„Visszavárjuk a BME végzett hallgatóit is”

Új néven és új feladatkörökkel folytatja tevékenységét a KJK Műszaki Továbbképző Központ, amely a kari szakmérnöki képzés megújítását tervezi ipari partnerek bevonásával.

„Egy adott rész- vagy szakterület szűkebb, koncentráltabb ismeret- és kompetencia-fejlesztésének lehetőségét biztosítják a szakirányú továbbképzések, amelyekre a felsőfokú oklevéllel rendelkezőket, mind a pályakezdőket, mind a tapasztaltakat, köztük az egykori műegyetemi hallgatókat is várjuk” – hívta fel a figyelmet az alap- és a mesterképzésben már diplomát szerzettek előtt álló BME-s továbbtanulási lehetőségre Koch Mária, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Műszaki Továbbképző Központ igazgatója. A kari szervezeti egység a közelmúltban nevet váltott (korábbi elnevezése Munkavédelmi és Továbbképző Központ – szerk.), amelyet a KJK egyre bővülő és egyre szélesebb területet lefedő szakirányú továbbképzési palettája indokolt. A Műszaki Továbbképző Központ a korábban gondozott munkavédelmi szakmérnöki képzés teljeskörű lebonyolítása mellett átvette a KJK tanszékeitől az egyes további kari szakmérnöki képzések adminisztratív és szervezési feladatait is.

A szakirányú továbbképzés főiskolai vagy egyetemi alap- és mesterképzésben megszerzett végzettségre, e mellett meghatározott szakképzettségre épülő újabb és magasabb szintű végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú képzettséget tanúsító oklevelet nyújt. A felsőoktatási alap- és mesterképzés szakjaihoz képest rugalmasabb előírások vonatkoznak egy szakirányú továbbképzés létrehozására, amely legalább két, legfeljebb négy tanulmányi félévből áll, és akár egyszeri alkalommal is indítható.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen elérhető szakirányú továbbképzések karonkénti bontása

Koch Mária szerint a szakirányú továbbképzéseken a hallgatók olyan gyakorlatias és naprakész, mély és piacképes tudásra tehetnek szert, amelyre az egyetemi képzés keretében nem jut idő. „Speciális jártasságot szereznek a szakterületükön, e mellett frissíthetik is már meglévő ismereteiket” – foglalta össze az igazgató. A képzések tematikája jól alkalmazkodik a gazdasági szféra igényeihez és gyorsan módosítható a munkaerőpiac változásaihoz. „A szakirányú továbbképzésben olyan szakmailag elismert és iparban dolgozó szakemberek oktatnak, akik a tanított módszereket mindennapi munkájukban is alkalmazzák. A nagyszámú gyakorlati órák mellett vállalatokhoz, üzemekbe és laborokba is kivisszük tanítványainkat, akik így mélyíthetik tudásukat és gazdagíthatják portfóliójukat, amelynek birtokában előnyösebb helyzetbe juthatnak a munkaerőpiacon” – fűzte hozzá a Központ igazgatója. Koch Mária úgy tapasztalja, hogy sok, több éve már a munkaerőpiacra lépett fiatal jelentkezik ezekre a képzésekre. „Néhány év tapasztalattal a birtokukban már határozottabb elképzelésük van arról, hogy mely szűkebb területtel szeretnének foglalkozni, látják, hogy mi érdekli őket igazán, és tisztában vannak azzal is, hogy mire van szüksége a munkáltatójuknak.”

Gyakori eset, hogy hosszú távú „befektetésként” maga a munkaadó finanszírozza a képzések önköltségét a munkavállalója számára. „A szakirányú továbbképzések a főállású munka mellett is hatékonyan végezhető továbbtanulási lehetőségek” – hangsúlyozta Koch Mária, aki úgy tapasztalta, hogy a tanítási rend az elmúlt években átalakult és alkalmazkodott a tanulók időbeosztásához. „Egy évtizeddel ezelőtt szinte csak hétköznapi, havonta tömbösített oktatást tartottunk a levelező rendszerű képzésben, ám ma már nagyrészt hétvégén tanítunk” – ecsetelte.

