2017. január 31.
Rendhagyó módon mutatkozott be a középiskolásoknak a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke a laborlátogatással egybekötött nyílt rendezvényén.
„Gimnazista koromban számomra is éppen egy nyílt napon dőlt el végérvényesen, hogy a BME-n szeretném folytatni tanulmányaimat” – vallotta Dénes Ferenc, a Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék adjunktusa, aki főszervezője volt a tanszék által immár második alkalommal szervezett nyílt napnak. A rendezvényre több mint harminc középiskolás regisztrált, ők két laborhelyszínen nyerhettek betekintést egyes hőerőgépek és energiatermelő rendszerek működésébe. A programot a BME, a Gépészmérnöki Kar, valamint a BME Tehetségsegítő Tanácsa támogatta.
Az adjunktus bevezető előadásából a képzések és a kutatások, valamint a kísérleti fejlesztések széles spektrumát ismerhették meg a diákok. A tanszék történetét ismertetve emlékeztetett arra, hogy e tanszék tevékenységét olyan kiváló tudósok neve fémjelzi, mint Heller László professzor, egykori tanszékvezető, a Heller-Forgó féle hűtőtorony egyik névadója, akinek találmányait máig világszerte alkalmazzák vagy Lévai András professzor, aki a korszerű, ún. együttműködő villamosenergia-rendszer kialakításának támogatója és a magyar atomenergia-ipar megteremtésének szorgalmazója volt.
A tanszék fogja össze az energetikai mérnökök képzését, és biztosítja a gépészmérnöki kar minden hallgatója számára kötelező műszaki hőtan tantárgyak szakmai hátterét is. Az energetika tudománya sokoldalú tudás megszerzését igényli: a hallgatók egyetemi éveik alatt többféle „léptékben”, többféle terület gépeinek és rendszereinek működését – pl. a hőerőgépek, fűtő- és hűtő berendezések, az erőművek – ismerik meg, de olyan határterületeket is tanulmányoznak, mint a környezetvédelem vagy a CO2 lábnyom.
A tanszék érdeklődő diákjainak külön lehetőségeket nyújt – ilyenek például a tudományos diákköri tevékenységek, vagy a szakkollégiumok rendezvényei. „Sok diák számára a középiskolás években csak körvonalazódik az energetikai irányultságú szakválasztás, de a Műegyetem és a kar mellett gyakran már ekkor leteszik a voksukat” – hangsúlyozta Dénes Ferenc.
A rendhagyó nyílt nap célja volt továbbá, hogy a diákok a rövid elméleti bevezető után konkrét szerkezeteket – például egy Mi-24-es helikopter vagy a MiG-23-as vadászgép indító gázturbináját – a szó szoros értelmében kézzelfoghatóan vizsgáljanak – tette hozzá Józsa Viktor adjunktus.
A tanszék Megújuló Energia Laboratóriumában a diákok – Molnárné Dőry Zsófia tanársegéd vezetésével – a megújuló energiatermelés kihívásaiba és a modern épületeken található napelemes és napkollektoros rendszerek működésébe nyertek bepillantást. A laborban e mellett egy szélkerék is található, mely szintén kiemelt jelentőséggel bír a zöld energia előállításában. A diákok megtudták, hogy ezeket a rendszereket hatékonyan lehet üzemeltetni napsütés vagy szél hiányában is, ha megfelelő energiatárolókat, szabályozható fogyasztókat illesztünk a rendszerbe.
| A középiskolás diákok között a hölgyek is képviseltették magukat: Kókay Dóra, Szajkó Gréta, Tóth Virág osztálytársak a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban, és mindhárman matek-fizika fakultációra járnak. „Ha nem is mindannyian ugyanarra a karra, de szinte biztos, hogy a BME-re szeretnénk jönni” – árulták el a lányok, akik már jártak az összegyetemi nyílt napon is. A program a legnagyobb érdeklődést a százhalombattaiak körében váltotta ki, innen mintegy húsz gimnazista és gépész szakos diák érkezett. |
„Az előző, tavaly novemberben szervezett nyílt napunkon is kérdőívvel mértük a látogatók elégedettségét, és nagyon jó visszajelzéseket kaptunk. Többen jelezték, hogy kihívásként élték meg a magas tanulmányi színvonalat” – hangsúlyozta Dénes Ferenc. „Nem szándékunk senkit visszariasztani, és minden érdeklődő diákot várunk a karra és a tanszékre: bízunk benne, hogy minél többen kapnak kedvet a gépészkari tanulmányokhoz is.”
HA - TJ
Fotó: Philip János