A projektmenedzsmentben elért szakmai tevékenységéért életműdíjjal tüntette ki a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület a VIK óraadóját.

„A szakmáját jól ismerő szakember válhat igazán jó és hiteles projektmenedzserré. Ugyanakkor ez egy olyan csapatmunka, amelyben számos szakterület képviselői dolgoznak együtt egy közös célért; ehhez egymás munkájának, hivatásának tisztelete és elismerése elengedhetetlen. Erre tanítom a diákjaimat is „örök garanciával” – árulta el a bme.hu-nak Prónay Gábor.

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék címzetes egyetemi docense a közelmúltban vehette át a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) életműdíját a projektmenedzsment terén több mint négy évtizede végzett szakmai tevékenységéért. „Mindig is a szakma és a hallgatóim elismerését tartottam a legfontosabbnak és erre vágytam a leginkább. Megtisztelő és egyben jóleső érzés, hogy pályatársaim e díjjal ismerik el eddigi életutamat” – hangsúlyozta.

Prónay Gábor már a Műegyetem villamosmérnök hallgatójaként bekapcsolódott a kar és ipari partnerei közös kutatásaiba. Pályája elején a mikrohullámok viselkedését vizsgálta, majd 1970-ben Solymosi János, a VIK akkori Vezetékes Híradástechnika Tanszék docense meghívására csatlakozott a tanszék oktatói gárdájához tanársegédként. Prónay Gábor szívesen emlékszik vissza a kezdetekben végzett oktatói, kutató-fejlesztői és tudományos munkára, amely élményt jelentett számára, mert olyan kiváló tudósokkal dolgozhatott együtt, mint Géher Károly professzor.

A díjazott másfél évtizedet töltött a Műegyetemen, amikor úgy döntött, hogy villamosmérnöki képzettsége mellett egy új szakterületen is kipróbálja magát, nyit a projektmenedzsment felé. Bár véleménye szerint „egy jó akadémikusnak a tudomány, a kutatás és az oktatás terén egyaránt kiemelkedőnek kell lennie ahhoz, hogy szakterülete elismert művelőjeként tartsák számon”, mégis úgy érezte, hogy az iparban jobban tudja kamatoztatni szakmai tudását: saját céget alapított, és nagyszabású informatikai-távközlési programok projektmenedzsmentjével foglalkozott.

Az ő nevéhez fűződik egyebek mellett az egykori Magyar Távközlési Vállalat (MATÁV) piacra kerülésének előkészítése, majd a Magyar Nemzeti Bank meghívására a hazai giro-rendszer, azaz a bankok közötti klíring rendszer (a belföldi forint átutalások és beszedések bankközi elszámolását végző fizetési rendszer – szerk.) stratégiai projektmenedzsmentjének kialakítása. A munka folytatásaként később még jelentősebb feladattal bízták meg: a hazai bankok egységes számlaadási elveinek (3*8-as rendszerű számlaszámok) kialakítására kérték fel. E projektben nemcsak a 44 pénzügyi szolgáltató bankkal, hanem azzal a körülbelül 500 magyarországi vállalattal is együttműködött, amelyek nagy mennyiségű számlákat bocsátottak ki az ügyfeleiknek (például közszolgáltatók: gázművek, elektromos művek stb.).

A szakember közéleti szerepet is vállalt: a Magyar Gazdasági Kamara főtitkáraként elérte, hogy a magyarországi szervezetet a Kamarai Világszervezet tagjai sorába vegye. Emellett a HTE vezetőjeként a fórumok és szakmai rendezvények (Projektmenedzsment Fórum) létrehozásával is növelte a társulás elismertségét.

Prónay Gábor máig aktív kapcsolatot tart egykori alma materével, így több éve önkéntes oktatóként tart előadásokat a Villamosmérnöki és Informatikai Karon. „Nagyon sokat köszönhetek a BME-nek, itt alapoztam meg azt a szakmai tudást, amely biztos hátteret adott életem legnagyobb és legnehezebb feladataiban. Úgy érzem, kötelességem, hogy ezeket a tapasztalatokat és ismereteket megosszam a jövő fiatal mérnökgenerációjával” – fogalmazta meg oktatói hitvallását.

Előadásain főként gyakorlati példákon mutatja be a projektmenedzsment jelentőségét, hangsúlyozva, hogy „a mérnököknek ma már egyre több olyan összetett feladatot kell megoldaniuk, amelyhez számos szakterület ismerete és akár eltérő kultúrájú nemzetek képviselőinek együttműködése szükséges”. A kitüntetett oktató szerint a projektmenedzser- mérnöknek az emberi konfliktusok kezelésében is jártasnak kell lennie, hiszen a felmerülő technológiai problémákra előbb vagy utóbb megtalálják a megoldást, ám az emberek közötti érzelmi feszültség komoly kockázatot jelenthet a sikerre. Emiatt óriási felelősség hárul a projektmenedzserre, aki „hidat teremt az egyes szakmák és szakterületek között”.

Prónay Gábor ma is örömmel oktat a Műegyetemen, amelynek véleménye szerint „a világ legjobb szakembereinek képzése” a feladata.  „Az egyetemi oktatás minőségét annak ’vevői’, azaz, a diákok és az ipar határozzák meg, így rájuk kiemelt figyelmet kell fordítania a felsőoktatási intézményeknek” – zárta gondolatait az életműdíjas oktató.

TZS - GI

Fotó: Takács Ildikó