A Műszaki Továbbképző Központ öt éve működik a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar részeként, így a kari szakmérnöki képzések fejlesztésén is munkálkodott. A Központ szakemberei részt vettek többek között a KJK Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék Lean folyamatfejlesztő szakmérnök és specialista képzéseinek kidolgozásában is (A bme.hu korábban a képzés tanszéki koordinátoraival készített interjút – szerk.). „A munkavédelemhez hasonlóan a lean-továbbképzésen megszerezhető ismeretek sem köthetők egy adott ágazathoz vagy szakterülethez. A tudás és az elsajátított módszerek számos munkakörben alkalmazhatók. A képzésre beiratkozók palettája is széles, így nem kell feltétlenül mérnöknek lennie annak, aki komolyan érdeklődik e témák iránt” – érvelt a két illetve négy félév alatt megszerezhető képzettségek mellett Koch Mária.

A két példaként említett szakirányú továbbképzés népszerűsége töretlennek tűnik, hiszen félévente közel 250 új hallgató jelentkezik a meghirdetett oktatásokra. A képzés önköltséges, a befolyt összegek többletbevételt jelentenek a felelős tanszékek számára. Koch Mária hangsúlyozta, hogy „a piaci árakhoz képest jóval kedvezőbben kínáljuk e képzéseket. A vállalatok másutt akár egy néhány napos képzésért is kifizetik egy egész műegyetemi félév árát. A lean szakmérnöki és munkavédelmi végzettséggel rendelkezők nagyon keresettek a hazai munkaerőpiacon”.

A Műszaki Továbbképző Központ munkatársai a létező kari képzések szervezésén túl a képzési portfólió megújításán is dolgoznak, amelyben a KJK ipari partnereivel működnek együtt. „A naprakész piaci igényeket kielégítő, népszerű szakterületekre koncentráló szakok létrehozására törekszünk” – tette hozzá a Központ igazgatója. Dolgoznak a képzési lehetőségek láthatóságán is, várhatóan új felületeken jelennek meg és új marketingeszközöket vetnek be, hogy hatékonyabban érjék el a leendő és a jelenlegi hallgatókat, akiket előreláthatólag már jövő szeptemberben egy megújult és dinamikusan bővülő kari kínálattal várnak.

KJK Műszaki Továbbképző Központ

Munkavédelmi szakemberképzés 1959 óta létezik Magyarországon, hazánkban az első szakmérnökök munkavédelmi szakmérnökök voltak. Csúcsintézményként a Munkavédelmi Képző Intézet fogta össze a felsőfokú, a szakmérnöki és a technikus képzést is. 1997-től az intézet átalakult az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Korlátolt Felelősségű Társasággá (OMKT), amely az akkor hatályos jogszabályok keretei között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel kötött együttműködési megállapodások alapján közreműködött a munkavédelmi szakmérnök és a felsőfokú munkavédelmi szakember elnevezésű szakirányú továbbképzések szervezésében, valamint végezte a munkavédelmi szakképzést is.

2012-ben létrejött a BME KJK-n belül, ám független szervezeti egységként a BME KJK Munkavédelmi Továbbképző Központ, amely átvette az OMKT Kft-től a szakirányú továbbképzések szervezési feladatainak ellátását. 2017 márciusától a szervezeti egység új neve: BME KJK Műszaki Továbbképző Központ.

„A Műegyetem egyik fontos feladata az egyes műszaki szakterületen a magasan képzett mérnökök országos utánpótlásának biztosítása. Fontos, hogy ezeket az igényeket regionálisan is ki lehessen szolgálni, a helyi ipari szereplők konkrét igényei alapján. Ennek leghatékonyabb módja a helyi ipari területekhez kapcsolódó képzések erősítése, a Műegyetem profiljából adódóan elsősorban a mester szinten, illetve a szakirányú továbbképzések szintjén” – olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Intézményfejlesztési Tervében. A dokumentum szerves része az egyetemi képzési portfólió fejlesztése, így részben az élethosszig tartó tanulás koncepciójához illeszkedő részképzési és szakirányú továbbképzési lehetőségek és programok bővítése a gazdaság szereplőivel egyeztetve.

A BME a különböző képzési szinteken évente mindösszesen 4500 diplomát ad ki, a szakirányú továbbképzéseken kibocsátott oklevelek száma további 1000-1500 minden évben. A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar mellett az Építőmérnöki Kar, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, illetve a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar indítja a legtöbb szakirányú továbbképzést a Műegyetemen.

Az Intézményfejlesztési Terv elérhető az Egyetem honlapján.

TZS - TJ

Fotó: Takács Ildikó

Kiemelt kép forrása: KJK Műszaki Továbbképző Központ