„Cél, hogy a Periodica Polytechnicát a Műegyetemen minél többen érezzék sajátjuknak”

Hatvan éve szolgálja a BME-t és a világ a kutatóit a közelmúltban megújult angol nyelvű folyóirat.

„A BME oktatói-kutatói gárdájának nagy része ’saját gyermekének’ tekinti a Periodica Polytechnicát, de vannak, akik nem használják ki eléggé a lap nyújtotta lehetőségeket” – hangsúlyozta Szirmay-Kalos László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnikai és Informatikai Tanszék egyetemi tanára, a Műegyetemen készülő tudományos folyóirat főszerkesztője. „A legfontosabb célunk, hogy az egyetemen oktatóknak és kutatóknak publikációs lehetőséget adjunk, valamint hogy a világ tudóstársadalma is a nagynyilvánosság elé tárja eredményeit.”

A Periodica Polytechnica kötetei eredetileg öt tudományterületet öleltek fel: az Architecture (Építészmérnöki Kar), a Chemical Engineering (Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar), a Civil Engineering (Építőmérnöki Kar), az Electrical Engineering and Computer Sciences (Villamosmérnöki és Informatikai Kar), és a Mechanical Engineering (Gépészmérnöki Kar). A Csűrös Zoltán rektor, vegyészprofesszor által 1957-ben megálmodott terv – ami szerint a karok saját folyóirataik révén, idegen nyelven mutassák be az egyetem eredményeit – hozzájárult a BME későbbi nemzetközi elismertségének megalapozásához. A meglévő köteteket 1972-től kiegészítették a Transportation Engineering (Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar), 1993-tól pedig a Social and Management Sciences (Gazdaság és Társadalomtudományi Kar) témái. Egy-egy sorozatban évente mintegy háromszáz cikk fut be a szerkesztőségbe és 2-4 szám készül el.

A folyóirathoz az elmúlt évben Szirmay-Kalos László személyében új főszerkesztő érkezett, majd megtörtént a kiadvány arculatváltása. „A több évtizedes munka során a szerkesztési rutin megszilárdult” – emlékezett vissza a kutató. „15 évig Wettl Ferenc volt a főszerkesztő, majd csaknem három évig Kollár István: ők 'állították pályára' a folyóiratot. Ezzel együtt a korral is haladni kellett: a lap az előző újságírói csapatnak köszönhetően elektronikussá vált.”

A tavaly elhunyt Kollár professzort váltotta a főszerkesztői székben Szirmay-Kalos László. „A tudományos folyóiratok megbecsültsége kicsit az egyetemek sorrendjének listáihoz hasonlít: a szakértők gyakran vitatkoznak a rangsor kialakításának módszertanán, de ettől függetlenül a felsőoktatási intézmények szeretik az élen látni magukat” – vallja a kutató, hozzátéve, hogy a lap tekintélyét az is növeli, hogy a BME-n szerkesztett három impakt faktoros kiadvány közül kettő – a kémiai és az építőmérnöki – a Periodica Polytechnica sorozatainak tagja: ráadásul a tudománymetriai mérőszámuk azóta is növekszik.

Az impakt faktor (hatástényező) egy adott folyóirat idézettségének elemzésén alapuló, a tudományos teljesítményt mérő mutató, amely jelzi, hogy mennyi a lap két egymás utáni évfolyamában közölt cikkek átlagos idézettsége a rákövetkező harmadik évben. Az érték kiszámítása a Thomson Institute for Scientific Information (újabban Clarivate Analytics) adatbázisai alapján történik.
A folyóiratnak jelentkeznie kell az impakt faktort minősítő eljárásra, amelyen a szakemberek annak két éves teljesítményét figyelik. A lapok impakt faktora évről évre változhat.
A szerzők körében a magasabb impakt faktorú folyóiratok presztízse a nagyobb.

A Periodica Polytechnica legtöbb kötete bekerült a lektorált szakirodalom legnagyobb absztrakt és citátum adatbázisába, a Scopusba. E siker a nemzetközi ismertségre való törekvésből, a megújulásra való képességből és a szerkesztők önzetlen és odaadó munkájából fakad.

„A tudomány nemzetközi: egy igényességre törekvő folyóirat nem lehet lokális” – vallja Szirmay-Kalos László. „Szerkesztőbizottságunk tagjai a világ minden táján dolgoznak egyetemeken, kutatóintézetekben. A kollégák nagy részének a lelkesedése viszi előre a szerkesztési munkát, amiért térítés nem, csak erkölcsi megbecsülés, szakmai rang jár.”
Egy-egy írást két-három bírálat is követ, és elfordul, hogy a szerzőnek többször át kell dolgoznia a munkáját. Különösen sok cikk érkezik az impakt faktoros kötetekbe. „Körülbelül minden ötödiket fogadjuk be közlésre, ami kevésnek tűnhet. Rossz érzés, ha a kutató publikációját elutasítják, de egyben garancia arra is, hogy a megjelenő munka színvonalas lesz, ez például a doktori eljárás során megjelentetett írásoknál lényeges.”

Az elmúlt időszakban a folyóirat publikálás nyelve is megváltozott: az ötvenes-hatvanas években oroszul, németül, angolul jelentek meg az írások, ma már csak az utóbbi nyelven fogadják a szakmai anyagokat.

Szirmay-Kalos László beszámolt arról, hogy májusban a folyóirat életében jelentős változás történt. A bírálatoktól a megjelenésig tartó folyamat az évek óta használt elektronikus szerkesztőségi rendszerben látható, amely egy verzióváltáson ment keresztül. „Aki megszokott egy működési módot, annak mindig nehéz az átállás” – hangsúlyozta a főszerkesztő, hozzátéve, hogy az újítással összességében kedvező tapasztalatokat szereztek.

„Biztatónak tartom, hogy sokan – a rektor, a dékánok, a mellettük dolgozó szerkesztői csapatok – teljes mellszélességgel kiállnak a lapért, és anyagi támogatást is kapunk” – összegzett Szirmay-Kalos László. „A szerkesztés napi szinten jól működik, Liszkay Cecília és Radó Norbert személyében profi szerkesztői és számítástechnikai gárda áll mögötte. Azt szeretnénk, hogy a Periodica Polytechnicát a Műegyetem még nagyobb közössége érezze a sajátjának, írásokat küldjön be és hivatkozzon a cikkeinkre.”

HA - GI

Fotó: Takács Ildikó