elemek, sőt palackok, fóliák, fröccsöntött termékek vagy éppen LEGO-kockák gyártásának kulisszatitkaiba pillanthattak be, és a 3D-nyomtatás rejtelmeivel ismerkedtek.

Az érdeklődő fiatalokat a logisztika „minden és semmi” világa várta a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar programjain, egy különleges előadáson pedig mérnöki szemszögből fedezhették fel egy igazi „női” probléma titkát. „A fésülködés nehézségei, avagy miért gubancolódik a göndör haj?” volt az előadás címe.

A lányok első kézből, az Ericsson női munkatársaitól ismerhették meg a szebbik nem képviselőinek életét egy multinál. A cég egy kötetlen hangulatú, játékos vetélkedővel is készült, amelyen ismét bebizonyosodott: mindenki hibázik, a lényeg, hogy tanuljunk belőle.

További információk, hasznos tippek és a mérnöki pályát választó nőkkel készült interjúk a BME VIK Lányok Napja honlapján (rövid válogatás a bme.hu-n megjelent női interjúkból: Rencz Márta, Markovich Réka, Szalay Zsuzsa – a szerk.).

MA - TJ

Fotó: Philip János, Takács Ildikó, Schirrmacher Marcus, KTK fotókör