BME FIEK: Új, önálló szervezeti egység alakult

2017. június 26.

Értékteremtő innovációt ösztönző KFI finanszírozási rendszerben az állam nem jótékonykodik, hanem befektet – emelte ki Pálinkás József, az NKFIH elnöke a megnyitón.

A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok új minőséget jelentenek az ipar és a felsőoktatás kapcsolatában. A vállalatok lehetőséget kapnak, hogy megfogalmazzák igényeiket a felsőoktatás számára, míg az intézmények tudományos tevékenységük mellett olyan eredményeket mutathatnak fel, amelyek a gyakorlatban hasznosíthatók – minderről Pálinkás József akadémikus, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, az MTA korábbi első embere beszélt a Műegyetem berkein belül önálló szervezeti egységként létrejött BME FIEK ünnepélyes megnyitóján, az Együttható – Bemutatkozik a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ elnevezésű konferencián, illetve az azt megelőzően tartott sajtótájékoztatón.

Az elnök emlékeztetett rá, hogy az ún. konvergencia régiókban már 5 ilyen központ kezdte meg működését, és most, az NKFIH Alap forrásaiból, illetve az alapítóvállalatok hozzájárulásai nyomán a Műegyetem is csatlakozott e korszerű kezdeményezéshez. Az NKFIH elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kutatás-fejlesztés és innováció intézményrendszere csak valamennyi szereplő – az egyetemi-akadémiai szféra, a gazdasági vezetők és a kormányzat képviselői – összehangolt és felelős együttműködésével lehet hatékony és versenyképes. A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok létrehozásával ezen összehangolt együttműködés intézményeit kívánta megteremteni. A megalakulás örömteli kezdetnek minősül, a fenntartható működés feltételeinek megteremtése a partnerek további közös munkáját követeli meg. Az elnök a központok működésétől azt várja, hogy lendületet kapnak a kutatások és a kutatási eredmények gazdasági hasznosulása egyaránt.

„Az NKFIH Alap pályázati támogatásainak egyik legnagyobb nyertese a BME, amelyet jól ismernek és nagyra értékelnek nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban” – fogalmazott Pálinkás József, hozzátéve, hogy külön-külön már bizonyítottak a BME FIEK alapításában részt vevő vállalatok illetve maga a Műegyetem is, és az állam most egy még szorosabb együttműködés lehetőségét teremti meg, bízva benne, hogy nagyszerű eredmények születnek. Pálinkás József reményét fejezte ki, hogy a megalakuló FIEK intézmények nyomán még inkább láthatóvá válnak a magyar egyetemek a nemzetközi oktatási térben, és a BME FIEK hozzájárulhat, hogy a BME még vonzóbbá váljon.

„Megtiszteltetés az NKFIH támogatása és a négy tekintélyes cég partnersége a FIEK-et létrehozó konzorciumban” – nyomatékosította a BME rektora. Józsa János akadémikus megerősítette, hogy a FIEK-formáció a BME Intézményfejlesztési Tervében is prioritást élvez, és felhívta a figyelmet arra, hogy az alapítók a vállalati kapcsolatok bővítését tervezik a kis- és középvállalkozások számára. „A központ előnye, hogy gyorsítja a tudományos eredmények átültetését az ipari gyakorlatba, ami azután visszahat az oktatás színvonalára” – tette hozzá Józsa János, aki úgy vélte, hogy az alapkutatást is a gyakorlat felé közelíti egy ilyen, FIEK-mintájú kooperáció.

Az ipar és az egyetem új típusú együttműködését megvalósító szervezetet négy jelentős ipari partnerével közösen alakította meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az NKFIH támogatásával. Ezek a Siemens Zrt., a Richter Gedeon Nyrt., a Nokia Solutions and Networks Kft. és a Magyar Villamos Művek Zrt.

A BME FIEK új modellt jelentő rendszerének kialakítására az NKFIH a FIEK_16-1-2016-0007 kódszámú pályázat keretén belül 3,96 Mrd forint támogatást, a résztvevő vállalatok pedig együttesen 2 Mrd forint forrást biztosítottak. A konzorcium minden tagja aktívan közreműködik az Egyetem új szervezeti egysége irányításában és munkájában. A BME FIEK az egyetem jogi keretei között teremti meg annak lehetőségét, hogy a Műegyetem a partnervállalatokkal hosszú távú stratégia mentén, egységesen kezelje a vállalati-egyetemi kapcsolatok eddig gyakran elkülönülten értelmezett területeit, az oktatást, a kutatás-fejlesztést, a tudástranszfert, a szellemi tulajdon kezelést, az inkubációt, a beszállítói rendszer fejlesztését és a nemzetközi kapcsolatokat. Ezzel új innovációs ökoszisztémát hoz létre, amely az egyes elemek szinergiáját kihasználva új minőséget teremt a hazai innovációs rendszerek között.

A modell működésének meghatározó jellemzője, hogy a BME FIEK irányítása az egyetemeken kevésbé ismert formában, egy döntési jogkörrel rendelkező Igazgató Tanácson keresztül valósul meg, amelyben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselője, továbbá a vállalatok és az egyetem vezetői vesznek részt, biztosítva ezzel az akadémiai, a versenyszféra és az államigazgatás képviselőinek harmonikus együttműködését.

„Magyarországon jelentős kutatási, fejlesztési és innovációs kapacitás van jelen, de gyenge a szervezettség” – vélekedett a sajtótájékoztatón feltett egyik kérdésre válaszolva Pálinkás József, egyúttal szorgalmazva az utóbb említett szervezettség megerősítését, amely az elnök szerint versenyelőnyt hozhat Magyarország számára a FIEK-ekhez hasonló régiós kezdeményezésekhez képest.

