Fókuszban a „vizek világa”

2017. augusztus 28.

A BME és a Magyar Rektori Konferencia szervezésében budapesti nyári egyetemen bővítették a vízhez kapcsolódó tudásukat a legrangosabb japán felsőoktatási intézmény hallgatói.

„A Műegyetem tanszékein a vízmérnöki tudományok komoly hazai szakemberbázisa dolgozik, így természetes módon lettünk a vízgazdálkodásra irányuló kurzus házigazdái” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésre Józsa János rektor, aki előadóként is szerepelt az augusztus 9. és 22. között az intézményben rendezett, Go Global Hungary: Focus on Water elnevezésű nyári egyetemen.

„A Tokió Egyetem Japán legelismertebb felsőoktatási intézménye, fontos velük a kapcsolat, és hogy megismerjék egyetemünket” – fűzte hozzá Vigh László Gergely (az ÉMK Hidak és Szerkezetek Tanszék egyetemi docense korábban hallgatóként, majd doktoranduszként töltött el három évet egy másik japán egyetemen – szerk.). A tokiói felsőoktatási intézmény saját hallgatóinak szervez külföldi nyári gyakorlatokat, nyári egyetemeket partnerintézményeknél, szervezeteknél – számolt be a BME nemzetközi oktatási felelőse.

Globális tanulmányok címmel 2015-ben indult új kurzus Japán legnagyobb egyetemén, amelybe Magyarországot is bevonták – egészítette ki az elhangzottakat Morován Júlia. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) programfelelőse elmondta, hogy az esemény keretében kb. 15-20 fős diákcsoportok kéthetes nyári tanulmányúton vesznek részt olyan, számukra kevésbé ismert, gazdag kultúrával rendelkező országokban, ahol a hallgatók fontos szakmai és gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek (a japán politikai, gazdasági, kulturális és tudomány-technológiai vezető beosztású szakemberek közül sokan erről az egyetemről kerülnek ki – szerk.). A diákok országspecifikus órákat hallgathatnak, valamint terepgyakorlatokra, és kulturális rendezvényekre is ellátogathatnak, amelyekért krediteket kapnak – ismertette az MRK munkatársa.

A magyarországi nyári képzési program a Tokió Egyetem illetékesei és az ottani magyar nagykövetség megbeszéléseinek eredményeképpen Juhász Györgyi tudományos és technológiai (TéT) attasé segítségével valósult meg, a hazai koordinációt az MRK vállalta. Tavaly első alkalommal a Budapesti Gazdasági Egyetem látta vendégül a japán hallgatókat a magyar jelentkezők közül kiválasztott hallgatótársaikkal, mentoraikkal együtt. Idén a BME ajánlotta fel közreműködését.

A napokban zárult nyári egyetemet az MRK részéről Dubéczi Zoltán főtitkár, valamint Morován Júlia és Komlós Fanni szervezte, az összesen 20 japán és 16 magyar diák pedig Sakurai Jusuke projektvezető és Misato Nasukawa tanársegéd vezetésével vett részt a rendezvényen.

A jelentkezők közül többen kifejezetten a vízhez köthető tematika miatt szerettek volna részt venni a programban. Egyikük például azt említette, hogy szülővárosában sok költséggel és gonddal jár a télen hulló rengeteg hó, amit eddig nem tudtak hatékonyan hasznosítani. Egy másik diák orvosnak készül, Afrikában szeretne gyógyítani, ahol a tiszta, olcsó ivóvíz hiánya sok betegséget okoz.

Több társuk külföldi barátokat szeretett volna szerezni, és megtapasztalni, milyen a valóságban az addig csak az interneten megismert távoli ország. Egyvalakit pedig az is motivált a részvételre, hogy megtudja, mit gondolnak az itteni fiatalok a magyar néptáncról, amelyet az illető otthon, Japánban ismert meg és gyakorol rendszeresen.

