Összesen közel kétmillió forint ösztöndíjjal jutalmazták a legtehetségesebb diákok ötleteit és fejlesztéseit a 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen.

„Ez egy olyan tehetségkutató megmérettetés, amelyen a középiskolás fiatalok javarészt először végeznek az egyetemi kutatásokhoz hasonló tudományos munkát. Ígéretes és figyelemreméltó pályaművek születtek idén, szinte valamennyi versenyzőt megillet a dicséret” – összegezte Jakab László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, a 23 tagú zsűri elnöke a 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny után. A 20 év alatti fiatal feltalálók versenyét a Magyar Innovációs Szövetség hirdette meg, és a leglátványosabb pályaműveket ki is állították az Ericsson K+F központjában.

A tudományos igényességet, a kidolgozottságot, a probléma megközelítését és az ötlet eredetiségét, továbbá az írásos anyag és a műszaki alkotás színvonalát, az elkészített eszköz működőképességét és a projekt befejezettségét, hasznosíthatóságát is vizsgálták az idei pályaművek elbírálásakor. A benevezett dolgozatok száma a tavalyi 76-ról 103-ra emelkedett, majd az előzetes bírálatok után 54 pályázó mutatkozhatott be a második fordulóban, ahol minden versenyzőt 2-2 zsűritag mentorált és segített a végleges pályázat beadása előtt.

A bíráló bizottság munkájában akadémikusok, egyetemi oktatók, kutatók, ipari és állami vezetők valamint gazdasági szakemberek vettek részt. A fiatalok mindössze 5 percet kaptak arra, hogy meggyőzzék a bírálókat találmányuk eredetiségéről. „A zsűrinek idén is nagyon nehéz dolga volt, ismét sok innovatív ötlet közül kellett kiválasztanunk a legígéretesebb műszaki és természettudományi eredményeket” – osztotta meg tapasztalatait Jakab László. A bírálóbizottság 4 első, 3 második, 3 harmadik helyezést és 2 különdíjat osztott ki.
A megmérettetés dobogós helyezettjei 30 többletpontra jogosultak a felsőoktatási felvételi eljárásban.

Első díjat nyert többek között Kocsis Ábel, a Soproni Széchenyi István Gimnázium diákja és Bór Dorina, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar ipari termék- és formatervező szakos hallgatója.

A fiatalok egy gerincbetegségeket feltáró orvosi eszközt terveztek és alkottak, a berendezést „Tolinak” nevezték, pályázatuk címe „Mennyire vagyunk tartósak? Gerincgörbületek kirajzolása Tolival”. Az eszköz és a hozzá kapcsolódó program könnyen, gyorsan és laikusok számára is érthetően határozza meg a gerinc testfelszíni kontúrját. A vizsgálat sugárterhelés-mentesen állít elő azonnal értékelhető képet. A berendezés védőnői szűréseken vagy akár a gerincállapot rendszeres otthoni ellenőrzésére is alkalmas, ami különösen fontos lehet az egészségmegőrzésben, hiszen gerincferdülés akár egyetlen hónap alatt is kialakulhat.

Megosztott első helyezést ért el Molnár Áron, a Székesfehérvéri SzC Széchenyi István Műszaki Szakgimnázium diákja. Áron egy új típusú ferrofluidos dőlésérzékelő szenzort és ezzel kapcsolatos eljárást dolgozott ki, amely vasmag helyett üvegcellába töltött ferrofluidummal működik. Utóbbi ez egy nanoméretű ferromágneses részecskékből és egy hordozófolyadékból álló folyékony anyag. Áron találmánya pontosabb a piacon forgalmazott hasonló eszközök jelentős részénél. A berendezés széles körben alkalmazható, elsősorban a pontos szögmérésben segíti a mérnökök munkáját.

„3D nyomtatott Holdbázis” elgondolásával állhatott a dobogó legfelső fokára Puskás Dávid, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanulója. Dávid tervei az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) ötletén alapulnak: a Földről a Holdra szállított modul magában foglal egy automatikusan felfúvódó dóm-szerkezetet, amely az életfenntartó rendszereket és a 3D-s nyomtató-rovereket tartalmazza. A távvezérlésű mobil-nyomtatók megszilárdított holdporral építenék körbe a dóm szerkezetét, amely egy hermetikusan lezárt struktúra lenne, megfelelő nyomást és védelmet biztosítva az emberi élet fenntartásához. Dávid kutatásában a 3D-s nyomtatással létrehozott űrbázis kivitelezhetőségét, az elgondolás gyakorlati megvalósítását és a követelmények (például a védelem, a biztonság, a gazdaságosság stb.) kielégítését elemezte, beleértve a Holdon és az űrben uralkodó környezeti hatásokat (például a felszínbe csapódó mikrometeroritokat, a  jelentős, akár 300 Celsius fokot is elérő hőmérséklet-ingadozást, az emberi szervezetre ártalmas kozmikus sugárzást stb.). Kutatásában kitért a Hold talajának megfelelő utánzására, a különböző anyagok tulajdonságaira és az eljáráshoz megfelelő 3D-s nyomtató és a holdbázis kialakítására is.  Dávid a földi számításoknál szimulációkat, közelítéseket és elméleti számításokat alkalmazott.

A pályázat további győztese, Tóth Bence, a nyíregyházi NYSZC Bánki Donát Műszaki Középiskolája és Kollégiuma diákja, egy „okoskesztyűt” tervezett a jelnyelv elsajátításának megkönnyítésére. A kesztyű gyűjti és digitalizálja az adatokat, felismeri a jelnyelvi elemeket, amelyek hozzárendelt hangfile-jait a kesztyűhöz kapcsolt központi feldolgozó egység játssza le. Az innovációs pályázatra egyelőre a berendezés prototípusa készült el, amelynek továbbfejlesztett változata megkönnyítheti a halláskárosultak részvételét az oktatásban, a munkavállalásban, a hétköznapi ügyintézésben, és előmozdíthatja társadalmi integrációjukat is.

A nyertesek közül Bór Dorina és Kocsis Ábel, valamint Molnár Áron és Puskás Dávid képviseli Magyarországot 2017 szeptemberében az Európai Unió Észtországban rendezett „29. Fiatal Tudósok Versenyén”, amelyen 37 ország diákjai mutatják be tanulmányaikat a nemzetközi bírálóbizottság előtt. 2017 decemberében a „Stockholm International Youth Science Seminar” rendezvényen és a Nobel-díj átadási ünnepségén Molnár Áron képviselheti Magyarországot – döntött a zsűri.

A díjazott diákok projektjeit a szeptemberi Kutatók Éjszakáján is kiállítják.

TZS - TJ

Fotó: Takács Ildikó

Fotó forrása: Magyar Innovációs Szövetség, Forbes, Lokal