„A BME 2015-ben hozta létre a Tudományos Tanácsot, idén az Innovációs Tanácsot, és most a BME FIEK intézményét” – szemléltette az egyetem hozzáállását Kollár László, az egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, a program felelőse, hozzáfűzve, hogy az új szervezet segíteni fogja a hazai gazdaság alkalmazkodását az új technikák fejlesztéséhez és bevezetéséhez egyaránt.

A több szektor ipari szereplőit egyedülálló módon összefogó programban egyelőre a BME három kara, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar és a Gépészmérnöki Kar vesz részt. A karok tevékenységét három tanszékvezető egyetemi tanár, Charaf Hassan (VIK), Gróf Gyula (GPK) és Marosi György (VBK) irányítja. A kutatómunka keretében a gyógyszeripar és az energetika területére alkalmazott infokommunikációs módszerek kidolgozása, új közös infokommunikációs platformok és okos technológiák kifejlesztése várható. A fejlesztők a gyógyszeripari és az energetikai alprogramokhoz kapcsolódóan közös infokommunikációs elvek, módszertanok alkalmazásával hatékony technológiák és működési, illetve kontroll mechanizmusok kidolgozását tervezik. A célok között szerepel egy tudásalapú, innovatív, magas fokon digitalizált eljárásokkal kontrollált technológiák kifejlesztését, alkalmazását és oktatását szolgáló, nyílt hozzáférésű laboratóriumhálózat kiépítése is – hallottuk Charaf Hassan tanszékvezető egyetemi tanár előadásában.

A professzor a BME és az ipar új típusú, értékteremtő együttműködésének minősítette a FIEK létrehozását. „A FIEK-től egyebek között azt várjuk, hogy termékekben megtestesülő kiváló kutatás-fejlesztési tevékenységet végezzen, e mellett fejlődjön a gyakorlatorientált oktatás, nőjön a vállalkozásalapítási kedv, nemzetközi ipari együttműködések jöjjenek létre, fejlődjön az infrastruktúra” – összegezte Vajta László, a BME FIEK igazgatója, a VIK korábbi dékánja. „A FIEK segít a karoknak tevékenységük bővítésében, miközben csak dékáni engedéllyel, kiegészítő tevékenységi formában foglalkoztat kari munkatársakat” – tette hozzá.

Barta-Eke Gyula, a BME kancellárja arról beszélt, hogy a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ új szellemiséget képvisel az egyetemeken: a kutatást és a fejlesztést, mint üzletileg is megtérülő tevékenységeket fogja szervezni. A partnercégek részvétele a központ irányításában és az így kialakult „jó gyakorlatok” pedig jelentős hatást fejthetnek ki a felsőoktatás és a versenyszféra szemléletmódjának közelítésére is.

„Az Igazgatótanács első ülése közvetlenül az ünnepélyes megnyitó előtt zajlott” – számolt be Józsa János rektor, visszaidézve, hogy a BME az EU 7. K+F Keretprogramjában 113 konzorcium tagja volt, így a legsikeresebbek között kapott helyet Közép-Európában.

A rektor részletezte, hogy a partnerek közösen dolgozzák ki a Központ hosszú távú szakmai és gazdálkodási programját, és közösen felügyelik annak végrehajtását. Csiba Péter, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy az MVM csoport stratégiai célja a cég innovációs tevékenységének fejlesztése az energiaszektor forradalmi átalakulásának időszakában, és e stratégia megvalósításának fontos eleme lesz a BME vezette konzorcium tevékenysége. Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a Siemens és a BME együttműködése már csaknem két évtizedes múltra tekint vissza, és a FIEK által új szintre emelkedik az Egyetemmel ápolt szoros kapcsolat. Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszeripari vállalat elsősorban a gyártási technológiák fejlesztéséhez tervezi kiaknázni a konzorciumban rejlő lehetőségeket. Zagyva Béla, a Nokia országigazgatója a központot a Nokia számára is alapvető fontosságú 5G kutatások és az iparági együttműködések kiaknázása iskolapéldájának nevezte. A kapcsolódó tudás felhalmozása elősegítheti az oktatás és a digitális gazdaság további fejlődését Magyarországon.

Az Együttható – Bemutatkozik a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ konferencia keretében A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2016. évi legkiemelkedőbb innovációs eredményeit elismerő okleveleket adott át Józsa János rektor és Pakucs János, a díjat 2011-ben alapító Pro Progressio alapítvány elnöke a pályázaton nyertes két kutatócsoport vezetőjének. Az 1-1 millió forintos díjat egy, a szennyvíztisztítás hatékonyságát növelő projekt, illetve egy másik, a tüdő rosszindulatú daganatainak a jelenleg alkalmazott vizsgálóeljárásokhoz képest hatékonyabb elvégzésére képes képfelvételi eljárás nyerte el. Mindkét kutatócsoport kutatási eredményeit a gazdaság élet kiemelkedő szereplői hasznosították és jelentős gazdasági sikert, eredményt értek el vele.

Innovációs díjak 2016:

Nem-levegőztetett bioreaktorok szennyvíztisztítási hatékonyságának növelése a felszínen beoldódó oxigén úszó fedlappal való kizárásával (Jobbágy Andrea kutatásvezető, Bakos Vince, Simon József)

Digitális tomoszintézis elvén működő alacsony röntgendózisú rétegfelvételi radiológiai képalkotó eszköz kifejlesztése (Horváth Gábor, a fejlesztő csoport vezetője, Hadházi Dániel, Horváth Áron, Czétényi Benjámin, Varga Róbert, Orbán Gergely, Szász Bence)