A nyári egyetemisták segítésére főleg a BME-ről és más, japán kapcsolatokkal rendelkező magyar oktatási intézményekből jelentkeztek mentorok (pl. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szent István Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem vagy az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola), akik maguk is lehetőséget kaptak a japán kultúra iránti érdeklődésük elmélyítésére, sőt, néhányan japán nyelvi készségük fejlesztésére is.

A Magyarországot fenyegető vízkatasztrófák – árvíz, belvíz, aszály, vízszennyezési haváriák – áttekintése volt Krámer Tamás Józsa Jánossal tartott közös előadásának célja. Az ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi docense úgy vélte, érdekelte a résztvevőket az övéktől teljesen eltérő adottságú ország helyzete (Japán meredek domborzatú, tektonikus lemezhatár mentén, trópusi viharok útjában fekvő szigetország, ahol más természeti katasztrófák a meghatározók, mint Magyarországon – szerk.).

„Alföldjeinken a kicsi természetes terepesés miatt a folyók árhullámai lassan vonulnak le és töltések hiányában nagy területet öntenének el. A belvíz is komoly fenyegetést jelent a mezőgazdaságra, ezért aránytalanul nagy erőfeszítéseket kellett és szükséges a mai napig fordítani a folyószabályozásra, az árterek ármentesítésére, víztelenítésére. Emellett a határon belépő árvizek és szennyezések miatt nagyon fontos a szomszédos országokkal történő együttműködés a katasztrófa-megelőzésben” – sorolta a BME kutatója.

Bár a japán diákok és magyar mentoraik nagyobb része valamilyen társadalomtudományi képzésben tanul, sok kérdés érkezett az alapvetően műszaki témához. Így például érdekelte őket, hogy az árvíz sújtotta területek újjáépítésekor törekszenek-e az elöntésnek eleve ellenállóbb épületekkel lecserélni a károsodottakat, illetve arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar árvízi kockázatkezelési gyakorlatban kifejezik-e pénzben az emberélet értékét, összevetve azt a gazdasági kockázatokkal.

A nyári egyetemen a víz és élelmiszer témában zajló japán-magyar együttműködésről tartott előadást Palanovics Norbert, Magyarország japán nagykövete. Ezután a BME rektorával és az MRK főtitkárával tartott megbeszélést többek között japán hallgatók részvételéről a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban, valamint a Japánban lévő magyar cégekkel közösen szervezhető ottani egyetemi képzésekről. Az MRK további tervei között olyan nyári képzési koncepció kidolgozása is szerepel, amely kétirányú látogatást tenne lehetővé, azaz a magyar hallgatók is utazhatnának Tokióba hasonló program keretében.

A biztonságos és megfizethető ivóvízellátás kérdései, azaz a magyarországi ivóvízbázisok, a főbb vízminőségi problémák és azok hatásai álltak Laky Dóra előadásának középpontjában. Az ÉMK Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék egyetemi docense vezetésével a hallgatók a technológiai módszerek alapvető megismerése mellett gyakorlati tapasztalatokat is szerezhettek a különböző szűrőanyagokkal helyben elvégezhető egyszerű kísérletekben.

A vízhasználattal- és menedzsmenttel, valamint a fenntarthatósággal összefüggő kihívásokra reflektáló napi előadások mellett a vízhez szorosan kapcsolódó olyan témákkal is foglalkoztak, mint például a közlekedés, az egészségügy, a sport, a környezet vagy a rekreáció és a turizmus.

Az előadásokon kívül a diákok a víz 21. századi alapvető fontosságú szerepének meghatározását célzó bemutatókat készítettek, megtekintették a szentendrei árvízvédelmi falat, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet, a Gellért Gyógyfürdőt és a Szemlő-hegyi-barlangot. A kultúra és kikapcsolódás jegyében különböző fővárosi tematikus sétákon vettek részt, és a Balatonra is eljutottak.